Életmód
Több ezer éves kérdésre keresték a választ a Balatonon
inforadio.hu Kép: OPH
2017. február 19.

Az utóbbi évek enyhe telei után idén újra befagyott a Balaton, és az időjárási helyzet a tudósoknak is kedvezett. Kihasználva, hogy a tó jege elérte a 30 centiméteres vastagságot, az MTA kutatói fúróexpedíciót szerveztek a jégre. A Balaton üledékének a vizsgálatával ugyanis jobban megismerhetők a földtörténeti közelmúltban lejátszódott éghajlati változások, egyben a jelenlegi globális felmelegedés várható hatásainak megértéséhez is közelebb juthatunk - írja az inforadio.hu.

Kis jégkorszak, középkori meleg időszak, globális felmelegedés – a klíma ingadozásairól Európa-szerte sokat hallunk. Megismerésük nemcsak azért indokolt, mert jelentős hatással voltak az élővilágra, sőt az emberi kultúrára is, hanem azért is, mivel ezek a földtörténeti értelemben a közelmúltban lejátszódott klímaingadozások a földpályaelemek maihoz hasonló konstellációja mellett alakultak ki, és dokumentálásuk nagyban hozzájárul a klímaváltozás Kárpát-medencében várható következményeinek felméréséhez - közölte a Magyar Tudományos Akadémia.

A tavi üledékek vizsgálata lehetővé teszi az éghajlati fluktuációk megismerését, ezért az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportjának és az MTA Atommagkutató Intézetének munkatársai fúróexpedíciót szerveztek a jégre. Céljuk a tavi üledék mintavételezése és a múlt éghajlatának rekonstrukciója volt.

A kutatók három napig dolgoztak a Balaton jegén, Balatonudvari és Balatonszárszó közt. A mintavételezéshez szükséges felszerelést szánokon juttatták el a parttól 2-4 kilométeres távolságban lévő fúráspontokhoz, melyek kijelölése során arra törekedtek, hogy illeszkedjenek a tavon végzett korábbi történeti kutatásokhoz.

A Balaton északi partjainál akár 17 ezer éves üledékek is találhatók, a déli partok közelében a tó üledéke fiatalabb.

A lágy iszapot egészen 3 méteres üledékmélységig kézi erővel sikerült mintázni, 3 méter alatt sekélyvízi környezetet jelző, homokos, csiga- és növényi maradványokban gazdag, keményebb üledéket találtak, ami feltehetőleg a tó kialakulásának időszakára volt jellemző.

A kiemelt, átlagosan 4-4,5 méteres üledékoszlopokat számos vizsgálatnak vetik alá az elkövetkező hónapokban.

Az üledék pollen- és árvaszúnyog-maradványainak elemzése több klímaparaméter mennyiségi becslését teszi majd lehetővé. Emellett az egyik legfontosabb feladat az üledékek kormeghatározása radiometrikus módszerekkel.

A kutatók célja, hogy minél pontosabban leírják a területen a Balaton kialakulásától napjainkig végbement klimatikus és fontosabb ökológiai változásokat, különös tekintettel az utolsó 2000 évre.

Következő adásunk
Kőbányai Híradó
Ezt követő adásaink