Közigazgatás
Az ember lelke is fontos a minőségi betegellátásban
pixabay.com Kép: pixabay.com
2016. november 8.

A magyar lakosság öregedő tendenciát mutat, ami miatt a termelőerő megőrzése kiemelt fontosságú kérdés, a profitot ugyanis az egészséges emberek termelik. Az így nyert összeget azután vissza lehet forgatni az egészségügybe és a megelőző programokba – fejtette ki Gődény Sándor egyetemi docens, aki a Rádió Orient műsorában a minőségi betegellátást és az ehhez szükséges auditrendszereket elemezte.

Aki volt már komoly beteg, annak nem kell bemutatni, hogy miért is fontos a minőség az egészségügyben, hogy milyen a kiszolgáltatottság, a felesleges vizsgálatok sora, a gyógyszerek mellékhatása vagy egy nem megfelelő kezelés. Aki még nem tapasztalta meg ezt a helyzetet, az is nagy eséllyel meg fogja, mivel a kimutatások szerint az átlagéletkor harmadát rossz életminőségben élik az emberek. Mindez kihat az ország termelőerejére is, hiszen azt az egészséges emberek adják, így érdemes lenne az ország vezetésének is több figyelmet fordítania a minőségi betegellátásra – fejtette ki az egyetemi docens.

Gődény Sándor már az egyiptomi történelemre, valamint az 1500-as évekre és Paracelsus munkásságára is vissza tudja vezetni a minőség kérdését. Az előbbi korban a mumifikációhoz volt szükség orvosi és anatómiai ismeretekre is, az utóbbiban pedig Paracelsus volt, aki már komoly figyelmet fordított a test és a lélek egyidejű kezelésére.

pixabay.com

A minőségbiztosítás 1916-ban az Egyesült Államokban vált külön ágazattá, amikor megalakult az első akkreditációs testület. Ezt az európai és a magyar tendenciák is követték, a változás pedig azóta is folyamatos. 1997-ben az EU miniszteri bizottsága adott egy újabb lendületet a minőségfejlesztésnek, amikor is kimondta, hogy erre különösen oda kell figyelniük a gazdaságilag kevésbé fejlett országoknak. A külső tanúsítást, a belső minőségügyi rendszert és a szakmai felügyeletet is meghatározta a legutóbb 2012-ben az akkreditáció jelentőségével kiegészült törvény.

Az intézmények még mindig gyakran fordulnak külső tanúsítókhoz,

akik azonban nem ismerik az egészségügyi specifikumokat, amelyek esetében „a kétszer kettő nem egyenlő néggyel”

– fejtette ki a szakember. Az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) beépítését egy nagy szekrényhez hasonlította, melyet jól meg lehet tölteni szakmaspecifikus tartalmakkal. Erre építette ki a Debreceni Egyetem egyik projektje a klinikai auditot, ami a szakmai tevékenység ellenőrzését, értékelését, fejlesztését jelenti.

Gődény Sándor taglalta, hogy az ISO lényege az, hogy keretet, támogatást és segítséget adjon az intézmények költséghatékony, lehető legeredményesebb, leginkább kockázatmentes működéséhez, sokan mégis megelégedtek egy-egy papírral, mondván, nem tudnak egyszerre foglalkozni az egészségügyi ellátással és a minőségügyi tevékenységgel is.

Az emberi élet meghosszabbítása és minőségének javítása az egészségügy specifikus minőségbiztosítási elemeinek a fő célja. Olyan technológiákat kell alkalmazni, melyek segítségével időben felismerik és kezelik a betegségeket, a proaktív tevékenységek és a megelőzés pedig mindig könnyebb, mint a már kialakult probléma kezelése. A betegbiztosítási standardok kvalitatív és kvantitatív szempontokat is követnek, emellett a bizonyítékon alapuló orvoslás és a betegek véleménye alapján figyelik az inkrementális költséghatékonyságot is. A szakértő kifejtette, hogy

az ellátórendszer mindig mindenhol pénzhiánnyal küszködik, így egy bizonyos keretből lehet csak gazdálkodni és meg kell határozni a prioritást a költséghatékonyság érdekében.
Pixabay

Klasszikus értelmezés szerint a minőség célja a vevői igények kielégítése, azonban azt is fontos meghatározni, hogy pontosan mi a beteg igénye. A minőség ehhez mérten folyamatosan változik, azonban a minőségbiztosítás csak a szükségletekkel alátámasztott igényekkel tud foglalkozni. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) felmérése szerint

az egészségügyi ellátórendszer csak 10-12 százalékban járul hozzá az egészséghez,

míg az életmód 40-45 százalékban, ezért rendkívül fontos, hogy törődjünk a saját egészségünkkel, erre pedig már az iskolákban fel kellene hívni a figyelmet – tette hozzá Gődény Sándor.

A klinikai audit célja nem az ellenőrzés, hanem az értékelés és a minőségfejlesztés, a szakmai irányelvek használata a legmagasabb szintű bizonyítékokkal. Egy 2013-as felmérés során megállapították, hogy 79 kórházból csupán 44 gyűjtötte rendszerezve a klinikai irányelveket, melyek elengedhetetlenek a klinikai audithoz, s ez utóbbit így csak a kórházak 21 százaléka végezte el. Az egységes elvárásokat fogalmazzák meg a BELLA (Betegellátók Akkreditációja a Biztonságos Betegellátásért) standardok is, melyekkel kapcsolatban Gődény Sándor reméli, hogy egyre több kórház fogja alkalmazni azokat a jövőben.

Minőség az egészségügyben?
Rendhagyó szakmai disputa PhD. dr. Gődény Sándorral (egyetemi docens), a kérdés szakértőjével
A műsor mentora és moderátora: dr. Dudás Ferenc, a közigazgatás szakértője
05:53 Miért fontos a minőség az egészségügyben?
14:35 A minőségbiztosítási törvény végrehajtása a gyakorlatban
25:23 Az egészségügy szakmai specifikumai
35:25 "Az egészség ára", a vevő, az adó és a fogyasztó pozíciója
45:11 A klinikai audit
Most adásban
Téma: Az első balatoni gőzhajó 1846. szeptember 21-én indult útjára – Miklós Tamás szakmai igazgatója, Balatonfüredi Városi Helytörténeti Gyűjtemény
Ezt követő adásaink