Gazdaság
Agrárminisztérium: az öntözés fejlesztése nemzetstratégiai kérdés
OPH Kép: Illusztráció, Pixabay.com
2020. április 28.

Az öntözésfejlesztés egyrészt gazdasági kérdés, másrészt élelmiszer-önrendelkezésünk okán nemzetstratégiai kérdés is – hangsúlyozta Nagy János, az Agrárminisztérium (AM) Földügyekért felelős helyettes államtitkára és Gyüre Anita, a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztály vezetője az OrientPress Hírügynökség által szervezett április 23-i szakmai beszélgetésen.

A kormány és az agrárpolitika egyik alapvető célja az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben való elterjesztése – annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és javítani tudják mezőgazdasági termelésük hatékonyságát – hangsúlyozták a szakemberek.

A beszélgetés résztvevői emlékeztettek: az Országgyűlés 2019 decemberében fogadta el az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, melynek célja a felszíni vízből való öntözés támogatása. Hozzátették: az öntözéses gazdálkodást az állam közérdekű tevékenységnek tekinti.

Mint a szakmai beszélgetésben elhangzott, ma kevesebb mint 100 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás, ugyanakkor körülbelül 200 ezer hektárnyi terület rendelkezik öntözésre vonatkozó vízjogi engedéllyel, ezeket a lehetőségeket pedig minél hamarabb ki kell használni, hisz 400-500 ezer hektár közé tehető az az igény a magyar gazdatársadalomban, ahol öntözni szeretnének.

A kormány az öntözésfejlesztést célzó intézkedéseinek köszönhetően évi 17 milliárd forint pluszforrást biztosít 10 éven keresztül az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséhez úgy, hogy az mind a vízkeresleti (termelői), mind a vízkínálati oldalt szolgálja. A keresleti (termelői) oldal támogatására, valamint az öntözéses gazdálkodás elősegítésére az agrárminisztérium egy intézkedéscsomagot készített. A szakemberek kiemelték: a törvény és a végrehajtási rendelet célja a termelői oldal beruházásainak segítése szakmai, jogi és finanszírozási feltételek fejlesztésével és a jelenleg még fennálló akadályozó tényezők megszüntetésével.

Gyüre Anita, a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztály vezetője és Nagy János, az Agrárminisztérium Földügyekért felelős helyettes államtitkára
Forrás: OPH

Az intézkedési csomag révén például elhárulnak a hazai mozaikos birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházások megvalósítását és működtetését akadályozó tényezők, emellett új pénzügyi lehetőségek nyílnak meg az öntözéses gazdálkodást folytatók előtt. Példaként említették, hogy átlagosan 5 millió forinttal csökkenhet a 100 hektár termőföld öntözéséhez szükséges beruházások előkészítési költsége és a termelők számára átlagosan 90-120 nappal csökkenhet egy öntözésfejlesztési beruházás előkészítéséhez szükséges időtartam.

A jogi szabályozás egyik fontos új eleme a beruházások biztonsága érdekében, hogy a vízjogi engedéllyel rendelkező termelők öntözési szolgalmat alapíthatnak, azaz saját területük öntözése érdekében átvezethetik az öntözővizet más földeken, megfelelő kártalanítás mellett. „A szolgalom alapításának részletszabályait, köztük a felek közötti egyeztetés menetét, és a kártalanítás pontos számítási módját várhatóan 2020 tavaszán megjelenő végrehajtási rendelet fogja majd tartalmazni.”

A törvénnyel és a ráépülő jelenleg készülő végrehajtási rendelettel megteremtődött az öntözési közösségek alakításának lehetősége is – folytatták –, e közösségek pedig számos lehetőséghez és segítséghez jutnak az állami elismerésüket követően. Az öntözési közösségeket az agrárminiszter ismeri el, csak mezőgazdasági termelők (legalább 2 fő) alapíthatják. A termelők az elismerés iránti kérelmüket az öntözési igazgatási szervhez, a Nemzeti Földügyi Központhoz nyújthatják be, melyet követően az Agrárminisztériumhoz továbbítják miniszteri elismerésre. További feltétel, hogy az öntözési közösséget gazdasági társasági formában kell megalakítani, és szántóföldi növények esetében legalább 100 hektár, zöldség-gyümölcstermesztés esetében 10 hektár öntözését kell vállalni (üzemeltetni).

A megalakuló közösségek a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében fejlesztéseikhez és működésükhöz támogatást igényelhetnek, kérhetik, hogy az Nemzeti Földügyi Központ (NFK) elkészítse számukra a környezeti körzeti tervet, annak elkészültével pedig a közösségnek, illetve beruházónak már nem kell szakhatósági hozzájárulást kérnie.

Az Nemzeti Földügyi Központ szerepe kiemelt az öntözés fejlesztésében – hangsúlyozta Nagy János és Gyüre Anita. Megszervezi például az öntözési szaktanácsadást, szakmai támogatást nyújt az öntözési közösségek számára, üzemelteti a nemzeti öntözési mintaprojekteket és az öntözéses gazdálkodás alapadatait tartalmazó informatikai rendszert, emellett részt vesz az öntözési célú állami vízgazdálkodási fejlesztések előkészítésében, öntözésfejlesztéssel kapcsolatos uniós támogatási programok tervezésében.

A jelenlegi aszály kapcsán a beszélgetés résztvevői emlékeztettek: április első napjaiban gyakorlatilag nem volt csapadék, a hónap elején kezdődő hűvös időt pedig egyre melegedő időjárás követte. A tartósan vízhiányos időszak kihirdetését az Agrárminisztérium kezdeményezte szakmai szempontok alapján a Belügyminisztériumnál, a tartósan vízhiányos időszak kezdetét a közlönyben április 20-án ki is hirdették – tették hozzá.


Az OrientPress televíziós összefoglalója a szimpóziumról ide kattintva érhető el.

Következő adásunk
Téma: Egyedülálló hazai innováció az online földbirtok-értékelés / digitális megoldások a földforgalomban - háttérbeszélgetés – Dr. Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium; Sáhó Ákos ügyvezető, Agrotax Kft.
Ezt követő adásaink