Közigazgatás
Mintegy 101 ezer diák utazhat a Határtalanul! program keretében
OPH Kép: Pixabay
2019. november 22.

A 2019/2020-s tanévben csaknem 101 ezer iskolás ismerheti meg a Kárpát-medencét, akik 450 ezer vendégéjszakát töltenek a határon túli területeken a Határtalanul! program keretében – mondta el a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön az első alkalommal megrendezett Határtalanul! – Több mint turizmus című konferencián.

Potápi Árpád János hozzátette: az évente 6 milliárd forint keretű program kilenc éve zajlik, és a remények szerint évtizedekig fog folytatódni, legalább ekkora összeggel. A kutatások szerint – tette hozzá – a program jelentősen hozzájárul a határon túli helyi gazdaságok életben tartásához, növekedéséhez, elsősorban a turizmus területén. Mint fogalmazott, a nemzetpolitikának ez a része szolgálja az intézményeket, az identitásmegőrzést és -megerősítést, emellett pedig a magyar vállalkozásokat, akár Magyarországon, akár a határon túli régiókban.

Az államtitkár köszöntőjében emlékeztetett, hogy a Határtalanul! jóval több, mint turizmus. Felidézte: Trianont követően az ország területének kétharmada veszett el, a nemzetnek pedig egyharmada került a határokon túlra, ezért a mindenkori magyar kormányoknak foglalkozniuk kell azzal, hogy a határokon belül és kívül élő magyarok újra nemzetet alkossanak, újra megerősödjenek. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a nemzetrészek közötti kapcsolat megerősödjön, és hogy a fiatalokra tudják építeni a nemzetpolitikát – mondta.

Az államtitkár a kormány nemzetpolitikáját és intézkedéseit is áttekintő előadását azzal kezdte, hogy a 20. század a magyarság szempontjából vesztes évszázad volt, a cél azonban az, hogy a 21. század a magyarság számára előnyös legyen, és ha valaki külhoni, az versenyelőnyt jelentsen számára a Kárpát-medencében a következő évtizedekben.

A nemzeti jelentőségű intézményekről szólva közölte, hogy azok köre folyamatosan bővül, és az intézményhálózaton keresztül érik el elsősorban a fiatalokat, de az idősebbeket is.
Beszélt arról is, hogy a határon túl számos létesítmény megújult a magyar kormány támogatásával, ezek között említette többek között a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát, a kassai Márai Sándor Emlékházat és a Zentai Gimnáziumot.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az oktatás, nevelés áll a középpontban, a bölcsődétől a felsőoktatásig kívánják elérni a fiatalokat. A cél az, hogy minden magyar, valamint vegyes házasságból született gyermeket, aki érdeklődik a magyar nyelv, a magyar kultúra iránt, magyar bölcsődébe, magyar óvodába írassanak. Az eddigi eredmény 700 felújított és 110 új intézmény, és számuk folyamatosan nő. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a közép- és felsőoktatási rendszer teljesen átjárható a Kárpát-medencében.

Az identitás megerősítésére több program indult, ilyen például a Petőfi Sándor program és a Kőrösi Csoma Sándor program. Elmondta azt is, hogy az identitás megőrzése, megerősítése szempontjából nagyon fontos a sport is. E területen óriásit léptek előre azért, hogy a Kárpát-medence a sport szempontjából is egységes képet mutasson, s példaként a labdarúgó akadémiákat és a jégkorongot említette. Hozzátette: szeretnének előrelépni a lovas sportok, illetve a síoktatásban tekintetében, s létrehozni egy nagy magyar sícentrumot, melynek a tervei már elkészültek.

Kitért arra is, hogy sokat tettek a családok megerősítéséért a határon túl is, ahol 6 600 babacsomagot osztottak ki. Ha a következő években lesznek még olyan családtámogatási lehetőségek – folytatta –, amelyeket ki tudnak terjeszteni a magyar régiókra, a kormány meg fogja tenni. Fontosnak nevezte azt is, hogy a tavalyi Magyar Állandó Értekezleten az összes magyar párt elfogadta, hogy a családbarát politikát a közéleti tevékenységük középpontjába állítja.

A családok támogatásának másik formája a versenyképes Kárpát-medence megteremtése. Hangsúlyozta: mivel a külhoni magyar vállalkozók több mint 90 százalékban magyar embereket foglalkoztatnak, a magyar vállalkozók támogatásával a magyar családokat is támogatja a kormány – mondta az államtitkár.

A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a következőkben elsősorban a mentorhálózat kiépítésére fog pénzt és energiát fordítani – mondta el, hozzáfűzve: később sem akarják elengedni a magyar vállalkozók kezét, és továbbra is fenntartják és erősítik a létrejött kapcsolatrendszert.

Az államtitkár előadásában beszélt arról is, hogy az egységes nemzet megalkotáshoz jelentősen hozzájárult az elmúlt időszakban a testvértelepülési program is.

Potápi Árpád János a Határtalanul! programmal kapcsolatban kiemelte: idén rekordszámú – 2 200, az előző évinél 30 százalékkal több – pályázat érkezett. A kirándulások időtartama 3,5-ről 4,5 napra nőtt, 2019-ben 450 ezer vendégéjszakáról lehet beszélni, ami óriási szám – mutatott rá. Hozzátette: a hetedikesek mellett egyre inkább a középiskolások felé is fordulnak.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy 2020 a Nemzeti összetartozás éve lesz, a nemzetpolitikai államtitkárság pedig emellett az Erős magyar közösségek éve programot szervezi.

Erdélyi Rudolf Zalán, a program lebonyolítását végző Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója a Bethlen Gábor Alapot (BGA) bemutatva elmondta, hogy a BGA-t az egymilliárd forintos Szülőföld Alap jogutódjaként 2010-ben hozta létre a kormány – 10 milliárd forinttal – azzal a céllal, hogy a külhoni finanszírozásokat egy elkülönített állami pénzalapban kezelje. Az alap támogatja a magyarországi diákok határon túli utazásait, de a Határtalanul! program a turizmusnál sokkal többről, a nemzeti összetartozásról szól.

A program három pillére a hetedikesek és a középiskolások tanulmányi kirándulásainak, valamint a középiskolások közötti együttműködés támogatása. Kiemelte, nagyon fontos volt, hogy a külhoni magyar diákok közötti kapcsolatot is erősítsék, ennek érdekében indult 300 millió forintos keretösszeggel egy új pályázati kiírás. Beszélt arról is, hogy igyekeznek a pályázati folyamatot egyszerűsíteni és alkalmazkodni a felmerülő igényekhez, gyakorlati tapasztalatokhoz.

A Határtalanul! 2010-ben indult, s nem a turizmusról, hanem a nemzet újraegyesítéséről szól – emelte ki a vezérigazgató, hozzátéve: a pályázatok elbírálásakor már szigorúbbak, hiszen nem kirándulásokat akarnak finanszírozni. Nem nyaraltató program, hanem a magyar–magyar kapcsolattartásról, a közösségek találkozásáról szól – fogalmazott.

Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) turizmusstratégiai vezérigazgató-helyettese egyebek mellett arról beszélt, hogy a program nagyon fontos a hazai turizmus szempontjából, de a turizmus nem cél, hanem eszköz ebben a programban a nemzeti összetartozás erősítésére. Az anyaországi magyaroknak hatalmas felelősségük van abban, hogy a határon túl élő nemzettársaikat támogassák saját kultúrájuk megtartásában.

Az első alkalommal megrendezett tanácskozás célja az volt, hogy a programban érintettek közvetlenül tudjanak tapasztalatot cserélni és kapcsolatot teremteni. A konferencián – melynek megrendezését a jövőben is folytatni kívánják – turisztikai szakemberek, pedagógusok és számos, a programban érintett szakmai szervezet képviselője volt jelen, összesen 320 ember.

További információ a www.bgazrt.hu , a www.kulhonimagyarok.hu , a www.hatartalanul.net oldalon, valamint a Határtalanul facebook oldalakon található. A konferenciáról itt érhető el további beszámoló. https://hatartalanul.net/elkezdodott-a-hatartalanul-konferencia/

Most adásban
Téma: Bakáts Feszt 2019. – Hantos-Jarábik Klára vezető, FMK
Ezt követő adásaink