Gazdaság
200 ezer hektárra növelné az öntözhető területeket az Agrárminisztérium
OPH Kép: Illusztráció, Pixabay
2020. június 12.

A földügyi szabályozás öntözést érintő változásairól beszélt Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára az OrientPress Hírügynökségnek június 3-án.

Az öntözési szolgalom bevezetése kapcsán Nagy János felidézte: az osztatlan közös földtulajdonnál a megosztások legnagyobb problémája az volt, hogy a tulajdonostársak nem tudtak megegyezni. Ugyanez a gond jelentkezett az öntözéssel kapcsolatban is, ezért a jogalkotónak ennek a logikának mentén kellett bevezetnie az öntözési szolgalmat. A szabályozás szerint most már szolgalmat lehet alapítani annak a gazdának a területén, aki nem kívánt csatlakozni az öntözéshez, és ezzel gátolta a többieket. A jövőben neki el kell tűrnie a szolgalmat, cserében ugyanakkor megfelelő összegű kártalanítást kap, egyszer a szolgalom létesítéséért, egyszer pedig éves szinten a szolgalom igénybevételéért a többiektől. A szolgalommal kapcsolatos részletszabályok várhatóan néhány héten belül megjelennek.

Öntözési beruházások és öntözési közösségek témájával foglalkozva Nagy János elmondta: a januártól hatályos öntözésfejlesztési törvénnyel az volt a cél, hogy a korábbinál sokkal több gazda kapjon kedvet öntözésfejlesztési beruházáshoz. Ezt a célt szolgálja, hogy lényegesen kisebb területnagysággal és lényegesen kevesebb személy összefogásával válik lehetővé öntözésfejlesztési beruházások végzése. Szántóföldi növénykultúrák esetén már 100 hektár öntözendő terület elég ahhoz, hogy legalább két gazda összefogásával létrejöjjön öntözési közösség, amely pályázhat és komoly pénzekhez juthat öntözésfejlesztési beruházásnál. Ez az összeg akár 2 milliárd forint is lehet, 50 százalékos támogatásintenzitás mellett. Az egyéni beruházóknál ez az összeg egymilliárd forint, melyet a Vidékfejlesztési Program (VP) terhére biztosít a kormány. A zöldség-gyümölcs növénykultúrák esetében 10 hektár a mérethatár – jegyezte meg, hozzátéve: mostanáig 52 közösség jelezte, hogy szeretnének megalakulni. Az öntözési közösségek elismerésének részletszabályai szintén hamarosan megjelennek, és a gyakorlatban ez úgy fog lezajlani, hogy a miniszteri elismerést követően, önálló jogi személyként tudnak majd az öntözési közösségek pályázati forrásokat igénybe venni. A kormányzati szándék az volt – hangsúlyozta –, hogy egy egyszerűsített szabályrendszer mentén könnyen hozzáférhessenek öntözésfejlesztésre szánt VP-forrásokhoz. További fontos segítség, hogy az állam átvállalja az előkészítési feladatok jelentős részét azzal, hogy a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) úgynevezett körzeti környezeti terveket készít, előre kiváltva számos szakhatóság hozzájárulását. Ilyenek például a talajvédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi szakhatósági hozzájárulások, s ezen iratok birtokában az öntözési közösség tagjai már elvi vízjogi és létesítési engedélyért folyamodhatnak. „A gazdáknak csak terveztetniük kell a konkrét beruházást, amelyre szintén pályázati pénzt kaphatnak, tehát viszonylag alacsony önerő és viszonylag jó támogatásintenzitás mellett nagyban könnyíteni fogjuk ezeket a beruházásokat.”

A pénzügyi forrásokat illetően Nagy János emlékeztetett, alapvetően tagállami hatáskör, hogy a vidékfejlesztési forrásokat hogyan csoportosítják. A tárca azt szeretné elérni, hogy a mostani öntözhető területek nagysága (mintegy 90 ezer hektár) néhány éven belül 200 ezer hektár környékére emelkedjen, a szabályrendszert ehhez a célhoz igazították az alkotók. Hozzátette: a várhatóan 2022-től induló új vidékfejlesztési programokban szintén megfelelő forrásokat kell biztosítani ennek elérése érdekében. Nagy János felidézte azt is, hogy a Kormány ígérete szerint az idei évtől 10 éven keresztül évi 17 milliárd forintot fordít öntözésfejlesztésre, megosztva azt az Agrárminisztérium és a Belügyminisztérium között. Ez szintén jelentősen hozzájárulhat az ahhoz, hogy minél nagyobb legyen az öntözött területek nagysága Magyarországon – jegyezte meg.

Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelő helyettes államtitkára az OrientPress stúdiójában
Forrás: OPH

Az államtitkár az éghajlatváltozás következményeit érintve szólt arról is, hogy Magyarország sajátos helyzetben van, mert a Kárpát-medence meglehetősen kitett az időjárási szélsőségeknek. A prognózisok szerint hazánkban a globális átlagnál magasabb hőmérséklet-emelkedés várható. Az elmúlt évek már megmutatták – folytatta –, hogy kiszámíthatatlan a csapadék mennyisége, területi eloszlása, hirtelen esik sok csapadék, az időszakok között pedig jelentős aszályos, vízhiányos időszakokkal kell szembesülni. Jelenleg is komoly vízhiányos időszakban vagyunk, amelynek a kihirdetését kérte az Agrárminisztérium a belügyminisztertől azzal, hogy egyszerűsített bejelentés alapján történhessen tovább az öntözés. Mint mondta, azt tapasztalják, hogy az érintett gazdáknál nem okoz adminisztrációs nehézséget ezen időszakok kezelése. Az egyszerűsített bejelentéssel történő öntözési lehetőség nagyjából augusztus végéig tart – fűzte hozzá. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy mind a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK), mind az NFK-ban működő öntözésfejlesztési részlegnek feladata, hogy segítse a gazdákat, ezért arra biztatnak mindenkit, hogy akár öntözésfejlesztéssel, akár aszályos időszakkal, vízkijuttatással vagy engedélybeszerzéssel kapcsolatos kérdésük van, forduljon a kamarai hálózathoz vagy az NFK-hoz, de kérdezhetik a vízjogi engedélyek kibocsátásért felelős Belügyminisztérium különböző szerveit is.

Az öntözés és a kutak viszonyát érintve a helyettes államtitkár emlékeztetett: külön kell választani a jegyzői hatáskörbe tartozó, belterületi kutak, illetve a mezőgazdasági kutak kérdését. Mindkét kategóriát illetően nagyon nagy a látencia – mutatott rá –, jellemzően nem engedélyekkel működő kutakról beszélünk, s éppen ezért nehéz bármilyen kormányzati intézkedést is meghozni velük kapcsolatban. Mint fogalmazott, nem kérdés, hogy legalizálni kellene ezeket a kutakat, hiszen óvatos becsléseik szerint több mint 100 ezer illegális mezőgazdasági kút van Magyarországon. Jelezte azt is, hogy a parlament a napokban módosította az engedélyeztetés határidejére vonatkozó törvényt, és azt meghosszabbította 2023 végéig. A tárca olyan rendszert szeretne kialakítani – hangsúlyozta –, ahol nem a büntetések eszközével kényszerítené ki a legalizálást, hanem lehetővé tenné, hogy akár a Vidékfejlesztési Program forrásainak részbeni felhasználásával valósuljon meg az engedélyeztetés, ellenőrzött körülmények között történjen a vízkivétel, valamint jöjjön létre egy országos kataszter ezekről a kutakról. Akkor azt is tudni lehetne – magyarázta –, hogy miképp érintik ezek a vízbázisokat, milyen hatással vannak a környezetre, és milyen területeket öntöznek belőle. Érdekeltté kell tenni a gazdákat abban, hogy legalizálják ezeket a kutakat – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár. „Olyan megoldást keresünk, amely gazdabarát, mezőgazdaság-barát, ugyanakkor a környezetvédelmi, természetvédelmi szempontokra is figyelemmel van.” Az ügyben az Európai Unióval is folyamatosak az egyeztetések – tette hozzá.

Nagy János beszélt arról is, hogy fontos figyelni az EU zöldítési törekvéseit és az ahhoz igazított támogatási rendszert, és törekedni kell a mezőgazdaság ilyen irányban történő átalakítására, ugyanakkor figyelemmel kell lenni a gazdák érdekeire is, a fenntartható terméshozamra és a jövedelmezőségre. Az öntözés az egyik olyan eleme annak a komplex rendszernek, amely hatékonyságjavító lehet. Emlékeztetett, az Agrárminisztérium alapvetően a felszíni vizekkel kapcsolatos öntözési lehetőségekkel foglalkozik, és úgy fogalmazott: ha ott valósulnak meg öntözési beruházások, ahol folyamatosan van kellő mennyiségű kijuttatható víz és ez megfelelő és ellenőrzött módon, engedélyek birtokában, szakszerűen, megtervezetten történik, akkor ez olyan jól működő komplex rendszer lehet, amely mindenkinek jó és a természetnek sem káros.

A tárca helyettes államtitkára szólt a fiatal mezőgazdászok helyzetéről is, és mint mondta, fontosnak tartják, hogy az öntözésfejlesztés forrásaiból az agrártársadalomnak ez a szegmense is részesüljön. A Szarvasra tervezett bemutatóközpontban a gyakorlatban tudják majd megmutatni a fejlesztéseket, technológiákat, de az oktatás is szerepet kap, és a kamarával együttműködve történik majd a továbbképzés. A szakember fontosnak nevezte, hogy ösztönözzék, motiválják a gazdák közösségeit az öntözés fejlesztésében, és az eddigi tapasztalatok szerint ez sikerül is.

Nagy János beszámolt arról is, hogy az állam már több mintaprojektet indított, hogy bemutathassák az eredményeket. Ezekből egyet már át is adtak Hartán – jegyezte meg –, ahol egy közel 5 kilométeres csatornaszakasz teljes rekonstrukciója történt meg. Hozzátette: ha ott minden érintett gazda részt vesz a leendő öntözési közösségben, akkor több mint 600 hektár új terület öntözése valósítható meg. Júniusban újabb öntözési mintaprojekt átadása várható – közölte.

A tárca ezt a szemléletmódot szeretné bemutatni, valamint a modern technológiai megoldásokat, ezek a mintaprojektek pedig jó példaként szolgálhatnak – húzta alá.


Az OrientPress televíziós adása a szimpóziumról ide klikkelve érhető el.

Téma: Nagy jelentőségű agrártémák: földértékesítési program, az osztatlan közös földtulajdonok felszámolása és az öntözésfejlesztés – hallgatói, nézői kérdéseinek megválaszolása - szakmai szimpózium
Vendég: Dr. Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium
A szimpózium moderátora: Bátor Anna, műsorvezető: Mérő Lenke, szerkesztő: Dobos Ágnes, Négyessy Márta
01:36 Osztatlan közös földtulajdon, komplex agráröröklési szabályozás
11:55 Nehezen hasznosítható területek, önkormányzatok vagyonszerzése
18:10 A földügyi szabályozás változásai
23:53 Öntözésfejlesztési beruházások
34:35 Belterületi és mezőgazdasági célú kutak
41:11 Öntözési közösségek, mintaprojektek
Most adásban
Téma: A koronavírus járvány második szakaszának aktualitásai a szociális intézményrendszerekben - az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért Felelős Államtitkárság szakmai szimpóziuma – Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár
Ezt követő adásaink