Közigazgatás
Miniszteri biztos: jelentsen valós alternatívát a közszféra
OPH Kép: OPH/Horváth Fanni
2019. május 14.

A XXI. századi közigazgatási rendszer kihívásait úgy kell kezelni, hogy közben ki kell alakítani azt a szolgáltató államot, amely az állampolgárok és a vállalkozások boldogulását segíti - jelentette ki Miniszterelnökség miniszteri biztosa. Mernyei Ákos az OrientPress Hírügynökség Think tank konferenciáján rámutatott, hogy a cél az ügyfélbarát, hatékony közigazgatás létrehozása volt.

2010 óta kiemelt fontosságú célkitűzés a közigazgatás megreformálása. A szétaprózódott, bürokratikus rendszert az ügyfél és a szolgáltató közötti ellentétek okozta szükségtelen stresszhelyzetek is terhelték. Az átláthatatlan struktúrában dolgozók nem tudták, hogy miért ülnek a helyükön, mi a dolguk az „így szoktuk” kultusza szép lassan felülírta a jogszabályokat.

A tarthatatlan helyzeten mindenképp változtatni kellett

– mutatott rá a miniszteri biztos, aki kifejtette: a cél az ügyfélbarát, hatékony közigazgatás létrehozása volt. Első lépésben a területi közigazgatást szervezték át, létrejöttek a kormányhivatalok, kormányablakok, járási hivatalok. 2014 után második lépésben a központi közigazgatást kellett megreformálni, amely a gyakorlatban bürokráciacsökkentést, egyszerűbb belső szervezeti felépítést jelentett. 2018-ban kezdtek hozzá további reformokhoz is. Létszám-gazdálkodási lépéseket tettek, ennek jegyében 6800 állás szűnt meg, de fűnyíróelvszerű leépítés sehol nem történt. Az intézkedéseknek nem a költségvetési megtakarítás volt a célja, hanem az átgondolás, hogy annyi tisztviselő legyen, amennyi feltétlenül szükséges, de az ő teljesítményüket, szaktudásukat megfelelően ismerjék el – összegezte a főbb célokat Mernyei Ákos.

2010-től tehát átgondolt stratégia mentén folyik a lépcsőzetes megvalósítás. Strukturális átalakítások, béreket érintő változtatások, szakember utánpótlást biztosító egyéb intézkedések történtek.

A mennyiség helyett a minőséget előtérbe helyező humánpolitikára van szükség.

Fontos törekvés a fiatalok bevonása a közigazgatásba, ezért arra kell törekedni, hogy

a közszféra a magánszektorral szemben valós alternatívát jelentsen.

Bérrendezéssel kapcsolatban a miniszteri biztos elmondta, hogy bevezették az életpályamodelleket, az érdem alapú bérmegállapítást, a járási hivatalok tisztviselői számára új, sávos illetményrendszer került bevezetésre, valamint a megyei kormányhivatalokban és a közalkalmazotti szférában is béremelés történt.

KIT- kormányzati igazgatásról szóló törvény célja, hogy a központi közigazgatási apparátus úgy szolgálja a hazát, az állampolgárokat, hogy közben ne épüljön újra a bürokrácia. A megvalósításnak két alappillére van: a bérrendezés megvalósítása a központi közigazgatásban és a hatékonyság növelése képzésekkel, továbbképzésekkel – ismertette a törvény szándékát a Miniszterelnökség miniszteri biztosa.

A központi közigazgatásban dolgozók bérét 2019 januárjától átlag 30%-kal emelték, ez mintegy 25 ezer kormánytisztviselőt érintett közel 40 milliárd forintból.

A személyi állomány megújítása érdekében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztése kiemelt szerepet kap a minőségi utánpótlás biztosítása terén, hogy gyorsan és magas színvonalon dolgozni tudó szakemberállományt tudjon képezni. Megújul továbbá a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram, a fiatalok karrierlehetőségének megteremtése céljából – vázolta a további kormányzati elképzeléseket Mernyei Ákos.

Téma: A közszolgálat átalakításának stratégiai kérdései, a kormányzati igazgatásról szóló törvény célja
Tájékoztat: Mernyei Ákos Péter miniszteri biztos, Miniszterelnökség
Szerkesztő-riporter: Adorján András
Most adásban
Téma: Hogyan állunk a menedzsment kultúrában? – Rendhagyó szakmai disputa Dr. habil. Vass László CSc Rector emeritussal, a kérdés szakértőjével.
Ezt követő adásaink