Közigazgatás

Stratégiai menedzsment a közpolitikában

A stratégiát önmagában, illetve a stratégia különböző területeit a közigazgatásban, a közpolitikában mindenhol érdeklődés övezi napjainkban – állapította meg Vass László, aki elmondta, hogy ennek kapcsán három fő területről lehet beszélni. Az első a közigazgatás általános küldetése és működési modellje. A másik a 2008-as pénzügyi válság kapcsán került előtérbe. Akkor a kormányzatokat komoly kihívás érte, és a közigazgatások számára kulcskérdéssé vált, hogy hogyan kezelik a helyzetet, az okokat, következményeket, az újfajta felelősséget. Egy sor olyan probléma jött elő, amely megint csak azt a kérdést tette föl, hogy akár a szabályzás területén, akár a válságkezelés területén mit jelent a stratégiai szerepkör? A harmadik a konkrét közpolitikai tér: a közigazgatás hogyan tud a közpolitika és az ágazati irányítás szintjén stratégiai menedzsmentet megvalósítani?

– mondta el a szakértő.

Fontos terület a tervezés – szögezte le. Mekkora az a stratégiai időtáv, amelyen belül még átláthatjuk a feltételek alakulását, amelyhez tudunk igazodni, a felismert problémák megoldására célokat kitűzni, azokhoz hozzárendelni a végrehajtandó feladatokat, vagyis megtervezni, hogy mit csinálunk a következő időszakban. Ez tulajdonképpen egy programozás, ami azt jelenti, hogy meghatározott szükségleteket definiálunk, és megfogalmazzuk, hogy mi a közérdek. A közérdek azon teendők összessége, amivel a meglévő problémákat megoldjuk. A közigazgatás szempontjából ez csak praktikusan értelmezhető, mert a közigazgatásnak a politikai vezetés, a kormány mondja meg, hogy mi a közérdek. A közigazgatás szakemberei elmondják a stratégia tervezési időszakában, hogy milyen problémákat látnak, hiszen ők naponta találkoznak azokkal a feltételekkel, kapacitásokkal, hiányokkal, akadályokkal, amelyek az adott területeken megjelennek.

A közigazgatás kötelezettsége, hogy szakmai döntést hozzon arról, hogy a célok eléréséhez milyen eszközökre van szükség, milyen határidők állíthatók fel, milyen erőforrásokat lehet mozgósítani – mutatta be a közigazgatás stratégiai szerepét a Rádió Orient vendége.

Vass László kitért arra is, hogy a stratégiai tervezésben napjainkban a kormány nagyon sok közpolitikát újra kézbe vesz. Megerősíti a közpolitikai szerepét, esetleg kiterjeszti a hatalmát olyan ügyekre, amelyekre korábban nem tette. Érződik egy olyan viselkedésmód az államban, hogy azt hiszik, amit a kormányzat a kezébe vesz, az meg fog oldódni.

a problémáknak a megoldására, illetve megfelelő-e a prioritásrendszer, helyesen határozza-e meg belátható távra az elvégzendő feladatokat. A közpolitikát nézve nagyon sok társadalmi igény jelentkezik egyszerre. Ezek különböző szakmai területekhez tartoznak, és valamilyen módon egy összehangolt cselekvéssort kell meghatározni arra, hogy a jogos igényeket kielégítsék, és a megoldás sorrendje megfeleljen az alapvető észszerűségi követelménynek, és rendelkezésre álljanak a kapacitások ahhoz, hogy a szükséges erőforrásokat hozzá lehessen az aktuális feladatokhoz rendelni. A különböző fázisokban különböző természetűek a feladatok, a legelső szakaszban nagyon erősen politikai természetűek, míg a többiben erősen közigazgatási szakmai jellegű feladatok jelennek meg, amelyeknek során partnerségben kell dolgozni a nem közigazgatási szakmai, civil és egyéb szereplőkkel is. A legvégén a kiértékelés megint erősen politikai természetű.

A stratégiai menedzsment területén fontos fogalom a kapacitás – jelentette ki a szakember. Gyakran kiderül, hogy egy rendszeren belül hiányoznak a fogaskerekek, a tengelyek billegnek, és a szervezetben nem ott ül és nem az, akinek kellene. A mai világban a két legfontosabb kapacitás a köztisztviselő és az informatikai rendszer. Az egyes köztisztviselők önmagukban is kapacitások a tudásukkal, a kompetenciáikkal, de hiába van tudásuk és kompetenciájuk, ha nem azon a helyen vannak a rendszerben, ahol azt a legjobban tudják használni. Nagyon fontos az újfajta felkészültség.

Azt kell megtanulniuk inkább, hogyan kell tájékozódni az informatikai rendszerekben, figyelemmel kell kísérniük a munkájukra vonatkozó szabályozásokat, tapasztalatokat kell szerezni. Az is kapacitás, hogy képesek-e az adott pillanatban a társadalmi igényeket, szükségleteket, problémákat feltérképezni, felismerni, megfogalmazni, illetve van-e tudásbeli felkészültségük, gyakorlatuk, szervezési képességük, ismeretük, eszköztáruk, hogy elérjék a kitűzött célt – zárta a beszélgetést Vass László szakértő.