Közigazgatás
Kié a bankszámla a házastárs halála után?
hirado.hu/Kossuth Rádió Kép: MTI/Koszticsák Szilárd
2016. szeptember 28.

Kevesen gondolnak rá, pedig akár ingyen is bebiztosíthatják, hogy a számlánkon lévő pénz ne képezze a hagyaték részét. Egy haláleseti rendelkezés megadásával rengeteg időt és pénzt is megspórolhatunk szeretteinknek, ha a tragédia bekövetkezne.

Halála esetén a tulajdonos bankbetétjét is zárolják, ám ha ez egy közös számla, a hagyatéki tárgyalás végéig is pénz nélkül maradhatnak a hozzátartozók. De kivonható- e bankszámla a hagyatéki eljárás alól? A kérdésre Fülöp Zsuzsanna, az MNB felügyeleti szóvivője és Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke válaszolt a Kossuth Rádió Napközben című magazinműsorában.

Haláleseti rendelkezés

A szóvivő arra hívja fel a figyelmet, már számlanyitáskor tehetünk egy úgynevezett haláleseti rendelkezést, amelyben megnevethetünk egy kedvezményezettet, aki, ha megfelelő módon igazolja személyazonosságát, illetve a halálesetet, a számlatulajdonos halála után hozzájuthat a pénzhez, azaz ez az összeg nem kerül be a hagyatékba, így nem is kell hónapokat várni rá.

Közös tulajdonnál is érdemes

Ha mindkét házastárs tulajdonos, akkor is célszerű rendelkezni erről – hívja fel a figyelmet Fülöp Zsuzsanna -, vannak ugyanis olyan pénzintézetek, amelyek a társtulajdonosi intézményt egyszerűen nem ismerik el, máshol csak az összeg feléhez, megint máshol semmihez nem engednek hozzáférni a hagyatéki eljárás végéig.

Megtörténhet az is, hogy a közös számla teljes zárolása után az állandó beszedési megbízások sem teljesíthetők

– figyelmeztet a szakember.

Nem a közjegyző a hunyó

A közjegyzőre haragudni biztosan nem kell, ezek a biztonsági intézkedések ugyanis sokszor éles családi vitákat, a többi örökös rovására elkövetett súlyos visszaéléseket, bűncselekményeket akadályozhatnak meg – mondja már a kamarai elnök. A vagyonjogi szabályok szerint ugyanis, ha egy hagyatéki eljárásban egy vagyontárgy közösen tulajdonolt, azt a házastársak „atomonként”, azaz osztatlanul tulajdonolják, egy közös néven vezetett számla esetében így a bank számára sem egyértelmű, hogy a számlát fele-fele arányban kell megosztani.

A számla nem hal meg

A számla egyébként nem hal meg a tulajdonossal, itt is meg kell várni a hagyatéki tárgyalás végét, és ez sem mindig egyszerű, mert a legtöbb esetben ehhez felmondási idő (legfeljebb 30 nap) is kapcsolódik, a számlavezetési díjat pedig addig fizetni kell. Sőt, egy évek óta nem használt számlán is keletkezhet negatív egyenleg, hiszen a számlavezetési és egyéb díjak tovább pörögnek, és amíg negatív az egyenleg, a számla nem szüntethető meg.

És ha tartozás van?

Ha hagyatéki tartozás áll fent, akkor azért elsősorban az örökölt vagyonnal felelnek az örökösök.

Saját vagyonnal is felelhetnek, de csak a hagyaték erejéig. Az örökösök jól teszik tehát, ha nagyon körültekintően körbejárják, mit örököltek, mi tartozik a hagyatékhoz és mindent megtesznek azért, hogy tartozás esetén azt minél előbb felszámolják – emeli ki Parti Tamás.

A szó elszáll

A kamaraelnök szerint nagyon egyszerű végrendeletet írni: fel kell rajta tüntetni, hogy a dokumentum egy végrendelet, amely vagyoni juttatást tartalmaz. Szerepelnie kell rajta a végrendelkező adatainak, az örökös(ök) személyének és az öröklés tárgyának. Ha irat csak aláírva érvényes, ha pedig több oldalból áll, akkor azokat számozni kell; a keltezésnek viszont már nem kell elkülönülnie, de egyértelműnek kell lennie.

Az írás megmarad

Ha valakinek tanácsra van szüksége, fordulhat ügyvédhez vagy közjegyzőhöz. Ha utóbbinál végrendelkezik a végrendelkező, akkor azt közokiratban tudja megtenni, vagy a dokumentum közjegyzői letétbe kerül. Így automatikusan bekerül a nyilvántartásba, vagyis nem veszhet el később – hívja fel a figyelmet a kamaraelnök.

aláírás
Pixabay

-