Külföld
Az EP szankciókat sürget Venezuelával szemben
MTI Kép: Pixabay
2019. július 18.

Uniós beutazási korlátozást és a válság kirobbanásáért felelősök vagyonának befagyasztását tartalmazó megszorító intézkedések bevezetését sürgették Venezuelával szemben az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön csütörtökön.

A képviselők 455 szavazattal 85 ellenében és 105 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásukban aggodalmukat fejezték ki a „súlyos helyzet miatt”, és kijelentették, hogy Nicolás Maduro elnök „közvetlenül felelős az erőszak különböző formáinak válogatás nélküli alkalmazásáért”, illetve felelősség terheli az „illegitim rendszert szolgáló” fegyveres erők és hírszerző szolgálat vezetőit is.

Az európai parlamenti képviselők felszólítják az Európai Unió Tanácsát, hogy hozzon további szankciókat az emberi jogok megsértéséért és az elnyomásért felelős venezuelai állami szereplők ellen. Szerintük korlátozni kell beutazásukat az unióba, be kell fagyasztani vagyoni eszközeiket, és a szankcióknak vonatkozniuk kell a legközelebbi hozzátartozókra is.

A képviselők elítélték a biztonsági erők visszaéléseit, az ellenzéki többségű parlament tagjaival szembeni folyamatos fellépést, beleértve az önkényes letartóztatásokat és parlamenti mentelmi joguk megszüntetését is.

Leszögezték, hogy az Európai Parlament teljes támogatásáról biztosítja az önmagát Venezuela ideiglenes vezetőjévé kikiáltó Juan Guaidót. Támogatják a megbékélést célzó – Norvégia által vezetett – tárgyalási folyamatot.

Az EP elkötelezett az ország demokratikus átmenete és a jogállamiság helyreállítása mellett – hangoztatták a képviselők.

Az uniós parlament teljes mértékben támogatja az ENSZ emberi jogi főbiztosának erőfeszítéseit arra, hogy biztosítsák valamennyi venezuelai jogainak tiszteletben tartását.

Venezuela egyszerre küzd súlyos gazdasági és politikai válsággal. Előbbinek az az oka, hogy Venezuela kizárólag kőolaj-származékokat exportál, és az olaj árának pár évvel ezelőtti jelentős csökkenése hatására a gazdaság zuhanórepülésbe kezdett. A belpolitikai válság pedig az után mérgesedett el, hogy az ország törvényhozásában elsöprő többséget szerzett az ellenzék a legutóbbi választásokon. Ezt követően a hatalomhoz hű legfelső bíróság fokozatosan megfosztotta jogköreitől a törvényhozást, majd Nicolás Maduro elnök 2017-ben párhuzamos parlamentnek számító alkotmányozó gyűlést hozott létre, melynek tagjainak megválasztását számos nemzetközi bírálat kísérte.

A latin-amerikai országban hatalmi harc folyik a magát Venezuela ideiglenes elnökévé kikiáltó Juan Guaidó ellenzéki vezető és Maduro között. Guaidó, akit több mint ötven ország ismer el Venezuela törvényes vezetőjének, kijelentette: a megbeszéléseknek tartós megoldásra kell vezetniük, és nem szolgálhatják azt, hogy az ország szocialista vezetése időt nyerjen magának. Az ellenzék Maduro és rendszerének távozását, illetve új választások kitűzését akarja.

Most adásban
Téma: Jótékonyság és szőlőtermesztés - Fókuszban az IKON Borászat – Kvák Emil igazgató, IKON Borászat
Ezt követő adásaink