Gazdaság
Agrárminisztérium: A törvényjavaslat a magyar agrár-birtokpolitika több évtizedes problémáit orvosolja
OPH Kép: Pixabay
2020. április 22.

Az Országgyűlésben már lezajlott „A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat általános és részletes vitája. A törvénycsomag a magyar gazdákkal szemben fennálló évtizedes birtokpolitikai adósságokat törleszt, és számos eleme sarkalatos.

Az 1+14 törvény módosítását tartalmazó javaslatot Nagy János, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős helyettes államtitkára és Cseszlai István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) stratégiai igazgatója mutatta be az OrientPress Hírügynökség műsorában a közelmúltban. A beszélgetés második részében a természetvédelmi oltalom alatt álló területek helyzetéről, a növényházakat, halastavakat, erdőket, az egyházakat és az önkormányzatokat érintő változásokról beszéltek a szakemberek.

„Nem lesz olyan természetvédelmi oltalom alatt álló terület, ami ne a nemzeti park igazgatóság vagyonkezelésébe kerülne.”

A szövetkezeti földhasználattal érintett területekkel kapcsolatos törvényjavaslat arról szól, hogy egységesen a Magyar Állam tulajdonába kerülnek azok a földek, amelyeknek jelenleg nincs bejegyzett tulajdonosa – idézte fel Nagy János. A szóban forgó területek közül mintegy 10 ezer hektárnyi áll természetvédelmi oltalom alatt, és a nemzeti park igazgatóságok (npi) most a tulajdonosi jogokat gyakorolják az állami tulajdonba kerülésig. A jelenlegi helyzetben az npi-knek kellene minden arra jogosult személynek pénzbeli kártalanítást fizetni ezért a használatért, vagy ha ők maguk hasznosítják most ezeket a földeket – például haszonbérbeadással –, az ebből származó bevételt is szét kellene osztaniuk azok között, akiknek ilyen aranykorona-jogosultságuk van. „Ez nem működik, mert az npi-knek nincs erre forrásuk.” A rendezés után államhoz került földeket, ingatlanokat a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) tudja majd tovább hasznosítani.

Nagy János hangsúlyozta: a természetvédelmi oltalom alatt álló területeket a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésébe kell adni. A Nemzeti Földalapról szóló törvénynek ez sarkalatos rendelkezése, és ez nem változik. Mint részletezte, a mostani csomag azt teszi lehetővé, hogy mindez sokkal gyorsabban történjen, hiszen most az npi-nek kell forrást találnia, egyenként megállapodnia minden érintett jogosulttal a pénzbeli kártalanításban. A változtatásnak köszönhetően a park igazgatóságnak semmi teendője nem lesz, nem kerül pénzébe és ugyanúgy megkapja a földet ingyen vagyonkezelésbe határozatlan időre. Nem lesz olyan természetvédelmi oltalom alatt álló terület, ami ne a nemzeti park igazgatóság vagyonkezelésébe kerülne.

Nagy János, az AM földügyekért felelős helyettes államtitkára
Forrás: OPH

Az elmúlt időszakban többször felmerült a kérdés – például a sajtó részéről – hogy hogyan viszonyul a törvény a természetvédelmi értékeket képviselő földek magánkézbe adásához – idézte fel Nagy János. A helyettes államtitkár a fogalmak tisztázása érdekében emlékeztetett: művelés alatt álló földek a mezőgazdasági területek, például a szántók, legelők, erdők, az ingatlannyilvántartásban, a tulajdoni lapon pedig művelés alól kivett területként szerepel például egy épület, egy parkoló, egy üzem területe.

Felidézte: jelenleg bármilyen természetvédelmi oltalom alatt álló terület csak úgy kerülhet ki a Magyar Állam tulajdonából, ha legalább azonos természetvédelmi értéket képviselő ingatlan egyidejűleg állami tulajdonba kerül csere útján. Egy művelés alól kivett parkoló esetében azonban nehéz megtalálni azt az azonos természetvédelmi értéket képviselő, művelés alól kivett parkolót, amit cserében valaki föl tud ajánlani. Korábbi példák mutatják, hogy egy lebetonozott parkolót vagy egy művelés alól kivett mentőállomást azért nem tudott az állam eladni, mert senki nem tudott ilyeneket cserébe fölajánlani. Ezek természetvédelmi értéke egyébként nincs – jegyezte meg.

Ezt a – több mint 20 éve megoldatlan – helyzetet szeretné a törvény, számos korlát beépítésével rendezni azzal, hogy ne kelljen ilyen csereterületet fölajánlania, hanem megvásárolhassa, ha az egyrészt szomszédos az ő, már meglévő területével, illetve a nemzeti park igazgatóság írásban előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy csereterület nélkül legyen eladható. Nem nemzeti értékeket képviselő természetvédelmi területek eladásáról van szó a törvényben – húzta alá.

Nagy János hangsúlyozta azt is, hogy természetvédelmi oltalom alatt áll a terület továbbra is, csak cserével kerülhet az államtól magántulajdonba, a Natura2000 területek eladásához továbbra is szükséges a miniszter előzetes egyetértése. A szabály nem változik. Kivétel ez alól csak az előbb említett művelés alól kivett terület.

Cseszlai István, a NAK stratégiai igazgatója, és Nagy János, az AM földügyekért felelős helyettes ál
Forrás: OPH

Nagy János kifejtette, nem történik változás a rendszerben, az npi-k minden egyes értékesítési szándékot előzetesen véleményeznek. A természetvédelemért felelős miniszter az ő véleményük alapján dönt. A nemzeti park igazgatóságok előírhatnak feltételeket, amelyek bekerülnek az adás-vételi szerződésbe, betartásukat pedig a természetvédelmi hatóságok ellenőrzik. Tehát a gyakorlat nem változik, és a javaslat nem tartalmaz ehhez kapcsolódó módosítást – emelte ki ismét.

A szövetkezeti földhasználattal érintett területek esetében (ami mintegy 10 ezer hektár) egyértelműen npi-s vagyonkezelésbe kerül a védett és védelemre tervezett terület. „Nem változik a gyakorlat, az npi-khez kerül valamennyi ilyen terület” – erősítette meg újból.

A helyettes államtitkár válaszolt arra a sajtóban megjelent felvetésre is, hogy megszüntetik-e a nyilvános pályázati lehetőségeket egyes földkategóriákban. Nagy János emlékeztetett: jelenleg 3 hektár mérethatárig az állam nyilvános pályáztatás nélkül értékesíthetne állami földeket. Ez azt jelenti, hogy ha valaki talál ilyen földet, vételi ajánlatot tehet az államnak. Az állam azonban azt a gyakorlatot követi, hogy a 3 hektár méret alatti eladásra szánt földeket – bár erre nem lenne kötelezettsége – nyilvánosan meghirdeti és a legmagasabb ajánlattevőnek értékesíti. Ez történt például idén márciusban – jegyezte meg Nagy János. A módosítás célja ugyanakkor az – folytatta –, hogy a 3 hektáros mérethatárt 10-re emeljék föl, mégpedig azért, mert az állam értékesíteni tervezi a tulajdonában álló, osztatlan közös tulajdonú földeken fennálló tulajdoni hányadokat, és ezek területnagysága az esetek több mint 90 százalékában 10 hektár alatti földnek felel meg. A javaslat szerint egyszerűsített módon és nyilvános eljárás keretében 10 hektáros mérethatárig az állam értékesíthesse azokat a földeket, amelyeket egyébként el lehet adni, azért, hogy az osztatlan közös tulajdoni hányadaitól az állam megszabadulhasson, „ezt ugyanis nehezen tudja hasznosítani az állam”. A kormány abban bízik, hogy ezeket a tulajdonostársak vásárolják majd meg, és ezzel jelentősen csökken az osztatlan közös földtulajdon száma. Amennyiben ezt a hozzávetőleg 20 ezer ingatlant meg lehet hirdetni és nagy részét eladni, akkor komoly lépés történik az osztatlan közös tulajdon felszámolása érdekében – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Cseszlai István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) stratégiai igazgatója
Forrás: OPH

Cseszlai István, a NAK stratégiai igazgatója fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nagyon nagy az igény gazdálkodói részéről, hogy minél több földterület jelenjen meg a piacon. Az elmúlt évben folyamatos volt a földárak emelkedése, és látható, hogy ha valahol földet meghirdetnek, azt azonnal el tudják adni – mondta. Azzal, hogy ezeket az állami területeket gyakorlatilag visszavezetjük a földpiacra, ezt a földéhséget valamennyire csillapítani tudjuk – fogalmazott, hozzátéve: a törvénycsomag 200 ezer, „élethivatás-szerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató természetes személy”, azaz földműves igényeit és érdekeit szolgálja.

Egyházak és önkormányzatok új lehetőségei

A törvénycsomagot bemutatva Nagy János kitért arra is, hogy abba bekerültek az egyházak is. A törvény szeretné biztosítani az egyházak számára is a vagyonkezelésbe, illetve a tulajdonba adás lehetőségét az állami földek kapcsán. Ilyen területeket azonban csak szociális és oktatási célokra kaphatnak. Több olyan iskola van, ahol már átvette, vagy átveheti a működtetést, és az adott intézmény működéséhez szükséges földterületet biztosítására született meg a javaslat.
Kiemelte azt is, jelentősen bővül az önkormányzatok állami földhöz való jutásának lehetősége. Állami földek tulajdonjogát szélesebb körben szerezhetik meg a jövőben az önkormányzatok 5 hektáros mérethatárig, a más módon nehezen hasznosítható vagy nem hasznosított állami földeket pedig ingyenesen tulajdonba kaphatják. A törvény megkönnyíti az ingyenes vagyonkezelésbe adást is, például közérdekű feladataik ellátásnak céljára juthatnak így állami földhöz, illetve a kisajátításról szóló törvényben felsorolt különböző közérdekű célokra. Példaként említette, hogy településfejlesztésre, sportinfrastruktúra fejlesztésére, természetvédelmi, vízgazdálkodási célokra ingyenesen kaphatnak vagyonkezelésbe állami területeket. A helyettes államtitkár a termőföldek között fekvő, szövetkezeti földhasználattal érintett utak ingyenesen tulajdonba adását külön is hangsúlyozta, de az önkormányzatok temetők létesítésére, illetve bővítésére is kaphatnak ingyenesen tulajdonba állami földeket. „Jelentősen bővül az önkormányzatok állami földszerzési lehetősége, ez nagy újdonsága a törvénycsomagnak” – összegezte.

Halastavak, erdők, növényházak helyzetének rendezése

Fontos kérdés volt az állam szempontjából a halastavak jogi rendezése – folytatta a törvénycsomag bemutatását Nagy János. A magyar állam tulajdonában ma már gyakorlatilag csak a tómeder van. Ahhoz azonban, hogy ezek valóban halastóként működjenek, számos kapcsolódó létesítményre van szükség – magyarázta –, ezek pedig évek, évtizedek óta magántulajdonban, jellemzően cégek birtokában vannak. Az állam egyvalakinek tudja csak odaadni bérlet keretében ezeket a tómedreket: annak, aki az összes többi körülötte lévő ingatlant üzemelteti vagy tulajdonolja. A környező ingatlanrészeket jellemzően jogi személyek birtokolják, ők viszont Magyarországon nem vehetnek termőföldet. A javaslat a földforgalmi törvényt módosítaná úgy, hogy ha például egy 30 hektáros ingatlanon belül 1 hektár a nádas, 29 pedig a halastó, akkor az egész ingatlan minősüljön halastónak, ezzel pedig lehetővé válik, hogy jogi személy is megvásárolhassa. A vételárba pedig beleszámítható a cég korábbi beruházásainak értéke – fűzte hozzá.

A védett természeti területen található halastavakra ez természetesen nem vonatkozik, ott továbbra is a hosszú távú bérleti konstrukció a megoldás – hangsúlyozta Nagy János.

A törvénycsomag tartalmaz egy átfogó erdőtörvény-módosítást is, ez szintén az osztatlan közös földtulajdonnal van kapcsolatban, mivel az az erdőket is érinti – közölte. A módosításra az erdőgazdálkodók részéről nagy igény volt, a változással most könnyebbé, egyszerűbbé válik az erdők használata. Sok olyan erdőfolt maradt az állam tulajdonában, amelyek körül csak magántulajdonú erdők vannak, és ezek eladását szeretnék megkönnyíteni. Mintegy 8 ezer darab fél- és 1 hektárnyi erdőről van szó. „Itt is találhatók természetvédelmi oltalom álló erdők, ezek továbbra sem értékesíthetők” – húzta alá.

Megtörténik az erdőben található felépítmények, például vadászházak jogi sorsának rendezése is – részletezte Nagy János –, lehetővé teszik a jogilag nem létező épületek ingatlannyilvántartási féltüntetését. A probléma akkor válik leginkább láthatóvá – magyarázta –, amikor például egy pályázat keretében szeretnének felújítani egy turista- vagy vadászházat, ám kiderül, hogy jogilag az épület nem is létezik. Ezt kívánják most orvosolni – tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy átalakul a teljes erdészeti-erdővédelmi bírságrendszer, a korábbi 50 szankció helyett 5+2 szankció-csoport jön létre, ami szintén az egyszerűsítést szolgálja. Új használati jogcímeket is bevezetnek (erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés, erdőgazdálkodási integrációs szerződés, erdőkezelési szerződés), tehát az erdőgazdálkodók is többféle lehetőség közül választhatnak.

A növényházak (üvegházak) létesítése a jelenleginél sokkal egyszerűbbé válik – folytatta az ismertetést Cseszlai István, a NAK stratégiai igazgatója. A törvényjavaslat szerint „Az üvegházak számának növelését célzó kiemelt kormányzati cél elérése érdekében indokolt lehetővé tenni, hogy a föld tulajdonjogának átruházása esetén a más célú hasznosításra vonatkozó 5 éves tilalom ne terjedjen ki az állandó jellegű növényházak létesítésének esetére”. A kivételi szabály tehát lehetőséget ad arra, hogy a szerzést követően azonnal el lehessen indulni a növényházi termesztés irányba. A mezőgazdaságnak ez a része sokkal magasabb hozzáadott értékű termelést tesz lehetővé, és a kormányzat számára is kiemelt cél, hogy az általános szántóföldi növénytermesztés felől a növényházi, kertészeti kultúra felé nyisson az ország – mondta a kamara stratégiai igazgatója.

Nagy János végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény hatályba lépése lépcsőzetes, és amennyiben április végén a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, akkor az első része már június 1-jén hatályba lép, a szövetkezeti földhasználati joggal kapcsolatos rendelkezések pedig 2021. január 1-jével.

Téma: „A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat tartalmi elemeinek ismertetése - szakmai szimpózium
Vendég: Dr. Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium; Dr. Cseszlai István stratégiai igazgató, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A szimpózium moderátora: Kecskés Noémi, műsorvezető: Mérő Lenke, szerkesztő: Dobos Ágnes, Négyessy Márta
Kapcsolódó cikkek
Agrárminisztérium: több millió embert érinthet a törvényjavaslat

Az 1+14 törvény módosítását tartalmazó javaslatot Nagy János és Cseszlai István mutatta be az OrientPress Hírügynökségnek.

Agrárminisztérium: évtizedes birtokpolitikai adósságokat törleszt a törvényjavaslat

A csomag részleteit Nagy János (Agrárminisztérium) és Cseszlai István (NAK) mutatta be szerdán az OrientPress Hírügynökség műsorában.

Következő adásunk
Téma: Kárpátaljai tragédia című dokumentum film – Hajduk Márta filmrendező
Ezt követő adásaink