Közigazgatás
Szakember: bevált a közszolgálati életpálya modell
OPH Kép: OPH/Horváth Fanni
2019. május 13.

A közszolgálati életpályák összehangolt rendszerének bevezetéséről, az életpályamodellek és az új javadalmazási rendszer kialakításáról tartott előadást a Belügyminisztérium Közszolgálat-fejlesztési és Stratégiai Főosztályának főosztályvezetője az OrientPress Hírügynökség által szervezett Think tank konferencián. Kovácsné Szekér Enikő szerint az életpályák tekintetében a legfontosabb, hogy az előmeneteli- és illetményrendszert sávosan vezették be.

Az, hogy a kormányzat gondolkodik a közszolgálati életpályák szabályozásáról, nem új keletű szándék, hiszen 2010-ben kezdődtek el a folyamatok, amelyek megfogalmazták e feladatokat. Az első konkrét elképzeléseket stratégiai dokumentumban rögzítette a Magyary Zoltán-féle közigazgatási fejlesztési program. Ez a program volt az, amely nemcsak a közigazgatást tekintette közszolgálatnak, hanem több hivatás együttesét értette alatta: magát a közigazgatást, a rendvédelmi és a honvédelmi alkalmazottak életpályáit. Mindezek összehangolt rendszerében látta az akkori kormányzat az előrelépés lehetőségét, ezért két kormány határozatban (1207/2011. és az 1336/2011.) meg is teremtette a feltételeket, a személyügyi stratégiát összefoglalta a három hivatásrend vonatkozásában – ismertette az előzményeket Kovácsné Szekér Enikő. A főosztályvezető aláhúzta, hogy ezekre az elképzelésekre most is építenek az új szabályozások. A teljesítmény alapú előmenetel feltételei ekkor kerültek kialakításra.

A legismertebb eredmény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása,

amely mindhárom hivatásrend közös kibocsátási pontja lett, ugyanitt bevezetésre került egy alapozó modul, amely szintén mindhárom hivatásrendre vonatkozik. A továbbképzési rendszer kialakítása hasonlóan fontos szabályozás volt, bevezették a kreditalapú, kötelező továbbképzésen nyugvó rendszert -ismertette a szakember.

Meghatározták a munkaköri elemzések metódusait a teljes közszolgálat tekintetében, a hivatásrendi karok is kialakításra kerültek, létrejött a kormánytisztviselői kar, és a rendvédelmi kar. Ezek a karok érdekvédelmi tevékenységet is ellátnak, de nem szakszervezeti értelemben, hanem szakmai érdekképviseletet jelentenek – tisztázta a fogalmakat Kovácsné Szekér Enikő.

A közszolgálati dolgozók közötti kérdőíves felmérésből kiderült, hogy

mit várnak az életpálya modelltől a hivatásos állomány tagjai:

a foglalkoztatási jogviszonyok stabilitását, egzisztenciális biztonságot, új illetményrendszert, vertikális és horizontális karrierívet, a lakhatási problémák megoldását, megfelelő állami gondoskodási rendszert, az életút lezárását segítő elemeket – összegezte a közszolgálati szféra igényeit a főosztályvezető.

Az életpálya kidolgozásért a Belügyminiszter felelt (Statutum rendelet), a koncepcionálás, 2014. szeptember és 2014. december közötti időszakban történt meg. A klasszikus életpálya modellt a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény vázolta fel. Nyitott és zárt személyzetpolitikai irány ismert a világban, zárt a kontinentális, nyitott az amerikai, amely közelít a civil munkajogi szabályokhoz.

Kovácsné Szekér Enikő

bemutatta a törvény három pillérét:

első az új előmeneteli- és illetményrendszer, amely egzisztenciális biztonságot ad, a szolgálati tapasztalatot, a teljesítményt illetményben ismeri el, vertikális és horizontális karrierív lehetőségét adja. Az életút méltó lezárásához hozzásegíti a kormánytisztviselőt. A második pillér a lakhatási támogatási rendszer, amely egzisztenciális biztonsághoz segíti a lakhatási problémák megoldásával a tisztviselőt. A harmadik pillér a biztosítási konstrukció, amely szintén egzisztenciális biztonságot nyújt az állami gondoskodási rendszer keretein belül.

A jogszabály nagyon pontosan meghatározta a beosztáshoz kapcsolódó zárt illetményrendszert. Az egységesség után a további fejlődést a „külön utak” hozták – mutatott rá a következő lépésekre a főosztályvezető.

Maradt a Közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény a minisztériumok, központi hivatalok, kormányhivatalok esetében, a Honvédség tekintetében a HJT az irányadó, a NAV-nál önálló szabályozás van. Korábban a kormánytisztviselők esetében döntő volt a szenioritás, a hivatásos állomány esetében a beosztási kategóriák hierarchikus rendszere működött.

Az állami szolgálati jogviszonyt az állami tisztségviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény szabályozza, 2016.07.01-től járási szinten, 2017.07.01-től megyei szinten. Jogviszony különös szabályai: speciális előmenetel, teljesítményértékelési rendszer, továbbképzési rendszer, hivatásetikai normák, rugalmas jogviszony. A főosztályvezető elmondta,

az életpályák tekintetében a legfontosabb az, hogy az előmeneteli- és illetményrendszert sávosan vezették be.

Besorolás és illetmény-megállapítás a munkáltatónak kötelező. Az előmeneteli fokozatokat feltétlenül tisztázni kell. Ez a nyitott közigazgatási személyzetpolitikai rendszer. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényt egy aktív jogalkotói munkafolyamat előzte meg. Hatályba lépése két ütemben zajlott, a jogviszony végrehajtása március 1-től indult. Ez az első törvény, amely szervezeti szabályokat is tartalmaz, továbbá szabályozza a jogállásokat – értékelt a szakértő. A kettős jogállási szabályozás, egyrészről a központi és területi igazgatási szerveket, másrészről a tisztségviselők jogviszonyát (politikai szolgálati, biztosi, kormányzati szolgálati) szabályozza.

A legnagyobb újítást az álláshely szerepének hangsúlyozása jelenti:

a betöltés feltételeinek meghatározása a munkáltató által (iskolai végzettséget, egyéb szakképzettséget, szakvizsgákat, tudományos fokozatot, nyelvismeretet, szakmai tapasztalatot szögezi le). A munkáltatónak széles pályán kell mozognia, pl. az illetmény megállapítása, a létszámgazdálkodás terén – mutatta be KIT lényegét a főosztályvezető.

Kovácsné Szekér Enikő előadását egy jelenleg is futó operatív projekt bemutatásával zárta, amely „a versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” (KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16) címet viseli. A Belügyminisztérium és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közösen indította el azt az európai uniós támogatású projektet, amelynek célja a közszolgálat emberi-erőforrás gazdálkodás menedzsment eszközeinek fejlesztése, az életpályák működtetési feltételeit biztosító kormányzati, szervezeti és személyes közszolgálati kompetenciák fejlesztése.

Most adásban
Legjobbak - Zenei kívánságműsor – A rádióadásba meghívott vendégeink és hallgatóink zenei kívánságai
Ezt követő adásaink