Gazdaság
Az agrárpolitika egyik alapvető célja az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körű elterjesztése
OPH Kép: Pixabay
2020. május 1.

A kormány kiemelt gazdaságpolitikai célkitűzése a magyar mezőgazdaság versenyképességének, hozzáadott értékének, jövedelemtermelő képességének növelése, és a klímaváltozás okozta egyre erősödő negatív hatások csökkentése – hangzott el az OrientPress által szervezett április 23-i szakmai beszélgetésen.

A kormány számos alkalommal megerősítette, hogy kiemelt gazdaságpolitikai célkitűzésnek tekinti a magyar mezőgazdaság versenyképességének, hozzáadott értékének, jövedelemtermelő képességének növelését és a klímaváltozás okozta egyre erősödő negatív hatások csökkentését. Ennek megfelelően az agrárpolitika egyik alapvető célja, hogy az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körű elterjesztésével segítse a gazdák alkalmazkodását, ezért az Agrárminisztérium részéről prioritást élvez az öntözés ügye. Ezt jelzi, hogy tavaly év végén közvetlenül a földügyekért felelős helyettes államtitkársághoz került a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztály.

Kormányzati szinten kiemelt szerepet kapott az öntözésfejlesztés – hívta fel a figyelmet Nagy János, az Agrárminisztérium (AM) Földügyekért felelős helyettes államtitkára, hozzátéve: a legfontosabb stratégiai cél most néhány éven belül elérni a mintegy 200 ezer hektárnyi öntözött mezőgazdasági területet, tartós öntözés lehetőségét biztosítva a gazdálkodóknak.

A kormány az idei év januárjától meghirdette azt a költségvetési támogatási programot, amelynek értelmében évi 17 milliárd forintot garantáltan biztosít öntözésfejlesztésre a költségvetésében. Az összeg két tárca, a Belügyminisztérium, illetve az Agrárminisztérium között oszlik meg, az Agrárminisztérium az idei évben öt és félmilliárd forintot tud öntözésfejlesztésre fordítani. Ehhez ki kellett alakítani egy szervezetet – folytatta –, belső átstrukturálás történt, és önálló osztályként, önálló szervezeti egységként működik a minisztériumon belül a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztály. A tárcának alapvetően a jogalkotási munka felügyelete volt eddig a feladata. Emlékeztetett: a legfontosabb lépés megtörtént azzal, hogy az öntözésfejlesztésről szóló törvény elkészült és hatályba lépett az idei év január elsejétől, a jogalkotási munka azonban nem fejeződött be. Készülnek a végrehajtási rendeletek és várhatóan heteken belül hatályba lépnek. „Az érdemi szakmai munka az öntözésfejlesztésben igazából akkor indulhat majd.”

Szükséges lépés volt az öntözésért felelős igazgatási szerv létrehozása is – részletezte. A Nemzeti Földügyi Központon (NFK) belül önálló részleg jött létre, ők koordinálják országos szinten az öntözésfejlesztési feladatokat, itt zajlik az összes, öntözéssel kapcsolatos technikai végrehajtási feladat és a fejlesztések a koordinálása, de ennek a szervezeti egységnek a munkatársai segítik majd a gazdákat az öntözésfejlesztési lehetőségek bemutatásával, konkrét érdemi segítséggel, például pályázatok benyújtásához, engedélykérelmek összeállításához. Az állami oldalt tekintve már év elején elindultak az úgynevezett mintaprojektek, kiemelt öntözésfejlesztési beruházások, az első ilyen öntözésfejlesztési mintaprojektet pedig várhatóan májusban adják át.

Nagy János kitért arra, hogy elsőként részletesen és pontosan meg kellett és kell ismerni a magyarországi öntözési infrastruktúra helyzetét, állapotát. Az adatok forrása nem minden esetben megbízható – mondta –, a KSH által közzé tett utolsó adatok például 2018-asak, ezért van szükség egy olyan friss feltérképezésre, amely megmutatja, hogyan állnak országos szinten az öntözési infrastruktúra elemei: hol találhatók, milyenek a tulajdonviszonyok, milyen műszaki állapotban vannak. Ehhez helyszíni adatfelvételre volt szükség, melyekből komplex adatbázist kell létrehozni, hogy a beavatkozási területek fontossági sorrendjét ki lehessen jelölni, illetve meg lehessen állapítani, hol szükséges és hol lehetséges az államnak beavatkoznia.

Nagy János, az Agrárminisztérium Földügyekért felelős helyettes államtitkára
Forrás: OPH

Mindez a Belügyminisztériummal szoros együttműködésben történik, hiszen ők a felelősek az úgynevezett másodlagos művekért, a főcsatornák karbantartásáért – fűzte hozzá, megjegyezve, a Belügyminisztérium (BM) és az Agrárminisztérium más-más feladatokat lát el, szorosan együttműködve. A BM feladata a másodlagos művek, a főcsatornák karbantartása, fejlesztése, az AM pedig alapvetően az úgynevezett harmadlagos vízművekért felel, tehát azért, hogy ezekből a csatornákból eljusson az öntözővíz a konkrét öntözendő területig.

Az említett kataszter felépítése közben meg lehetett állapítani, hogy melyek azok a viszonylag gyorsan megvalósítható projektek, amelyeket az állam támogatni tud, azaz: ne minősüljön tiltott állami támogatásnak és legyen vízjogi engedélye. A projektek célja, hogy az öntözött hektárszám érdemben növekedjen Magyarországon, tehát a mostani 100 ezer hektárt meg lehessen duplázni néhány éven belül. „Ezt 2024-re szeretnénk elérni, de ehhez szükség van a gazdákra is” – emelte ki a helyettes államtitkár –, akiket egyrészt a jogi szabályozás könnyítésével, az adminisztratív terhek csökkentésével és szakmai segítségnyújtással kívánnak motiválni, másrészt a Vidékfejlesztési Program (VP), illetve a közös agrárpolitika kapcsán elérhető majdani pénzekből olyan mennyiségű fejlesztési forrás álljon rendelkezésére az érintett gazdák számára, hogy belevágjanak ezekbe a fejlesztésekbe.

Az infrastruktúra feltérképezése tavaly kapott nagy lendületet, és az elmúlt évben elkészült az adatbázis – jegyezte meg. Ezt folyamatosan építeni kell, hiszen az összes további fejlesztésnek, szakmai munkának ez az alapja. „Már működő rendszerről van szó, amely az AM fennhatósága alatt áll, és amelyből egységesen elérhetők az adatok” – hangsúlyozta.

Nagy János arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos szándéka a törvénynek az érintett gazdálkodók életének könnyebbé tétele: az engedélyezési eljárásokat egyszerűsítik, például környezeti körzeti tervek elkészítésével. Azokat a szakhatósági hozzájárulásokat, amelyeket eddig egyedileg kellett beszerezni, most az NFK elkészíti és átadja a gazdáknak, nekik pedig csak ezt kell benyújtaniuk az engedélyező vízügyi hatósághoz. „Ez nagyon komoly adminisztratív segítség számukra, illetve az új eljárási és anyagi jogi előírásoknak köszönhetően sok millió forinttal csökken a beruházás költsége. A számítások szerint 100 hektáronként legalább ötmillió forinttal kevesebb a tervezési költség.”

Szintén az egyszerűsítést szolgálja a szolgalmi jog bevezetése ezen a területen. A magyarországi birtokviszonyok egyik jellemzője az osztatlan közös földtulajdon, gyakran széttagolt, mozaikos birtokszerkezettel találkozni azon a területen, ahol az öntözővizet át kellene vezetni. Ha csak egyetlen tulajdonos is van, aki nem működik együtt, akkor nem valósulhat meg a beruházás – emelte ki a helyettes államtitkár. Ezt szeretné kiküszöbölni a törvény azzal, hogy lehetővé válik a szolgalom alapítása a szomszéd területén, s ezzel átvezethető legyen az öntözővíz. „Természetesen ezért a lehetőségért kártalanítást kell fizetnie, hatósági határozatban megállapított mértékben.” Nagy János hangsúlyozta: nem kötelezhető senki arra, hogy az öntözési tevékenységben részt vegyen, de akik folytatni kívánnak ilyet, azokat nem lehet akadályozni. Az öntözési szolgalom bevezetésével sokkal több beruházás valósulhat meg.

Gyüre Anita, a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztály vezetője és Nagy János, az Agrárminisztérium Földügyekért felelős helyettes államtitkára
Forrás: OPH

Az NFK-nak nagyon fontos szerep jut – magyarázta Nagy János –, hiszen ők azok, akik közvetlen kapcsolatot tartanak a gazdálkodókkal, segítenek a hatósági engedélyek beszerzésében, illetve a gazdálkodó helyett gyűjtenek össze bizonyos kérelemelemeket, majd az öntözési közösségeknek átadni. Jelentős szerepük lesz a szaktanácsadásban, illetve az öntözési körzetek, a különböző területek kialakításában, valamint a szakmai munka országos koordinálásában. Ők felelnek a mintaprojektek megvalósulásának koordinálásáért is.

A helyettes államtitkár kiemelt fontosságúnak nevezte a gazdák együttműködését, ebből következően pedig a gazdálkodók motiválását. Mint mondta, az állam komplex módon kívánja motiválni, ösztönözni a gazdákat az öntözéses fejlesztésekre, és már láthatók a jogalkotás eredményei, pozitív visszajelzések érkeznek és folyamatosan alakulnak az öntözési közösségek. Aláhúzta: már két gazda is létrehozhat ilyen közösséget, ezzel pedig jobb lesz az érdekérvényesítő képességük, sikeresebben tudnak pályázni, több forrást érhetnek el, könnyebben kapnak engedélyeket. De oktatással, ismeretterjesztéssel is segítik őket, például az idén átadásra kerülő mintaprojektek is a tudásátadást szolgálják – jegyezte meg.

Az öntözéses gazdálkodás azért is fontos, mert jövedelemstabilizációt tud adni – emelte ki Gyüre Anita, a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztály osztályvezetője, hozzátéve, sokkal kiszámíthatóbb és jövőbe mutató gazdálkodás folytatható.

A szakember felidézte, az öntözött területek nagysága az elmúlt években csökkenő tendenciát mutatott, ezért tekinti prioritásnak az Agrárminisztérium az öntözéses gazdálkodás előtti akadályok megszüntetését. „Nemzetgazdasági szempontból kiemelt terület az öntözéses gazdálkodás elterjesztése azért, hogy a klímaváltozás egyre erősödő tendenciáit csökkenteni lehessen, és hogy az élelmiszer-biztonságot meg lehessen teremteni.”

Gyüre Anita, a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztály vezetője
Forrás: OPH

Gyüre Anita felidézte: a 2019 végén megalkotott öntözéses gazdálkodásról szóló törvény egy intézkedési csomag része volt, melynek egyik fő eleme a Szarvason induló bemutató és képzési központ, ahol a gazdák a saját területük specifikumai alapján ki tudják választani azokat az öntözéstechnológiákat, amelyek ma Magyarországon elterjedtek. Emellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) együttműködve megfelelő szakmai tudást kaphatnak. A bevezetés ütemezett lesz, és már idén megkezdődött egy tananyagfejlesztés, ami a NAK szaktanácsadói részére is segítséget nyújt majd, illetve készül egy kifejezetten gazdáknak szóló kiadvány. Az erről szóló információk megtalálhatók lesznek az NFK és a NAK honlapján, de számos más internetes felületen is publikálják őket a képzések megkezdésekor.

Az öntözési közösségek kapcsán Gyüre Anita arra hívta fel a figyelmet, hogy a Vidékfejlesztési Programból (VP) a működésükhöz és a beruházáshoz akár 90 százalékos intenzitású támogatást kaphatnak. A részletekről szólva elmondta: a földügyi központ az ő szempontjaik alapján elkészíti a környezeti körzeti tervet, ami kiváltja a különböző szakhatósági eljárásokat. Ezzel megnyílik a lehetőség, hogy az öntözési közösségeknél öntözési kerületeket kijelöljenek. Ennek jelentősége, hogy az úgynevezett harmadlagos műveken – ami az állami főmű és a gazdálkodó táblája között van – az üzemeltetést maguk a gazdálkodók is el tudják látni.

Ezek a közösségek olyan privilégiumokhoz jutnak, amelyeket egyéni gazdálkodóként nem tudnának megkapni. „Közösségként erősebb lesz az érdekérvényesítő képességük, mint egyénileg.”

Az osztályvezető megjegyezte azt is, hogy a költségvetésben megjelenő évi 17 milliárd forint egyaránt szolgálja a vízkínálati és a vízkeresleti oldal fejlesztését.

A tartósan vízhiányos időszak kihirdetése

A jelenleg tapasztalható aszály kapcsán a beszélgetés résztvevői emlékeztettek: április első napjaiban gyakorlatilag nem volt csapadék, a hónap elején kezdődő hűvös időjárást pedig egyre melegedő időjárás követte.

Ilyenkor gyors beavatkozásokra van szükség – mutatott rá Nagy János. Hat nap alatt 16 bejelentés érkezett aszálykárokkal kapcsolatban, ami mintegy 620 hektárnyi területet érint. Az AM-nek sikerült elérnie egy vízkészletjárulék-fizetési mentességet, aminek jelentősége, hogy a gazdáknak így most nem kell foglalkozniuk ezzel az adminisztratív teherrel. Azért is kellett gyorsan cselekedni, mert sok embert érint. De a tárca ezen túlmenő intézkedéscsomaggal is készült, és a belügyminiszternél kezdeményezte a tartósan vízhiányos állapot kihirdetését, ami már meg is megtörtént. A korábbi engedélyezési eljáráshoz képest egy egyszerű bejelentés alapján a gazdák folytathatnak öntözési tevékenységet – hektáronkénti 1 200 köbméter vízkijuttatásról van szó, és legfeljebb 100 hektáros területnagyságig. Az 1 hónap leteltét követően pedig úgynevezett egynyári engedélyt szerezhet be egyszerűsített eljárás keretében bármely gazda, aki öntözni szeretne. „Ezzel gyakorlatilag ősz elejéig biztosítani lehet az öntözési lehetőséget.”

A tartósan vízhiányos időszak kihirdetésére az Agrárminisztérium tesz javaslatot szakmai szempontok alapján a Belügyminisztériumnak (BM), az agrártárca ezt április 20-án kezdeményezte, a visszavonásra pedig szintén az agrárminiszter tesz javaslatot.

A tavalyi év végén megjelent öntözési törvény végrehajtási rendeletei május végére várhatók, a gazdákat segítő információk a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) és Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján lesznek közzétéve.

Téma: Az elégtelen csapadékmennyiség kihívásaihoz alkalmazkodva , a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tételéért az agrárpolitika kiemelt célja az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körű elterjesztése - szakmai szimpózium
Vendég: Dr. Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium; Gyüre Anita osztályvezető, Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Osztály, Agrárminisztérium
A szimpózium moderátora: Kecskés Noémi, műsorvezető: Mérő Lenke, szerkesztő: Dobos Ágnes, Négyessy Márta
01:37 A kormány 10 éves fejlesztési programja: évi 17 milliárd forint jut öntözésfejlesztésre
10:32 Intézkedéscsomag: tv. az öntözéses gazdálkodásról, öntözési ügynökség (NFK), öntözésfejlesztési központ (Szarvas), pályázati rendszer átalakítása
14:25 Új elem a jogi szabályozásban az öntözési szolgalom
16:59 Érdekérvényesítés: öntözési közösségek kialakítása
19:26 A szakmai munka országos koordinátora a Nemzeti Földügyi Központ
23:02 2020. április 20-án a Belügyminisztérium elrendelte a tartósan vízhiányos állapot kihirdetését
27:35 Információk: a Nemzeti Földügyi Központ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fórumain
Most adásban
Téma: Mit adnak nekünk a mesék, avagy: meseterápiával a teljesebb és boldogabb életért? – Hunya Csilla szakértő
Ezt követő adásaink