Közigazgatás
Újabb natúrpark jön létre Magyarországon
OPH Kép: naturparkok.hu
2019. június 13.

A natúrpark nem természetvédelmi kategória, hanem térségi együttműködés. Terület- és vidékfejlesztési célok megvalósulását is támogatva megőrzi és fenntarthatóan hasznosítja az ott fellelhető természeti és kulturális értékeket. Minderről Básthy Béla, a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke beszélt az OrientPress Hírügynökség által szervezett, Középpontban a magyar vidék című konferencián. Kőszeg alpolgármestere elmondta azt is, hogy júniusban létrejön a tizennegyedik magyar natúrpark is a Tápióságban.

Magyarországon az első natúrparki célú kezdeményezés Kőszegen történt, 1995-ben. Ez volt az írottkői. Ugyanakkor az első natúrparki cím a Vértesé lett 2005-ben. Jelenleg 13 natúrparki címhasználatra jogosult térség van Magyarországon, június 22-én már meglesz a tizennegyedik is: a Tápió Natúrpark.

A legfrissebb törvényi meghatározás kimondja: a natúrpark nem természetvédelmi kategória, hanem a térségi együttműködésről szól. Elindítói, felfejlesztői és a fenntartói egyaránt azok a helyi közösségek, amelyek ismerik a saját tájuk természeti és kulturális örökségének értékeit. Terület- és vidékfejlesztési célok megvalósulását is támogatva megőrzik és fenntarthatóan hasznosítják ezeket.

A natúrpark tehát egyrészt szervezeti keret, másrészt és főként cselekvő értékközösség

– hangsúlyozta a szövetség elnöke.

Básthy Béla / OPH

A natúrpark címhez elengedhetetlen az összefogás

Egy település, még egy megyei jogú város sem elég önmagában: minimum három település és legalább 10 ezer hektár terület kell hozzá. Elengedhetetlen elem a települések közötti összefogás is. Ezek teljes közigazgatási területükkel vesznek benne részt ‒ ismertette Básthy Béla. Hozzátette: szükséges továbbá az is, hogy legyen valamilyen hazai/helyi/közösségi természetvédelmi oltalom alatt álló területe. Rendelkezzen világos vidékfejlesztési és természetvédelmi programmal. Ehhez hozzon létre önálló jogi személyiséggel rendelkező munkaszervezetet. Ezek többnyire egyesületi keretben szoktak létezni – tette hozzá az előadó. A finanszírozásra legyenek saját erőforrások is (tagdíjak és működési támogatások, állami és regionális feladat(át)vállalások forrásai, helyi termékek és szolgáltatások értékesítése, pályázatok). Nagyon lényeges momentum, hogy a benne szereplőknek legyen koordinációs képességük és felhatalmazásuk az együttműködésre – emelte ki. Az együttműködők köréről elmondta: kötelezően az önkormányzatok, a térségileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság, valamint az ottani vállalkozók, nemcsak a turizmusban érdekeltek, hanem az agrárgazdálkodók és az erdészetek is. Elvárás az iskolák (környezetvédelmi nevelési programok) és a civilszervezetek bevonása is.

Középpontban a magyar vidék című konferencia / Fotó: OPH

Az európai négy pillér meg a magyar ráadás

A natúrparki működés első pillére a természeti és kulturális örökség megóvása, felelős kezelése: az adott táj és kulturális értékeinek gondozása, ápolása és megőrzése. A táj arra érdemes karakterelemeinek védelme, az élőhelyek, fajok fennmaradását szolgáló tudás alkalmazása. A második pillér a környezeti tudatosság fejlesztése, szemléletformálás, a táji tudásmenedzsment erősítése. Ebbe beletartozik a lakosság és a natúrparkba látogatók ismereteinek bővítése, szemléletének formálása – a helyi értékek, valamint a megőrzésükre tett erőfeszítések bemutatásán keresztül. A harmadik pillér a fenntarthatóan működő térség kialakítása és fejlesztése. Ez a természeti-kulturális örökségen és a táji adottságokon alapuló, a táji értékeket, ökológiai rendszert megőrző, gyarapító és hasznosító fejlesztések támogatását (például helyi termékek, piacok, a megőrzést és bemutatást támogató infrastruktúra, gazdaság) jelenti, az ott élők bevonásával. Ezzel is hozzájárulva a térség megtartó képességéhez. Turizmus, pihenés, rekreáció és gyógyulás – ez már a negyedik pillér. Benne a táj szépségére, harmóniájára, sajátos értékeire építő és azt fenntartó turisztikai és rekreációs célú kínálatfejlesztés.

A magyar ráadás – „mi Magyarországon hozzátettük a nulladik pillért is az európai modellhez”–: a tájszintű együttműködés szervezése, a folyamatos működés segítése, a tájegységi átfogó egyeztető és szervező tevékenység. Ennek lényege

a natúrparki szereplők szoros együttműködése, a hasonló célokat kitűző szervezetek versengése helyett.

Mit várható a natúrparki együttműködéstől?

Az együttműködésben résztvevők arra számítanak, hogy azok az erőforrások, amelyek sokszor kifelé mennek a kistérségekből, megmaradnak. A „nekünk milyen rossz itt, bezzeg máshol!” hozzáállást is remélik megváltoztatni. Ezeket

az anyagi és szellemi erőket a helyi gazdaság és közösség építésére fordítanák. Így leszünk a magyar táj gazdái!”

– utalt az előadása címére Básthy Béla.

A táj mint kulcsszó!

A tájjal, a hellyel közvetlen kapcsolatban állunk, míg a globális térrel való kapcsolatunk közvetett. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy a helyben végzett cselekedeteink következményei közvetlenül jelentkeznek, így tévedéseink következményei azonnal láthatók – taglalta a helyi együttműködés előnyeit. A térségi munka lényegét úgy foglalta össze, hogy ökológiai szempontból kezelhető egységben végezhető, amely a vízrendszerhez, a növényzethez, a klimatikus és földrajzi viszonyokhoz igazodva határozható meg.

Hová fejlődnek a natúrparkok 2030-ra?

A szövetség által készített, 2030-ig szóló fejlesztési terv szerint a natúrparkok értékőrző és értékteremtő mintatérségek lesznek, ahol komplex értékszemléleten alapuló helyi-térségi fejlesztések valósulnak meg.

Az élő és élhető tájak magas életminőséget nyújtanak az ott élők számára.

A térségben élők közvetlenül is érzékelik az együttműködés értékét és hasznát, és aktívan részt vesznek a térség értékeinek megőrzésében, fejlesztésében. A natúrparkok munkaszervezetei pedig komplex értékszemlélettel, hatékonyan működnek, több lábon állnak, stabil személyi és pénzügyi háttérrel rendelkeznek. Ők a térségi összefogást igénylő védelmi és fejlesztési programok kezdeményezői és koordinálói. A natúrparkok meg összetartó, sokszínű közösséget alkotnak, s a térségi szinten meglévő különbözőségek ellenére együtt, azonos célokért munkálkodnak – vázolta a jövőt, a megvalósítandó célokat a szövetség elnöke, Kőszeg alpolgármestere.

Kapcsolódó cikkek
Szakember: a szálló porok több ezer kilométerre is eljutnak

A légszennyezés nem lokális probléma ‒ hívta fel a figyelmet Béres András, a Hermann Ottó Nonprofit Kft. igazgatója.

Kis Miklós: Magyarország többet is hajlandó befizetni

Az agrárium érdekében hajlandók lennénk többet  is befizetni az EU költségvetésébe ‒ mondta az államtitkár.

Most adásban
Téma: 30 éves a Kárpátaljai Szövetség – Fenics Volodimir kárpátaljai történész
Ezt követő adásaink