Közigazgatás
A rejtélyes 21, avagy ami eddig működött, az nem visz tovább!
OPH Kép: Pixabay.com
2017. július 12.

Marshall Goldsmith a szerzője annak a könyvnek, amely 21 rossz tulajdonságot rendszerez. Ezeknek a felismerése segíthet a vezetőknek az öndefiniálásban, és leküzdésük pedig abban, hogy sikeresek legyenek. Ezen a listán vezette végig a Rádió Orient hallgatóit a téma szakértője, Mákos Nándor businesscoach.

Goldsmith könyve nem to do listát, hanem to stop listát tartalmaz - szögezte le Mákos Nándor businesscoach. A szakember röviden összegezve a kötet tartalmát ismertette, hogy melyek azok a rossz tulajdonságok, amelyek a munkatársakat felbosszantják, miközben lehet, hogy a vezető észre sem veszi, hogy jellemző rá. Olyan, mintha a belső iránytűje elvesztette volna az iránymutatást - vázolta fel a Rádió Orient vendége, aki sorra vette ezeket a kerülendő tulajdonságokat:

  1. A szükségtelen versenyszellem. A versenyszellem pozitív dolog, viszont nagyon sok ember átlépi azt a vékony határmezsgyét, amikor már mindenáron győzni akar, nem számít, mibe kerül. Minél feljebb kerülünk a ranglétrán, annál inkább hagyjuk a többieket is győzni, és ne mi győzzünk mindenáron!
  2. Az okvetetlenkedés. Ez nagyon jó ötlet, de mégis jobb lenne, ha… Ez a lényege az okvetetlenkedésnek. Gyakran célravezetőbb, ha elfogadjuk mások ötletét azért, hogy megmaradjon a motiváció.
  3. A kritizálás. A kritizálás ellenreakcióként rögtön védekezést, ellentámadást vált ki mindenkiből.
  4. A kötözködés, szükségtelen gúnyolódás. Gyakran gúnyolódunk, hogy minél szellemesebbnek, eszesebbnek látsszunk, viccesebbnek tűnjünk. Sok esetben ez oda vezethető vissza, hogy nem ismerjük a munkatársainkat annyira, hogy tudnánk azt, hogy mi az, ami fáj neki, mi az, amivel megsértjük, s mi az, ami lepereg róla.
  5. A negatív mondatkezdetek. A de, habár mondatkezdetek azt jelentik, hogy igazat adunk, majd megcáfoljuk, és saját véleményünket fejtjük ki.
  6. Az okoskodás. A lényege a szellemi fölény fölösleges fitogtatása. Mindig tegyük fel a kérdést, hogy megéri-e kimondani, amit gondolunk.
  7. Az indulatos beszédmodor. Az érzelem hasznos eszköz, de ha túlzásba visszük, az indulatokkal játszunk, és mint befolyásolási eszközt használjuk, hátrányunk származhat belőle, mert mindenkit irritál.
  8. A negativitás, az azonnali elutasítás. Ha ezt a szokást gyakran alkalmazza, akkor azt éri el, hogy bezáródnak az emberek, és nem jönnek új ötletekkel.
  9. Az információ visszatartása. Főnökként tudatosan oda kell figyelni arra, hogy képbe hozzuk a munkatársainkat, megosszunk velük minden információt a sikeres munkavégzés érdekében.
  10. A tiszteletadás és elismerés hiánya. Ha az elvégzett munka után nem kapjuk meg azt az elismerést, ami járna, olyan, mintha meglopnának bennünket. Ez nagyon demotiváló tud lenni. Az a gondolkodásmód, hogy ezért kapjuk a fizetést, nem visz előre.
  11. A nem létező érdemeink hangoztatása. Nem elég, hogy nem adjuk meg az elismerést, de még el is orozzuk a munkatársaktól a sikert. Gondolkodjunk el azon, hogy azokért a sikerekért, amelyeket elértünk, kiknek kell köszönetet mondani.
  12. A mentegetőzés. Amikor azt hangoztatom, hogy én ilyen vagyok, fogadjatok el így, vagy az esteleges hibáimért másokat próbálok meg felelősként beállítani.
  13. A múltba révedés. A jelen helyzetet nem tudjuk, vagy nem akarjuk elfogadni, és a „Bezzeg…” kezdetű mondatokat hangoztatjuk. Nem probléma, ha visszatekintünk a múltba, ha az a jövőbeli célunknak a megvalósítása érdekében szükséges.
  14. Az udvartartás kialakítása. Ez azt jelenti, hogy kedvencekkel vesszük körbe magunkat. Glodsmith felmérése alapján a vezetők elítélik, ha valaki kivételez, ennek ellenére mégis egy meglévő kategória a munkahelyeken.
  15. A bocsánatkérés elmulasztása. Talán az egyik leggyakoribb rossz szokás, mert ha bocsánatot kérünk, akkor azt hisszük, hogy kiszolgáltatjuk vele magunkat. Pedig ha a bocsánatkérés megtörténik, a múlt lezárul, és a jövő felé megnyílik az út.
  16. A figyelmetlenség. Ha azt érezzük, hogy a főnök figyelmét nem kapjuk meg, sokkal bosszantóbb, mint bármelyik másik rossz szokása. A figyelmetlenség mit üzen? Neked úgysincs jó ötleted, nincs időm rád.
  17. A hála kinyilvánításának az elmulasztása. Azokra az estekre kell gondolni, amikor valaki tényleg jó ötlettel áll elő, és arra azt a választ kapja, hogy mit kezdjek ezzel a gondolattal. Ha nem is tudunk mit kezdeni az ötlettel, akkor is köszönjük meg, mondjuk azt, hogy elgondolkozunk rajta.
  18. A hírnök megbüntetése. Sok emberre jellemző, hogy dühében a rossz hír hozóját bünteti meg, azt, aki nem tehet semmiről.
  19. A felelősség áthárítása. A sikeres emberek nem hiszik el magukról, hogy tévedhetnek, hibát is követhetnek el. Ez a rossz szokás oda vezet, hogy a főnök elveszti a hitelességét a többiek előtt.
  20. A túlnövesztett én. Amikor azt hisszük, hogy mindent megtehetünk, mert mi főnökök vagyunk.
  21. A cél hajszolása. Nagyon fontos, hogy figyelembe vegyük, hogy milyen áron érjük el a céljainkat.

Mákos Nándor zárásként elmondta, hogy szervezetének honlapján egy kitölthető teszt is található, amely alapján az olvasó megtudhatja,hogy a 21 tulajdonságból melyek jellemzőek rá.

A rejtélyes 21, avagy ami eddig működött, az nem visz tovább!
Rendhagyó szakmai disputa Mákos Nándorral, a kérdés (businesscoach) szakértőjével
A műsor mentora és moderátora: Dr. Dudás Ferenc, a közigazgatás szakértője
Kapcsolódó cikkek
Kis lépések a siker felé

Tárgyalásnál mindig legyen tervünk, amelynek a legfontosabb része, hogy mi a célunk, mi az, ami még elfogadható a számunkra.

„Ne neurotizálódjon a szervezet”

A változások és kihívások kezelését segítheti a szervezetfejlesztés – mondta Komor Levente.

Következő adásunk
Téma: Egyedülálló hazai innováció az online földbirtok-értékelés / digitális megoldások a földforgalomban - háttérbeszélgetés – Dr. Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium; Sáhó Ákos ügyvezető, Agrotax Kft.
Ezt követő adásaink