Közigazgatás
Szakértő: ökoszisztéma szellemiségre van szükség az ipari digitalizációban
OPH Kép: OPH / Horváth Fanni
2019. február 14.

Az ipari digitalizáció gyökeresen átalakítja a vállalatok belső működését, üzleti modelljét és alapvető változásokat indít el a gazdaságban – emelte ki előadásában Nick Gábor, az MTA SZTAKI tudományos munkatársa, aki az Ipar 4.0 kihívásairól és az arra adható lehetséges válaszokról beszélt az OPH-csoport szakmai konferenciáján.

Az Ipar 4.0 definícióinak középpontjában mindig az információs-kommunikációs technológiák, az ipari automatizálás és ezek összefonódása áll – emelte ki -, amely új termékek, szolgáltatások piacra kerülését szolgálja, és ennek hatására új üzleti modellek, gyártási módszerek jelennek meg.

Az Ipar 4.0-t a horizontális valamint a vertikális integráció és az okos termékek kifejezésekkel lehet meghatározni, melyben a horizontális integráció azt jelenti, hogy a központban található okos gyár minden egyes folyamatát önállóan hajtja végre, és ezek a folyamatok kihatással vannak beszállítóira, partnereire – magyarázta a szakember. Vertikális integráció, amikor a gyáron belül a munkások, a számítógépek, a gyártóberendezések egymással összekötve, automatikusan beszélgetnek egymással, és ezek az interakciók nemcsak a valós világban vannak meg, hanem a virtuális valóságban is léteznek, azaz a számítógépes program a megadott paraméterekkel le tudja modellezni a gyártást, ez pedig nagyon költséghatékony.

Nick Gábor a gyártásfejlődés trendjét ismertetve emlékeztetett arra, hogy a manufakturális időszakban nagyon sokfajta termék létezett a piacon, egy asztalos például számos, illetve szabványok hiányában sokféle terméket állított elő. Ennek ellenkezője – folytatta -, amikor Henry Ford optimalizálta a gyártási környezetet, miközben egy fajtára redukálódott a termék.

Mára ez teljesen megváltozott – mutatott rá -,

olyan terméket szeretnénk vásárolni, ami a személyünkre szabott.

Mindezzel párhuzamosan számtalan olyan új dilemmával és paradigmával szembesülünk – hívta fel a figyelmet. Ilyen például, hogy az adatok rendkívüli módon szaporodnak és keletkeznek körülöttünk, s olyanok is fel tudják használni, akiknek ehhez nem lenne joguk, de ugyanígy dilemma a globális és lokális értékek ellentmondása. Ezek feloldása a következő időszak feladata. A kihívások, kezelendő problémák között említette az automatizálás, a robotok használata nyomán előállható munkanélküliséget vagy a kooperálás és versenyhelyzet között feszülő dilemmát.

A mai helyzetet jellemezve kiemelte, hogy az ipari feldolgozóvállaltok fő problémája a termelékenység és a versenyképesség fokozása, és

a közgazdászok által felvetett kérdésekre a digitalizáció, az Ipar 4.0-s szemléletek bevezetése volt a műszaki, ipari szakma válasza.

A (mega)trendekről szólva többek között a globalizációt, individualizációt, új anyagok felhasználását, 3D-t, Mesterséges Intelligenciát (MI) említette. Mindben megtalálható egyfajta integrációs törekvés – mutatott rá -, ami azt jelenti, hogy egyre inkább együtt kell működni, és egyre inkább „összefolynak” a területek.

A körülöttünk lévő világ forrong, újabb és újabb ciklusok jelennek meg – fogalmazott Nick Gábor -, aki ugyanakkor úgy gondolja, hogy az erős digitalizáció ellenére nem szerencsés az Ipar 4.0 értelmezését kizárólag az iparra és a technológiákra szűkíteni.

Mindenképpen egy ökoszisztéma szellemiségnek kell megjelenni, amely arról szól, hogy az akadémiának, az államnak, a társadalomnak, a helyi adottságoknak mind szerepe van abban, hogy az új gyárak, ipar hogyan fog a jövőben működni.

A szakember beszámolt arról is, hogy az NTP (Nemzeti Technológiai Platform) megalakulásakor az első feladatai között szerepelt a magyar helyzet felmérése, ezért elkészítettek egy 99 kérdésből álló kérdőívet. A felmérés részint mikro, vállalati minősítés szinten vizsgálódott, részint nemzetgazdasági szinten, makroökonómiai megközelítésből. Nagyon sok típusú kitöltés érkezett: válaszolt középvállalkozás, kutatóintézet, mikrovállalkozás, szakmai szervezetek. Jelentős volt köztük a kizárólagos magyar tulajdonnal bíró szervezetek száma, de állami tulajdonú nagyvállalatok is megtalálhatók, és voltak járműgyártási, elektronikai ipari, de energiaipari szereplők is. Az eredményekről beszámolva a szakember elmondta:

a vállalaton belüli integrációban az informatika jár élen (57 százalék), az értéklánc mentén történő integráció ugyanakkor csupán 11 és 21 százalék között mozog.

Mint elmondta, a technológiai jövőkép kapcsán vizsgálták, hogy mennyire jellemző a fizikai termelési környezet leképezése, a folyamatok digitalizációja, a big data alkalmazása. Közös jellemzőjük – mutatott rá -, hogy a 2017-es és 2018-2020-as állapot között jelentős elmozdulás látszódik, azaz a vállaltokban él egy nagy igény fejlesztések iránt. De jellemzője az is, hogy a big data sokkal inkább egyfajta vágyott jövőt jelent – tette hozzá.

Fontos ismérv az adatfelhasználás is, mondta Nick Gábor, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok gyűjtik az adatokat, de például nem értékelik ki a termékhasználat során keletkezett adatokat, következésképpen nem is tudják beépíteni a termék fejlesztésébe.

A KFI (Kutatás+Fejlesztés+Innováció) területét illetően kiderült az is – folytatta -, hogy a válaszadók mintegy 50 százalékának nem volt innovációja az elmúlt 5 évben. Siralmas a kép, és még rosszabb, hogy nincs is erre folyamatuk, a szervezetbe nem épült be, hogy folyamatosan innoválni kell – fogalmazott a szakember, aki hozzátette, hogy

a legnagyobb akadályt ugyanakkor a humánerőforrás problémája jelenti az Ipar 4.0 területen.

Nick Gábor a foglalkoztatás kérdése kapcsán beszélt arról is, hogy biztató kép, a válaszadók több mint 72 százaléka véli úgy, hogy ugyan megszűnnek a munkahelyek, de ezek helyébe mindig újak fognak lépni.

A versenyképességre és a stratégiára vonatkozóan a felmérésből az világlik ki, hogy a vállaltok jelentős részének nincs semmilyen Ipar 4.0-s stratégiája. Stratégiát kell készíteni – emelte ki -, a legszerencsésebb pedig az lenne, ha ezt ökoszisztéma-szemlélettel tennék.

Nick Gábor előadásában kitért az okosvárosok kérdésére is, az innovációk adaptációját gátló tényezők kapcsán pedig a kutatás-fejlesztési együttműködések hiányára hívta fel a figyelmet. Szólt arról is, hogy a városok esetében a helyi együttműködések elengedhetetlenek.

A szakember hangsúlyozta a kihívásokkal való őszinte szembenézés fontosságát, kezdeményezőnek, élenjárónak kell lenni, mert nem elég csupán a követés. Mint összegzésében elmondta: az ipari digitalizáció gyökeresen átalakítja a vállalatok belső működését, üzleti modelljét és alapvető változásokat indít el a gazdaságban.


Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform Szövetséget (NTPSz) 2016 alapították, célja az együttműködés, információcsere és fejlesztések ösztönzése az Ipar 4.0 kulcsterületein: digitalizáció és gyártás területein. A szervezetet bemutatva elmondta, hogy mintegy 75 jogi személy alkotja - köztük az MTA SZTAKI -, vállalkozások, egyetemek, társadalmi és szakmai szervezetek.

Kapcsolódó cikkek
Szigeti Ádám: ki kell jelölni a támogatandó területeket

A limitál források miatt csak egyes területekre tudunk koncentrálni - közölte az innovációért felelős helyettes államtitkár.

Péterfalvi: a GDPR a digitalizációra és a globalizációra próbál választ adni

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelet kihívásairól, bevezetésének tapasztalatairól beszélt Péterfalvi Attila.

Következő adásunk
Téma: Új finanszírozási lehetőségek a mezőgazdaságban – Mezei Dávid uniós agrártámogatási igazgató, Takarékbank, Uniós Agrártámogatási Igazgatóság
Ezt követő adásaink