Közigazgatás
Helyzetkép a megújuló köznevelési rendszerről II.
OPH Kép: Horváth Fanni OPH
2020. március 11.

A köznevelés közelmúltbeli változásairól és fontosabb eseményeiről beszélt a OrientPress Hírügynökség szimpóziumán Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára, Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (KK) elnöke és Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke.

A beszélgetés második részében a többi között a pedagógusok társadalmi elismertségének és megbecsültségének fontosságáról, a köznevelésben érintettek közötti párbeszéd szükségességéről, valamint az oktatás javuló eredményeiről beszéltek a résztvevők.

Elengedhetetlen a párbeszéd a köznevelés szereplői között

A pedagógusokkal beszélgetve szinte mindig fölmerül a pedagógus és a szülő egymáshoz való viszonya – mondta Maruzsa Zoltán, hozzátéve, hogy a szülők ma sokkal öntudatosabbak, ráadásul a közösségi oldalak adott esetben szintén nyomást tudnak gyakorolni a pedagógusra. A megfogalmazott szülői elvárásoknak nem könnyű tehát megfelelni, főképp akkor, ha a szülők sem mindig a megfelelő attitűddel közelítenek az iskolához vagy a pedagógushoz. Olyan hozzáállások is tapasztalhatók, amelyek szinte parancsjellegűek. „Nem feltétlenül a többséget képviselik ezek a szülők, de ők a leghangosabbak” – fogalmazott.

A gyerekek érdekében lenne nagyon-nagyon fontos a közös nevelés – mutatott rá Hajnal Gabriella –, és az, hogy a szülők és a pedagógusok nagyon sokat kommunikáljanak egymással. Erre talán ma még nagyobb szükség van, mint korábban, ehhez azonban szemléletváltásra is szükség van. „Én a kompromisszumos megoldásban hiszek, és elengedhetetlennek tartom a párbeszédet az intézmény és a szülők, az intézmény és a pedagógusok, illetve a szülők és a pedagógusok között.”

A szülő-pedagógus-tanuló háromszögnek és a pedagógusok tiszteletének van egy nagyon extrém szegmense is, s ez az iskolai erőszak kérdésköre – hívta fel a figyelmet Maruzsa Zoltán. Nyilvánvalóan szélsőséges jelenségek, amikor már a fenyegető magatartás is tetten érhető. Ilyenek a közelmúltban a világhálóra felkerült felvételek, amikor tanulók fenyegettek meg vagy bántalmaztak pedagógusokat. „Ne legyenek illúzióink, szülők részéről is történik pedagógusbántalmazás, csak azt kevésbé szenzáció” – fűzte hozzá. Az ominózus események miatt is indult el a gondolkodás arról, hogy mind a szabályozás, mind a pedagógusokat felkészítő tréningek terén van tennivaló. A polgári kormány 2012-ben már lépett, amikor a pedagógust közfeladatot ellátó személlyé minősítette, az ellenük irányuló támadást pedig komoly büntetési tételekkel szankcionálja – emlékeztetett az államtitkár, aki szerint azonban ma már további intézkedésekre van szükség.

Gloviczki Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor a pedagógus közfeladatot, közszolgálatot ellátó státuszára mutatunk rá, azzal azt is hangsúlyozzuk, hogy nem vevő-eladó, nem megrendelő-teljesítő viszonyról van szó. Ennek megértetéséhez komoly szemléletformálásra van szükség, de ugyanilyen fontos az is, hogy a pedagógust szakembernek tekintsék – mondta, hozzátéve, a pedagógusok tiszteletét illetően Magyarország jobb helyzetben van, mint sok más ország, de tovább kell építkezni.

A pedagógus személyiségét soha semmi nem pótolja, a pedagógus személyisége egy iskolában mindig is meghatározó lesz – fejtette ki Hajnal Gabriella, aki azzal folytatta, hogy a tanárképzésben a leendő pedagógusokat nemcsak a digitalizációra kell felkészíteni, hanem például arra is, hogy minél előbb felismerjék, ha valaki például sajátos nevelési igényű.

Minden területen javultak Magyarország oktatási eredményei a PISA-mérésben

A magyar tanulók a 2015-ös eredményekhez képest jobban teljesítenek – derül ki a PISA-felmérésből. A magyar diákok eredményei mindhárom mérési területen – a szövegértésben, matematikában, természettudományban – javultak. Magyarország eredménye megközelíti a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD átlagát.

A háromévenkénti PISA-mérések – amelyek a 79 legfejlettebb ország OECD-felmérését tükrözik – 2018-as adatai nemrég lettek nyilvánosak, és minden mért területen, szövegértésben, matematikában és természettudományos műveltségben is javultak a magyar tanulók eredményei abszolút értékben – közölte Gloviczki Zoltán, aki hozzátette, ez kis lépés, de fontos visszajelzésről van szó. Matematikában hagyományosan jó eredményeket érnek el a magyar diákok, a legörvendetesebb azonban most az, hogy a szövegértésben is történt előrelépés. Az OH elnöke beszélt arról is, hogy részben a digitális eszközhasználat is tükröződik már ezekben a nemzetközi mérésekben, hiszen ezen területeken az oktatásnak egy részét már digitális platformon végzik. Megjegyezte továbbá, hogy oktatási mérések Magyarországon is zajlanak, és a tervezik ezek digitális alapra helyezését.

Büszkeségre adnak okot a magyar tanulók diákolimpiai eredményei is – egészítette ki Maruzsa Zoltán. A nemzetközi versenyeken, nemzetközi diákolimpiákon minden évben legalább negyven tanuló az első 3-6 helyen végez természettudományos területen, és a világ legjobb egyetemeire kapnak ösztöndíjat ezek a fiatalok. Az államtitkár megjegyezte azt is, hogy bár a nemzetközi színtéren nem szokták mérni, ezért sokkal kevesebb figyelmet kap, de a művészeti nevelés a magyar köznevelés egyik erőssége.

Maruzsa Zoltán: az Országos Diákparlamenten megfogalmazott 45 pont a következő két évben teljesíthető lesz

Január 31. és február 2. között Székesfehérváron ülésezett a X. Országos Diákparlament (ODP). A mintegy 220 küldöttet a megyei diákparlamentek delegálták. Az ez évi ODP negyvenöt plusz egy javaslatot fogalmazott meg az oktatási kormányzatnak.

Az Országos Diákparlament korábban 3 évente, a jövőben kétévente ülésezik majd, a köztes időszakban pedig az Országos Diáktanáccsal dolgozik együtt az oktatási kormányzat – emlékeztetett Maruzsa Zoltán. A 2017-es diákparlament 50 ajánlást fogalmazott meg, ebből harmincat valósítottak meg az elmúlt három esztendőben. 19 alkalommal tárgyaltak, és 12 olyan megfogalmazás volt, amelyek a szakképzés átalakításával kapcsolatosak. Jelenleg 45 ajánlásról van szó, amelyek rendkívül szerteágazóak: a menza témájától a tanulmányi rendszerek átalakításán, fejlesztésén keresztül a sportinfrastruktúráig sok minden terítékre került. Az inspiratív lista az Oktatási Hivatal honlapján is megtalálható. A tanácskozás súlyát jelzi, hogy a több mint 220 fiatal részvételével zajló székesfehérvári eseményen a teljes oktatásigazgatás megjelent. Az államtitkár kiemelte, hogy a diákok részéről nagyon konstruktív munkával lehetett találkozni a különböző munkacsoportokban. Jelezte azt is, hogy az ajánlásokat folyamatosan dolgozzák fel, a tárca 2020 kora őszén fog beszámolni arról, hogy mit tudott elvégezni.

Sikeresen zajlik a tavaly indított Lázár Ervin Program

A Lázár Ervin Program az 1–8. évfolyamon tanuló általános iskolai diák részére tanévenként egyszeri alkalommal ingyenesen biztosítja a színházi-, tánc-, és cirkuszi előadások, komolyzenei hangversenyek, illetve az őshonos állatok bemutatóhelyei látogatásának élményét. A program 2019-es megvalósításához hatmilliárd forintot, 2020-tól beépülő jelleggel 5,5 milliárd forintot biztosít a kormány.

A Lázár Ervin Program az idei tanévben indult azzal a céllal, hogy az ország minden általános iskolás tanulója minden évben legalább egyszer jusson el egy kulturális eseményre – mutatta be a kormányzati kezdeményezést Hajnal Gabriella. Mindenki a korosztályának megfelelő előadásokon vesz részt, esetenként helyben, a 3-4-5. évfolyamon megyei kőszínházak, 6. évfolyamon a Fővárosi Nagycirkusz előadását tekintik meg, 8. évfolyamon pedig egy fővárosi színházi előadásra jutnak el. A program összesen 740 ezer gyereket érint, a szervezést a Klebelsberg Központ vállalta magára. Eddig több mint 270 ezer diák vett részt rajta, március végéig pedig további 350 ezer tanuló kapcsolódik be. A visszajelzések nagyon jók, a gyerekek és szülők leveleiből egyértelműen látható, mekkora élményt jelentenek ezek az események a gyerekeknek – tette hozzá a programot lebonyolító Klebelsberg Központ elnöke.


Az OrientPress televíziós adása a szimpóziumról ide kattintva érhető el.

Kapcsolódó cikkek
Helyzetkép a megújuló köznevelési rendszerről I.

A köznevelés közelmúltbeli változásai és fontosabb eseményei kerültek górcső alá az OrientPress Hírügynökség szimpóziumán.

Most adásban
Téma: Szent István keresztény hagyatéka - a Szent Korona vármegyéi vándorkiállítás, 2020.06.25., Esztergom – Ötvös Sándor kormanyfőtanácsos; Kocsis Fülöp érsek-metropolita, görögkatolikus Hajdúdorogi Főegyházmegye, a rendezvénysorozat fővédnöke; Benza György elnök, Kárpátaljai Szövetség; Prokopp Mária művészettörténész; Kovach Anton festőművész
Ezt követő adásaink