A KSH felmérése szerint többen vállalnak önkéntes munkát azok közül is, akik nehezen tehetik meg, hogy fizetés nélkül dolgozzanak. Azt a következtetést vonják le, hogy egyre nagyobb az értéke a szaktudásnak, a gyakorlati tapasztalatnak, a tudás megszerzésének, megőrzésének, az élethosszig tartó tanulás elvárásainak való megfelelésnek ‒ írja a Világgazdaság.
Többen vállalnak munkát Magyarországon fizetés nélkül, mint korábban, ami összefügg a tudásalapú társadalom kialakulásával is.
Magyarországon egyre elterjedtebb az önkéntes munka, s habár többen dolgoznak fizetés nélkül, a fiatalok nem csak önként önkénteskednek – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tanulmányából. Míg 2011-ben a magyarok mindössze 28 százaléka végzett önkéntes munkát, addig három évvel később már a 15–74 éves korosztály több mint egyharmadára volt jellemző, hogy fizetés nélkül dolgozzon. A diplomások mellett az idősebbek vállalnak többen önkéntes munkát, mostanra azonban már megfigyelhető némi korosztálybeli kiegyenlítődés – ez azonban nem csak azért van, mert a fiatalok ráébredtek az önkéntes munka hasznaira. A köznevelési törvény módosítása szerint az érettségi megszerzéséhez ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása kell, vagyis ez a kényszerítő erő játszhatta a kulcsszerepet a fiatalok, 20 év alattiak önkéntes munkavégzésnek növekedésében. Az érettségi után az egyetem, az egzisztenciájuk építése, a szüleiktől való elszakadás költségei, majd pedig a gyermekvállalás miatt nem nagyon engedhetik meg maguknak a 20-30 évesek, hogy fizetés nélkül dolgozzanak.
Hazánkban azonban még mindig nincs igazán szervezett formája ennek a munkavégzésnek. Az önkéntesek túlnyomó többsége, több mint 94 százaléka továbbra is közvetlenül segített ingyenes munkájával (informális önkéntesek), 3,3 százalékuk szervezeten keresztül vagy szervezet javára végzett ilyen tevékenységet (formális önkéntesek), míg 2,6 százalékuk közvetlenül és szervezet közreműködésével egyaránt támogatott rászoruló személyeket, különböző szervezeteket, intézményeket. A közvetlen segítők száma jelentősen, mintegy 356 ezer fővel nőtt három év alatt, miközben a szervezeten keresztül önkéntes munkát végzőké kevésbé, mintegy 6 ezer fővel emelkedett. Az önkéntes segítők aránya az iskolázottsággal növekszik, és a diplomások körében a legmagasabb.
A statisztikai hivatal tanulmánya szerint a hagyományos önkéntesség mellett a fiatalokat is jellemzi az új típusú önkéntesség irányába való elmozdulás, ahol a szaktudás, a gyakorlati tapasztalat megszerzése, a kapcsolati háló bővítése és hasonló, a tudásalapú, információs társadalomra jellemző társadalmi érték, mint például az élethosszig tartó tanulás áll a középpontban.
A statisztikai hivatal azokat a személyeket tekintette önkénteseknek, akik közvetlenül vagy valamilyen szervezeten keresztül, önszántukból, ingyen, ellenszolgáltatás, fizetség nélkül, illetve háztartásukon kívül élő személyek javára vagy a társadalom hasznára végeztek valamilyen tevékenységet. A három feltételnek együttesen kellett érvényesülnie, a háztartáson kívül élő szülőnek, gyermeknek, rokonnak nyújtott segítség is beletartozik az önkéntes munkák körébe.