Közigazgatás
Budapesti Útépítési Program: a legnagyobb támogatást a XVIII. és a XXI. kerület kapta
OPH Kép: MTI/Máthé Zoltán
2019. július 9.

Szilárd burkolatot kapnak a budapesti földutak egy négyéves útépítési kormányprogram keretében. Az első körben sikeresen pályázó tizenhárom kerületet között ott van Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzata is. Az 1,1 milliárd forintnyi támogatásból hat kilométernyi földutat szüntethet meg a városrész.

A Budapesti Útépítési Program projektindító ünnepségét a XVIII. kerületi Kappel Emília utcában, az első megvalósult beruházás helyszínén tartotta Tarlós István főpolgármester, Ughy Attila polgármester és Lévai István Zoltán alpolgármester. Az esemény végén vakolókanalat ragadtak, és jelképesen befejezték az útszakasz szegélyköveinek fugázását.

Tarlós István: a legnagyobb támogatást a XVIII. és a XXI. kerület kapta

Mint a főpolgármester elmondta: a négyéves Budapesti Útépítési Program célja, hogy minden belterületi földút szilárd burkolatot kapjon. Jelenleg a fővárosban még mintegy 225 kilométer földút van. Az első fázisban ennek húsz százalékát számolják fel.

A projekt „a főpolgármester intenzív támogatásával, fideszes kerületi polgármesterek kezdeményezésére, kormányzati finanszírozással” indult – emelte ki Tarlós István. Az első körben 13 kerület pályázott eredményesen – „köztük 4 ellenzéki kerület” –, így 41-42 kilométer hosszúságban 181 földutat látnak el szilárd burkolattal. A két legnagyobb támogatást a XVIII. és a XXI. kerület kapta.

Tarlós István kitért arra is, hogy a legtöbb földúttal rendelkező kerületek sorában Pestszentlőrinc-Pestszentimre a harmadik. A XVIII. kerületi önkormányzat a kivitelezés gyorsítása érdekében a keret-közbeszerzési eljárást már korábban lefolytatta, ezért egész Budapesten itt kezdődtek el leghamarabb a kivitelezési munkálatok. Ugyanakkor néhány felújítandó útszakasz esetében még folyamatban van a tulajdonjogok rendezése. Több helyen is előfordul ugyanis, hogy nem kerületi vagy fővárosi, hanem állami vagy közműtársulási, esetleg a Pilisi Parkerdő tulajdonában állnak az érintett területek.

A jövőbeni tervekről szólva kiemelte az Üllői út XVIII. kerületi, valamint a Nagykőrösi út pestszentimrei szakaszának teljes körű felújítását. Hozzátette azt is, hogy a nyár folyamán a Pestszentimre városközpontjában található Nemes utca is megújul.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ughy Attila: 27 kerületi útszakasz kap aszfaltburkolatot

„A kormány pályázatán 1,1 milliárd forintot sikerült nyernünk, és reményeink szerint ezzel sikerül felszámolnunk az összes még megmaradt földút jelentős részét Pestszentlőrinc-Pestszentimrén – emelte ki a városrész polgármestere. – Ebből 27 útszakasz kap aszfaltburkolatot, mintegy 6 kilométer hosszan.” Méltatta az állam, a főváros és a XVIII. kerületi önkormányzat „közel egy évtizede tartó példás és eredményes együttműködését, amelynek köszönhetően egyre nagyobb ütemben fogynak el földútjaink, hagyhatjuk magunk mögött a port, a sarat”.

Mint ismertette, Pestszentlőrinc-Pestszentimre mindig is népszerű célpontja volt a lakásépítéseknek, ám a fejlődés ütemét 2010 előtt nem követték hatékonyan az infrastrukturális fejlesztések. A földutakat – az új telekosztások és a régi kiskertes üdülőövezetek örökségét – tudatos és átgondolt várostervezési koncepció mentén kezdték el felszámolni. Mint hangsúlyozta, a központi és az önkormányzati költségvetés útépítési forrásai mellett az első nagy lökést Budapest teljes körű csatornázási programjával sikerült megadniuk. Ebben a több mint kétéves beruházási ciklusban a fővárosban összesen 238 kilométernyi csatornát fektettek le. A projektben 90 kilométer csatorna jutott a XVIII. kerületnek, és a csatornaépítés befejezésével több mint 40 kilométernyi útszakasz is megújult.

A Budapest Útépítési Program egy kormányrendelethez igazodva született, amely előírja, hogy 2022 végéig nem lehet Budapesten szilárd burkolat nélküli utca. „A munka elkezdődött, és mi is ígérhetjük, hogy ehhez a földútprogramhoz csatlakozva a következő ötéves ciklusban ugyanannyit újítunk fel a saját kezelésű útjaink közül, mint amennyit a csatornázási program keretében, tehát hozzávetőlegesen 41 kilométert” – jelentette be a polgármester.

Jogi anomáliák nehezítik a földútprogram végrehajtását

A sajtótájékoztató után az OrientPress többek között azt kérdezte Ughy Attila polgármestertől, mit mondana azoknak, akik csodálkoznak, milyen sok még a földút a fővárosban.

A földútkérdés a fővárosban nagyon kevés ember számára jelenti azt, hogy ténylegesen találkozik is vele. Elsősorban azok számára probléma, akik a belvárosból kiköltözve először szembesülnek azzal, hogy ott olyan viszonyok vannak, mint nagyszüleiknél valamilyen vidéki településen. Azért van ez így, mert ezek a fővárosi területek a rendszerváltás idején még gyümölcsösök, zártkertek, szántóföldek voltak. Jelentős részben ennek tudható be, hogy itt a kerületben is tíz kilométeres nagyságrendben vannak földutak, olyanok is, ahol még közvilágítás sincs – fejtegette a polgármester.

A szeptember-októberre lezáruló projektben körülbelül hat kilométer utat újítanak fel, „az elnyert forrás legalábbis erre volna elegendő”, de még mindig vannak tisztázandó jogi kérdések. Menet közben szembesültek például olyan helyzettel, hogy „elépítették” az utat, vagyis a tényleges telekhatártól kijjebb, az út vagy a járda nyomvonalán húzták fel a lakók a kerítést. „Tehát a tényleges helyzet és a telekkönyvi adatok alapján készített projekttervek sok esetben nem konveniálnak egymással.”

Ahol nem sikerül békésen rendezni a jogi helyzetet, ott nem tudnak építeni, így az arra eső pályázati forrás sem használható fel. „Ameddig jogi úton nem kényszerítjük ki, hogy mondjuk a példában szereplő kerítést az eredeti helyre tegyék vissza, addig ott nem lesz szilárd burkolat. Ez akár több évbe is belekerülhet.”

Ha a jelenlegi projektben szereplő hat kilométeren túl lesznek, akkor nagyjából 8-10 kilométernyi földút marad még a kerületben. Ezek felszámolása azonban „nem kevés jogi procedúrát igényelne”. Ennek illusztrálásául kifejtette: van olyan terület, ahol a lakóingatlanok és a járdák a XVIII. kerületben vannak, de a vízelvezető árok már, miként az utca is, a XXIII.-ban. A járda tulajdonjoga a XVIII. kerületé, a vízelvezető árok XXIII.-é, a terület pedig, ahova az utat egyébként be lehetne tervezni, a Pilisi Parkerdőé. Ez egyébként nem is erdő, hanem mező.

„Erre a jogi helyzetre egyszerűen nincs válasz. A közigazgatási határ módosítása pedig két-három éves országgyűlési procedúra” – mondta el az OPH-nak a XVIII. kerületi polgármester.

Következő adásunk
Téma: Félszáz cég várta a munkavállalókat a fővárosi állásbörzén – Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára és György István kormánymegbízott, Budapest Főváros
Ezt követő adásaink