Életmód
A kutyák értik, mit és hogyan mondunk
elte.hu/OPH Kép: Wikimedia Commons
2016. augusztus 30.

Magyar kutatók vizsgálták a világon elsőként azt, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet. Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársai fMRI-vizsgálatnak vetették alá kutyák agyát, és arra a következésre jutottak, hogy a beszéd feldolgozásának agyi háttere már jóval az ember előtt kialakulhatott az evolúció során.

A vizsgálat eredményei megmutatták, hogy a kutyáknak nemcsak az számít, hogy mit mondunk, hanem az is, hogy hogyan mondjuk azt. A kutatás eredményeiről a Science hasábjain számoltak be a jutatók. A tanulmány azt a megállapítást közölte, hogy a kutyák ‒ az emberekhez hasonlóan ‒ a bal agyféltekéjük segítségével dolgozzák fel a szavak jelentését, míg az intonáció értelmezésére a jobb agyféltekéjüket használják. „A beszédfeldolgozás során az emberi agy területei között létezik egy jól ismert munkamegosztás. A szavak jelentésének feldolgozása elsősorban a bal agyfélteke dolga, míg az intonáció értelmezése inkább a jobb féltekéhez köthető. Az emberi agy nemcsak arra képes, hogy elkülönítse, mit mondunk és hogyan, de integrálni is tudja a két különböző típusú információt, melyek együtt adják a beszéd értelmét. Eredményeink azt mutatják, hogy a kutyák is képesek minderre, ráadásul nagyon hasonló agyi mechanizmusokat használnak” – mondta Andics Attila agykutató, a kutatás vezetője, az ELTE Etológia Tanszék és az MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa.

A dicséret például aktiválja a kutyák jutalomközpontját, de csak akkor, ha a szavak jelentése és intonációja egyaránt dicsérő. „A kutyák számára a kedves szóbeli dicséret is jutalmazó lehet. Érdekes módon azonban a jutalomközpont csak akkor volt aktív, ha a kutyák dicsérő jelentésű szavakat hallottak dicsérő intonációval, ha csak a szójelentés vagy csak az intonáció volt dicsérő, akkor nem. Vagyis a kutyák nemcsak hogy el tudják különíteni azt, amit mondunk, attól, ahogyan mondjuk, de arra is képesek, hogy a kettőt kombinálva társítsanak jelentést a hallottakhoz. Ez a jelenség is nagyon hasonló ahhoz, ahogy az emberi agy működik” – mondta Andics Attila.

Ezek alapján levonható a következtetés, hogy a szavak feldolgozását támogató neurális mechanizmusok már sokkal korábban kialakultak az evolúció során, mint azt eddig gondoltuk, és ezek nem csak az emberi agyra jellemzőek.

A kutatás alapul szolgálhat ahhoz, hogy megértsük, hogyan értelmezik a kutyák az emberi beszédet, segíthetik továbbá azt, hogy a kutya és az ember közti kommunikáció és együttműködés még hatékonyabbá váljon.


A sajtóközlemény teljes formájában az ELTE honlapján érhető el.

Következő adásunk
Téma: Emléktáblát állítottak Szigeti László operaénekesnek – Bajkai István országgyűlési képviselő és Leblanc Győző operaénekes
Ezt követő adásaink