Gazdaság
Kis Miklós: Magyarország többet is hajlandó befizetni
OPH Kép: OPH
2019. június 12.

Magyarországnak az az érdeke, hogy ne csökkenjen az EU-ban az agrárpolitikai forrás ‒ mutatott rá az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára az OrientPress Hírügynökség „Középpontban a vidék" című konferenciáján. Kis Miklós közölte: ha kell, Magyarország hajlandó többet is befizetni a hazai költségvetésből az EU költségvetésébe.

A Vidékfejlesztési Programban több mint hetven pályázati felhívás jelent már meg, összességében több mint 1500 milliárd forintos keretösszeggel, ebből a legtöbb már le is zárult, mindössze 12 nyitott pályázat van még hátra ‒ közölte Kis Miklós. Az államtitkár elmondta: a beruházások közül

kiemelten kezelik az élelmiszeripar fejlesztését,

hiszen a kormány döntött arról is, hogy 300 milliárd forinttal fogja támogatni az élelmiszeripar versenyképesebbé tételét, és ebből a VP mintegy 200 milliárd forintos részt szakított ki magának. A fennmaradó összeg részben a GINOP-ból, részben hazai költségvetésből lett, illetve lesz odaítélve. Az élelmiszeripar több évtizedes hátrányban volt az elszenvedett káros privatizáció és cégfelszámolások következtében.

Akkor tud a magyar agrárium is sikeres lenni, ha elsősorban a hazai tulajdonú élelmiszeripar versenyképessé válik,

vagyis a hazai piacokon kívül a világ más térségeibe is versenyképesen tud exportálni - ismertette.

OPH

A változásbejelentések elbírálása most a leginkább fontos feladata

a végrehajtásban dolgozó kollégáknak ‒ emelte ki az államtitkár. Sok mindent be kell jelenteni, főleg akkor, ha valaki már látja, hogy például az építőipari árak elszabadulása miatt újra kell terveznie a projektet. Sajnos a lehetőségek korlátozottak, de igyekeznek pozitívan elbírálni ezeket a változásbejelentéseket azokban az esetekben, amelyekben a projekt célja nem változik.

Minden beruházás megvalósítására 24 hónap áll rendelkezésre, de indokolt esetben eltérhetnek tőle. Sok olyan pályázat van, amelyet túligényelnek, ezért igyekeznek forrásokat oda átcsoportosítani, ahol nagyobb az igény. Az EB ezt eddig nem igazán kedvelte, 2019 az első olyan év, amikor tudnak élni ezzel a lehetőséggel.

A továbbiakban Kis Miklós kitért arra, hogy a VP 5 százalékát fordítják a LEADER-ekre, azon belül 15 százalékot a működési költségeikre. Magyarországon 103 LEADER akciócsoport működik, több mint 600 önálló pályázati felhívást hirdettek meg, s ha minden kritériumnak megfelelnek, jóváhagyják ezeket a pályázatokat.

Hogy mi lesz a jövő, azt a közös európai agrárpolitika fogja eldönteni

‒ állapította meg az államtitkár. Az Európai Bizottság egy olyan javaslatot fogalmazott meg, amelyet az agráriumot és a vidéket fontosnak tartó tagállamok nem fogadnak el. Részben a Brexit miatt az EU költségvetéséből még kisebb szeletet szánnak az agrár- és vidékfejlesztési célokra.

Hogy összességében lesz-e majd annyi lehetőség beruházásokra, mint a mostani ciklusban, nagymértékben attól függ, hogy milyen közös költségvetést fogadnak el.

Viták folynak arról is, hogy a legyen-e kötelező capping, vagyis a nagygazdaságoktól vonjanak-e el támogatásokat a kicsik javára. Magyarországnak egyértelműen az az érdeke, hogy ne csökkenjen az agrárpolitikai forrás,

ha kell, a hazai költségvetésből az EU költségvetésébe többet hajlandó befizetni Magyarország,

hogy a továbbiakban is meglegyen a hektáronkénti megfelelő kifizetés – tájékoztatta a hallgatóságot Kis Miklós, aki az Európai Unió közös költségvetéséről szóló tárgyalásokat látva egy év átmeneti évre számít 2021-ben.

Következő adásunk
Téma: Megnyílt a Szent László téri korcsolyapálya – D. Kovács Róbert Antal polgármester
Ezt követő adásaink