Közigazgatás
Benes-dekrétumok: kárpótolják-e a magyarokat?
OPH
2017. április 10.

Ha a Bizottság nem indít eljárást Szlovákia ellen, először ombudsmanhoz fordulnak, aztán petíciókat adnak be az Európa Parlamenthez, és a legvégső lépés az Európai Bíróság - közölte a Rádió Orienten Csóti György. A Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója emlékeztetett: a szlovákoknak eltökélt szándéka volt, hogy nem kárpótolják azokat a magyarokat, akik a Benes-dekrétumok következtében veszítették el tulajdonukat.

1945-ben, amikor Csehszlovákia felszabadult, két emigráns kormány képviselője érkezett Prágába. Az egyik Edvard Benes Londonból, a másik Clement Gottwald Moszkvából. Mindketten azzal a programmal érkeztek, hogy Csehszlovákiából színtiszta szláv államot kell létrehozni, és ki kell söpörni az országból a németeket és a magyarokat, háborús bűnösöknek bélyegezve őket - idézte fel Csóti György.

Benes úgynevezett elnöki rendeleteket hozott, amelyeket dekrétumoknak nevezünk. Ezek közül 14 azzal foglalkozott, hogy a magyarok és a németek születésüknél fogva háborús bűnösök, és csak kitelepítéssel lehet az országot színtiszta szláv állammá alakítani. A németek kitelepítésével minden nagyhatalom maradéktalanul egyetértett, viszont a magyarok kitelepítését az angolok és amerikaiak ellenezték, és nem járultak hozzá.

Moszkvában született meg egy ördögi gondolat, a lakosságcsere.

A magyarországi szlovákok nem akartak áttelepülni, hiszen felmenőik évszázadok óta itt éltek, ezért az akkori csehszlovák aggitátorok megkeresték Magyarországon a legszegényebb parasztokat azzal az ígérettel, hogy ha áttelepülnek Csehszlovákiába, akkor ott földet, házat kapnak, gazdag ember lesz belőlük. Ezek az ígéretek csábítóak voltak, ezért tízezrek indultak meg északi szomszédunk irányába, ahonnan megindították a magyarok kitelepítését:. a Felvidékről természetesen a gazdag magyarokat, a városokból az értelmiséget, a falvakból a módos parasztokat, természetesen vagyonelkobzással emlékeztetett a szakértő.

A rendszerváltozás után eljött az időszak, amikor kárpótlást kellett adni a korábban ingatlanjuktól megfosztott szlovák állampolgároknak. A 2003-as kárpótlási törvényben azonban két súlyos diszkriminációs intézkedés volt. Az egyik az, hogy csak az 1948. február 25-e után a kommunisták által elkobzott ingatlanokra vonatkozott a kárpótlás, így a Benes idejében kitelepített magyarokra nem részesülhettek benne. A másik diszkrimináció még ettől is súlyosabb, alapvetően emberi jogokat sért és szemben áll az európai uniós jogokkal. E szerint csak azok kaptak kárpótlást, akik a törvény születésekor szlovák állampolgársággal és szlovák lakcímmel rendelkeztek. "A kitelepített magyarok mindezzel nyilvánvalóan nem rendelkezhettek."

A magyar politikusok nagyon átgondoltan, cselesen megkérték az Európa Parlament egy francia képviselőjét, hogy általánosságban tegyen fel egy kérdést

az Európai Bizottságnak arról, hogy ki lehet-e zárni a kárpótlásból más uniós polgárokat. A Bizottság válasza egyértelmű nem volt, mert a kizárás alapvetően sérti az európai jogokat. 2015-ben Csáki Pál egy beadvánnyal fordult a Bizottsághoz, amely azt tartalmazta, hogy a magyarokat kizárták a kárpótlási törvényből, mégpedig olyan indokkal, hogy nem szlovák állampolgárok, és nincs szlovákiai állandó lakhelyük. Akiket 70 éve elüldöztek a szülőföldjükről, azok nagy valószínűséggel most nem szlovák állampolgárok, és még kevésbé van állandó lakhelyük, viszont uniós állampolgárok.

A szlovák kormány elismerte a diszkriminációt, de szerintük olyan kevés embert érint, hogy nem érdemes foglalkozni vele.

A Bizottság eléggé el nem ítélhető módon ezt elfogadta. Természetesen ebbe a döntésbe nem nyugszanak bele, és Kisebbségi Jogvédő Intézet három hónappal ezelőtt meghirdette azt a programot, amelyhez jelentkezést kértek azoktól, akik érintettek az ügyben - ismertette Csóti György.

Március 21-én adták át Brüsszelben az Európai Bizottság képviselőinek az 1144 aláírással ellátott nyilatkozatot. Azóta is folyamatosan érkeznek a levelek, telefonok. Így ez a szám sok ezer fölé emelkedhet - vetítette előre a Rádió Orient vendége.. "De nem is lenne szabad mérlegelni, hogy hány embert érint, mert ha egy embert ér jogsérelem, annak az egynek is jár a jogorvoslat. A Bizottság képviselői elismerték a diszkrimináció tényét, az erkölcsi kárpótlást megkapták az érintettek."

Ha a Bizottság nem indít eljárást Szlovákia ellen, először ombudsmanhoz fordulnak, aztán petíciókat adnak be az Európa Parlamenthez, és a legvégső lépés az Európai Bíróság. Hogy ez mennyi ideig tart, azt nem lehet tudni, de arra fel kell készülni, hogy valószínűleg több évet is igénybe fog venni zárta a beszélgetést az igazgató.



-