Közigazgatás
Helyzetkép a megújuló köznevelési rendszerről I.
OPH Kép: OPH
2020. március 9.

A köznevelés közelmúltbeli változásairól és fontosabb eseményeiről beszélt az OrientPress Hírügynökség szimpóziumán Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára, Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke és Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke.

A beszélgetés első részében egyebek mellett a megújult nemzeti alaptantervről, az oktatás digitalizálásáról és az infrastrukturális fejlesztésekről mondták el gondolataikat az oktatási kormányzat vezető szereplői.

Elkészült a módosított Nemzeti Alaptanterv (NAT)

Január végén jelent meg a 2012-es NAT módosított változata, amely ötvözi a legmodernebb, legeredményesebb nemzetközi pedagógiai gyakorlatot a magyar oktatás hagyományaival és értékeivel, és erősíti a nemzeti identitást. A 170 ezer tanárt érintő dokumentum középpontjában a gyermek és a pedagógus áll. A módosított változat csökkenti, illetve évfolyamonként meghatározza a diákok maximális heti óraszámát.

Az ötévenkénti felülvizsgálatot jogszabály írja elő, hiszen folyamatosan változnak az ismeretek, kompetenciák – emlékeztetett Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelési államtitkára. A modernizáció, a gyerekközpontúság és a tananyagcsökkentés igénye tette szükségessé, hogy 2017-ben elinduljon a dokumentum módosítása. Az alapelvek nem változtak, a szemléletmódon azonban jelentősen módosítani kívántak, és célkitűzés volt a NAT-ot a hasznosítható tudás felé elmozdítani.

Az államtitkár elmondása szerint 150 szakértőt vontak be az elmúlt 2 évben, jellemzően gyakorló pedagógusokat, a dokumentum struktúrája pedig a gyakorlati alkalmazást segíti. A kitűzött elvek és célok megvalósultak – mutatott rá az államtitkár. A jogszabály 24-től 34-ig maximálja az óraszámokat az életkori sajátosságoknak megfelelően, ami – néhány specialitástól eltekintve – érdemi tehercsökkenést fog hozni. Maruzsa Zoltán aláhúzta: nincs megszűnő tantárgy.

Hajnal Gabriella a nemzeti alaptanterv megújításáért felelős miniszteri biztosként segítette a dokumentum megújítását. Mint mondta, nagyon sok tantárgynál történt strukturális átalakítás. Fontos szempont volt, hogy a gyerekek igényeihez, érdekeihez igazítva, az életkori sajátosságoknak megfelelő tananyagot és tananyagtartalmat tanítsunk – emelte ki. Az új NAT-ban egyensúlyt teremtettünk a jelenségalapú és a lexikális tudás között. Noha a lexikális tudás nem tűnhet el, hiszen ismeretek nélkül nem építhető föl használható tudás, utóbbi számos tantárgynál csökkent. A természettudományoknál hangsúlyosabbá vált a jelenségalapú tudás, illetve hogy közelebb vigyék a gyerekekhez. Fontos része a változtatásnak, hogy új, korszerű elemek is bekerültek a NAT-ba és a kerettantervekbe, így például a tanulók párban végzett órai munkája, a differenciált oktatás vagy a projektmunka. Meghatározó elem továbbá, hogy mivel, mennyire és hogyan terheljük a gyerekeket, és fontos az is, hogy az új NAT figyelembe veszi az egyéni fejlettséget.

A szakember arra is kitért, hogy a kor kihívásainak megfelelően a digitális kultúra kialakítása elkerülhetetlen, így az informatika tantárgy már harmadik osztálytól elindul. Egy új tantárgy lépett be – folytatta –, a korábban is létező állampolgári ismeretek, amely azonban már a gyakorlati ismeretek felé tolódott el. „A tanulók komplexebb tudást kapnak gyakorlatorientáltan.” A tantárgyat 8. és 12. osztályban oktatják, és felöleli többek között a pénzügyi tudatosságot, az egészség- vagy a környezetvédelmet, de az ügyfélkapu használatát is. Hajnal Gabriella hangsúlyozta, a gyakorlatorientáltság minden tantárgyban megjelenik, hiszen használható tudást kívánnak átadni.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke
Fotó: OPH


Olyan alapdokumentumról van szó, amely nagyon sok szakmai, egyéni vagy akár politikai álláspontból közelíthető meg – jegyezte meg Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke annak kapcsán, hogy több felől is érkeztek bírálatok a megjelenést követően. Elmondta: a mostani alaptanterv bevezetése abból a szempontból is mintaszerű, hogy az elmúlt másfél évben a szakemberek nagy mennyiségű szakmai hozzászólást, több ezer oldalnyi szakmai véleményt dolgoztak fel, s ezekből sokat hasznosított a dokumentum.

A tankönyvellátás felkészült a változások kezelésére

A módosított NATaz 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől lép életbe. A tankönyvellátás felkészült a változások kezelésére, és az ellátás a következő tanévben is zavartalan lesz.

A tankönyvellátás egy kézbe, a KELLO-hoz került – idézte fel Gloviczki Zoltán –, és a szervezet az elmúlt években felnőtt a feladathoz. Sok évtized után végre nem okoz gondot, hogy a tankönyvek az iskolákban legyenek a szeptemberi iskolakezdésre, és ez így történik majd idén szeptemberben is, amikor már az új tankönyveket kell biztosítani az első, ötödik és kilencedik évfolyam számára – emelte ki. Jelezte azt is, hogy a digitális tananyagok között vannak olyanok, amelyek kikerülhetnek a tankönyvellátási rendszerből, mert hozzáférhetőek segédanyagként, kiegészítő anyagként.

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára, Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke és Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke
Fotó: OPH

Államtitkár: nem kérdés, hogy kell-e digitalizálni az oktatást

2017–2018-ban uniós és hazai költségvetési forrásokból több mint 100 ezer informatikai eszköz került az intézményekbe, és jelenleg is zajlanak a beszerzések.

A digitalizáció nagy kihívás, és a világ fejlett részén már mindenhol „top téma” – fogalmazott Maruzsa Zoltán. Ez a terület folyamatos megújulást igényel, hiszen az eszközök néhány év alatt elavulnak. Ugyanakkor nagyon sok nemzetközi tapasztalat, technikai innováció áll rendelkezésre, amelyeket fel lehet használni, sőt ma inkább a bőség zavara a jellemző. Ez egy globális piac, és mi is szeretnénk ebben aktívabb szerepet vállalni. 2017–2018-ban uniós és hazai költségvetési forrásokból több mint 100 ezer informatikai eszköz került az intézményekbe, és jelenleg is zajlanak ilyen beszerzések. Épül egy olyan infrastruktúra, hálózat, amely rendszerszinten kezeli a fejlesztést. Az új tanügyi szabályoznak megfelelő új tankönyvekhez az interaktív felületeket is el kell készíteni, tehát már zajlanak a fejlesztések.

Maruzsa Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a digitalizáció önmagában nem javítja a tanítás eredményességét, de kimaradni belőle nem lehetséges, hiszen azzal a munkaerőpiaci esélyek csökkennének. „Nem kérdés, hogy kell-e digitalizálni az oktatást.”

Hajnal Gabriella elmondta, hogy zajlik a tanárok képzése is, ami nagyon fontos. A projekt keretében 40 ezer pedagógus kapott laptopot az elmúlt 2 évben, ezzel párhuzamosan pedig informatikai oktatást is. A Klebelsberg Központ (KK) elnöke szerint vidéken jobban felkészültek az iskolák a digitális világra, és eszközben is jobban ellátott a vidék, mint a főváros. „Az említett 40 ezer laptop vidéki pedagógusokhoz érkezett meg.”

A digitális világra való átállásban – a világtendenciákhoz hasonlóan Magyarországon is – az idősebb generációra jellemzően nagyobb feladat hárul – mutatott rá Gloviczki Zoltán, hozzátéve, éppen ezért fontos, hogy a továbbképzések megfelelően nagy hangsúlyt kapjanak.

Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke
Fotó: OPH

Folytatódnak az infrastrukturális fejlesztések a köznevelési intézményekben

Az agglomerációhoz tartozó településeken működő 16 iskola fejlesztésére mintegy 60 milliárd forintot fordítanak. A beruházások szükségességét az indokolja, hogy jelentősen nő a lakosságszám Pest megyében.

A közép-magyarországi régióban 16 iskola fejlesztéséről született döntés, ami 14 ezer tanulót érint összesen – számolt be Maruzsa Zoltán, aki hozzátette: az elmúlt években jelentősen nőtt az agglomerációba kiköltözők száma, ezért az infrastruktúrát is hozzá kell ehhez igazítani. A korszerűsített, bővített Pest megyei oktatási intézményrendszer tehermentesíteni tudja a főváros azon kerületeit, ahová jelenleg több tízezer gyerek ingázik.

A mintegy 60 milliárd forintos beruházás 3 ezer férőhely feletti bővítést jelent, 4 esetben teljesen új iskola épül, 12 esetben pedig meglévő intézmények bővülnek. E mellett zajlik a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program is, ami a tanterembővítéseket, tornaterem-fejlesztéseket támogatja, illetve a tanuszodák regionálisan szervezett rendszerét szeretné teljessé tenni. Az elmúlt években korábban soha nem látott iskolafejlesztések zajlottak és indultak el – húzta alá.

Fennakadások nélkül zajlik az iskolai felmentési kérelmek feldolgozása az Oktatási Hivatalnál

A nemzeti köznevelésről szóló törvény új intézkedése, hogy szigorúbbak lettek a szabályok a gyermekek tanköteles koron túli iskolakezdésével kapcsolatban – mondta Gloviczki Zoltán. A 2019. nyári módosítást követően a gyerekek legkésőbb 7 éves korig, közigazgatási eljárás keretein belül kaphatnak felmentést. A kérvényezési perióduson már túlvagyunk – számolt be –, és a tapasztalatok szerint sikerült a szülőket felkészíteni, mert rendben zajlottak az eljárás-kezdeményezések. „Ebben nagy segítségünkre voltak az óvodák, ahol az elmúlt hónapokban az egész országban megyénként-régiónként több százas, több ezres tájékoztatókat tartottunk a kollégáknak.” Az ügyintézés is rendben zajlott – folytatta –, egy informatikai megoldással a kérelmezők többsége rendben be tudta adni a szükséges dokumentumokat. Óvodai, szakértői, szülői leírások, adott esetben szakorvosi vélemények alapján sikerült mérlegelni a kéréseket. Ebben az évben is volt lehetőség arra, hogy – már január elején – maguk a családok fordulhassanak a szakértői bizottságokhoz ilyen kérelemmel.

Összességében 25 és 30 ezer között van az a szám, ahol ilyen igény felmerült. Az eljárás valamivel több mint 10 ezer esetben az Oktatási Hivatalon keresztül folyt le, egy részük pedig a szakszolgálatokon keresztül történt. Az eredményeket a szülők termesztésen megismerhették, hiszen az eljárás szigorúan szabályozott jogi folyamat – emelte ki az OH elnöke.

Kitért arra is, hogy Magyarországon évtizedek óta tapasztalható az trend – alapvetően a nagyvárosokban és a középosztály körében –, hogy szívesen tartják az óvodában a gyerekeket 7 vagy akár 8 éves korig. Ez egyfajra spirált okozott az elmúlt években, mert sok szülő már nem szívesen adta be 6 éves gyermekét abba az első osztályba, ahol gyakran csupa 7 éves kezdett. „Aki iskolaérett, az valóban kezdje el az iskolát, ez mindenkinek jó.”

Maruzsa Zoltán az elhangzottakhoz kapcsolódva megjegyezte: a későbbi iskolakezdéseknél olykor szerepet játszott az is, hogy az óvoda kívánta tovább bent tartani a gyermeket létszámgazdálkodási okokból. Az államtitkár hozzátette: ez össztársadalmi ügy is, hiszen adott esetben több tízezer ember indokolatlanul később jelenik meg a munkaerőpiacon.

Az intézkedésről szólva Maruzsa Zoltán hangsúlyozta, hogy a változtatással az egységességet kívánták megvalósítani, hiszen a felmentések kérésekor eddig háromezer óvoda eltérő gyakorlatával lehetett találkozni. A szakmai standard megteremtése érdekében építették be az eljárásba – az ezeket a vizsgálatokat mindig is végző – szakszolgálatokat, illetve került az eljárás az Oktatási Hivatalhoz.

A beszélgetés résztvevői arra a zárókérdésre, hogy mit várnak a megújított alaptantervtől, Maruzsa Zoltán úgy fogalmazott, hogy eredményes oktatást, Hajnal Gabriella azt említette meg, hogy nagyon fontos, hogy boldog, kiegyensúlyozott és felkészült gyerekek kerüljenek ki az életbe, Gloviczki Zoltán pedig annak a reményének adott hangot, hogy a pedagógusképzés is szárnyra kap, mert inspirálni fogja az új szemlélet.


Az OrientPress televíziós adása a szimpóziumról ide kattintva érhető el.

Téma: Helyzetkép a megújuló köznevelési rendszerről - a Köznevelésért Felelős Államtitkárság szakmai szimpóziuma I. rész
Vendég: Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár, EMMI; Hajnal Gabriella elnök, Klebelsberg Központ; Dr. Gloviczki Zoltán elnök, Oktatási Hivatal
A szimpózium moderátora: Kecskés Noémi, műsorvezető: Mérő Lenke, szerkesztők: Dobos Ágnes és Négyessy Márta
Most adásban
Téma: Kőbányai fejlesztések – Pap Sándor gazdasági és fejlesztési tanácsnok
Ezt követő adásaink