Belföld
Benkő Tibor: a régió meghatározó erejévé kell válnia a Magyar Honvédségnek
OPH Kép: honvedelem.hu
2019. október 30.

A Zrínyi 2026 Honvédelem és haderőfejlesztés programról tartott előadást Benkő Tibor honvédelmi miniszter Budapesten a fővárosi kormányhivatalban kedden.

A budapesti előadás része volt annak az országos tájékoztatássorozatnak, aminek során a miniszter beszámol a megyéknek és a védelmi bizottságoknak a Zrínyi 2026 fejlesztéseiről, céljairól és eddigi eredményeiről. A rendezvényt köszöntve György István kormánymegbízott, Budapest Főváros Védelmi Bizottságának elnöke úgy fogalmazott, hogy

az ország minden szegletében és minden polgárának fontos feladata a hon védelme.

Emlékeztetett: Budapesten él az ország lakosságának csaknem egyötöde, és az ország politikai-gazdasági potenciálja nagy részben ide koncentrálódik. A fővárosban 24 védelmi bizottság látja el a honvédelemmel és a katasztrófavédelemmel kapcsolatos igazgatási feladatokat, „és köztük fontos feladatnak tekintjük az ifjúság honvédelmi nevelését is”.

Forrás: kormany.hu

A program végrehajtása elengedhetetlen – mondta Benkő Tibor, aki azzal folytatta, hogy a védelmi bizottságoknak, amelyeknek döntéseket kell hozniuk, meg kell ismerniük a rendszert és tudniuk kell, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésükre. A bizottságok minden tagjának fel kell készülnie, méghozzá békeidőszakban, mert akkor van idő a tanulásra. Azonban nemcsak a katonák feladata és kötelessége a hon védelme – folytatta –, hanem minden állampolgáré, és ezért kell a társadalomnak megismernie a honvédség munkáját. A miniszter felidézte,

a történelem során a magyar nép 163 alkalommal harcolt a Kárpát-medencében, s ebből 90 alkalommal a magyar katona győztesként került ki.

Mindig képesnek kell lenni a békét megőrizni, fenntartani – mutatott rá –, hiszen Magyarországot is érintették a közelében zajló világesemények, például a délszláv válság, a Nyugat-Balkánon pedig most sincs béke, ma sincs biztonság, ott több ezer katona van jelen. De ilyen az ukrán–orosz válság – egy hibrid hadviselés –, amely megmutatta, hogy milyen hirtelen lehet megbénítani egy ország igazgatását, energia-, egészségügyi ellátását, közlekedését.

Forrás: kormany.hu

Még a gondolkodásmódot is meg lehet változtatni – emelte ki. A XXI. században kihívások, kockázatok, fenyegetések tömkelege jelenik meg, hiszen a kibertér ma már szinte mindenkit érint, és ez a kibertér befolyásolható, módosítható, minden átírható benne.

A NATO számára két veszélyeztetettségi irány van – hangsúlyozta: a keleti (orosz), valamint a déli, amely a tömeges illegális migrációt, a terrorhelyzetet és az ázsiai, afrikai instabil államok összességét foglalja magában. Magyarország számára a déli fenyegetettség jelent nagyobb kihívást, ezért nekünk ebbe az irányba kell nagyobb erőt kifejteni. A régió meghatározó erejévé kell váljon a magyar honvédség, mert Közép-Európa biztonságáról gondoskodni kell – hívta fel a figyelmet, avval folytatva, hogy a történelemből látható, a Kárpát-medence semmiféle háborús konfliktusból nem fog kimaradni.

Kitért arra is, hogy a közelmúltban írták alá azt a megállapodást Brüsszelben, amelynek értelmében Magyarországon létre kell hozni azt a védelmi képességet, amelyet a NATO még nem épített ki erre a térségre, s ezért

ajánlotta fel hazánk, hogy létrehoz egy Többnemzeti Hadosztály parancsnokságot Székesfehérváron, illetve Szolnokon egy Regionális Különleges Műveleti Parancsnokságot.

Ezek az elemek jelenleg hiányoznak a NATO struktúrájából – jegyezte meg. Ezeknek a kihívásoknak, kockázatoknak és fenyegetéseknek alapján döntött úgy a kormány, hogy Magyarországnak szüksége van egy erős, ütőképes, korszerű fegyverzettel felszerelt, kiválóan kiképzett, a hazájuk iránt elkötelezett, lojális katonákkal rendelkező magyar honvédségre – mondta.

A katona és a fegyver mellett a területi védelmi igazgatásra is szükség van, a honvédelmi területi igazgatást ki kell alakítani, el kell sajátítani és meg kell tanulni. Ezt kell közösen kimunkálni, és felkészülni arra, hogy egy helyzetben kinek mi a feladata – tette hozzá.

Forrás: kormany.hu


Ismertetőjében a miniszter kifejtette: a honvédelem és haderőfejlesztés program 2 részből áll: a honvédelmi részből és a haderőfejlesztési részből. Az utóbbi kapcsán emlékeztetett: Kiskunlacházán megkezdték a hazai kézifegyver-gyártást, 20 darab könnyű helikopter – Airbus H145M – vásárlása történik, melyek a legkorszerűbbek közé tartoznak és többfunkciósak.

A honvédelmi program középpontjában maga az ember, a katona áll – folytatta –, és mindaz, ami az ő felkészítését, életpályáját meghatározza. Ez a modell segíti az ő jövőtervezését, s ehhez megfelelő feltételrendszert kell teremteni, így például versenyképes illetményeket, lakhatási támogatást vagy egészségkárosodás-biztosítási rendszer. A Magyar Honvédségnek jelenleg több mint 400 árvája van, és a honvédségnek róluk is gondoskodnia kell – jegyezte meg.

Egy korszerű, modern, ütőképes honvédség építéshez a hazájuk iránt elkötelezett, lojális emberekre van szükség, ezért foglalkozni kell a hazafias honvédelmi neveléssel, amihez – a szülők mellett – kellenek az intézmények, az iskolák, a társadalom, az összefogás.

A hazafias honvédelmi nevelést a társadalmi kapcsolatok erősítése révén lehet megvalósítani

– tette hozzá.

A miniszter beszélt arról is, hogy a 2003-as törvény vezette be az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot, ugyanakkor 2010-ben 17 volt ez a szám. Ma 8 900 önkéntes tartalékos katona van, és egyre több fiatal vállalja. Ők tudják biztosítani azt, hogy ne kelljen nagyon nagy létszámú magyar honvédséget fenntartani – mutatott rá. Felidézte, a rendszerváltáskor 125 ezer fős magyar honvédség volt, s ez 23 500-ra csökkent.

Forrás: kormany.hu

A haderőfejlesztésben minden területre ki kell terjeszteni a figyelmet – mondta –, az eszközbeszerzésre, a kutatásra, a fejlesztésre, az innovációra, az új kihívásokra történő megfelelésre. Ezért hozták létre a kiberakadémiát és a kiberlaboratóriumot, hiszen ez kiemelt kihívás. Ezen a területen Magyarország nincs lemaradva, s nem véletlen, hogy a NATO-főparancsnok kiber-szaktanácsadója egy magyar tábornok.

Benkő Tibor beszámolt arról is, hogy

Magyarország katonái 14 országban teljesítenek békemissziós feladatot, évente mintegy 2 ezer magyar katona vesz részt békefenntartói feladatban.

A katonák távolabbi, biztonságos szállításához azonban nem volt saját eszköz, ezért csapatszállító repülőgépek beszerzésével kezdték.

A technikai beszerzések kapcsán a miniszter emlékeztetett arra, hogy nem kerülne ilyen sokba, ha nem herdálták volna el a magyar honvédség eszközeit. A környező országok nem tették, csak mi – hívta fel a figyelmet. Élen jártunk a honvédség szétverésében, mintha ellenség lett a honvédség az országon belül – fogalmazott.

A haderőfejlesztési program a legkorszerűbb eszközök beszerzésére törekszik – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette azt is, hogy a katonáknak, és nem a politikusoknak, a politikának kell megmondania, hogy milyen eszközre van szükség.

Az önkéntes tartalékos rendszer kapcsán közölte, különleges jogrend esetén 7 területvédelmi ezred áll rendelkezésre, békeidőben ebből 2 ezredet működtetnek: Nyíregyházán és Székesfehérváron. A 8 900 önkéntesből 3 400 a területvédelmi tartalékos.

A juttatások rendszere kapcsán a miniszter beszélt az illetményekről, az ösztöndíjakról és az életpályamodell fontosságáról, de elmondta azt is, hogy a fiatalok fogékonyak a hazafias honvédelmi nevelésre.

Népszerűek a honvédelmi táborok, tavaly 45 volt, idén 72, és mintegy 2 500 gyermeket táboroztattak nyáron

– közölte.

A Honvéd Kadét Programról szólva elmondta: alapozó színterei az általános iskolák, a programhoz pedig már 63 középiskola csatlakozott. A kadét honvéd ágazati szakképzés keretében 11 szakképző centrum csatlakozott, esetükben olyanokkal intézményekkel szerződnek, ahol illeszkedik a képzés a program céljaihoz.

A kadétprogram csúcsán a honvéd középiskola és kollégium található, amelyből jelenleg egy van: Debrecenben, ugyanakkor még legalább nyolcat kell alapítani. A Debrecenben végzettek több mint 50 százaléka katonai pályán folytatja – jegyezte meg.

Benkő Tibor felidézte azt is, hogy a NATO jogosan várja el, hogy az országok a GDP 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra, s Magyarország 2024-re ezt teljesíteni fogja.
Mindannyiunk felelőssége, hogy teszünk-e annak érdekében, hogy azt a békét, biztonságot, amelyben most élünk, a jövőben meg tudjuk-e tartani, meg tudjuk-e őrizni – zárta beszédét a tárcavezető.


A Zrínyi 2026 programot 2016 decemberében jelentette be Simicskó István, akkori honvédelmi miniszter.

Következő adásunk
Kőbányai Híradó
Ezt követő adásaink