Közigazgatás
A sörgyárakról egyeztetett a Parlament
MTI Kép: Reuters/Michael Dalder
2020. június 25.

Sem a sör, sem az üdítő vagy az ásványvíz értékesítésére nem köthetnének kizárólagos szerződést a nagy gyártók a forgalmazókkal – az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön elfogadta Kósa Lajos ezt kezdeményező javaslatát.

Az előterjesztő a testület előtt a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz benyújtott módosítását azzal indokolta: célja a magyarországi italnagykereskedelmen oligopol helyzetének megváltoztatása úgy, hogy a hazai gyártók is hozzáférjenek a piachoz.

Míg más országokban – köztük Németországban, Csehországban vagy Ausztriában – a helyi kis gyártók a piac 15-20 százalékából részesednek, addig Magyarországon csupán 3,6 százalékából. Kósa Lajos elmondta: ez annak a gyakorlatnak a következménye, hogy a nagy gyártók a forgalmazási szerződéseikben megtiltják az értékesítőknek, hogy mások termékét is árusítsák.

Szerinte ez a fogyasztók számára is hátrányos, hiszen emiatt van, hogy például egy nagy fesztiválon csupán egyetlen gyártó termékét ihatják. Mindez versenykorlátozó – fejtette ki.

Arató Gergely kijelentette: attól, hogy egy sörgyár külföldi tulajdonú, még hazai gyártó, hiszen Magyarországon van, magyarokat alkalmaz és adót is itt fizet. „Ne tegyünk már úgy, mint ha csak a Csíki Sör lenne a hazai gyártó” – mondta.

Kósa Lajos erre úgy felelt: egyelőre a Csíki Sör román gyártó és itt csak forgalmaz. A javaslat pedig nem diszkriminál származási hely alapján, csupán az oligopóliumok letörését javasolja.

A megalapozó törvény módosítása a médiatörvényt is érinti, könnyítve a látás- vagy hallássérült nézők tévézését. Tapolczai Gergely siketnéma képviselő a testület ülésén üdvözölte a változtatást, és elmondta: bízik abban, hogy ősszel, a médiatörvény módosításával az érintettek még kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek.

A jövőben államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár nem lehet miniszteri biztos.

Egy módosítás értelmében 40 százalékos adó terhelné a kisadózó azon bevételét, amelyet a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizetőtől szerez. Ugyancsak 40 százalékos mértékű adó terheli az ugyanazon kifizetőtől származó azon bevételt, amely a tárgyévben meghaladja a 3 millió forintot.

A változtatás értelmében csökken az Igazságügyi Minisztériumot megillető rész a bírósági végrehajtási ügyek utáni költségátalányból. A végrehajtó által behajtott összegből a végrehajtói kar részesül még.

A bölcsődék, óvodák, iskolák adminisztrációs terheit csökkenti, hogy nem kell bejelenteniük a szerencsejáték-felügyeletnek, ha tombolát sorsolnak.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó javaslat úgy változik, hogy ha az érintett területen sírhely van, és az államnak is tulajdonrésze van, akkor a felosztáskor a sírhelynek az államhoz kell kerülnie.

A nemzeti felsőoktatási törvénymódosítás is változna, a többi között az által, hogy a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., amely 100 százalékban az állam tulajdona volt eddig, a Soproni Egyetemért Alapítvány tulajdonába kerül.

Most adásban
Téma: A koronavírus járvány hatása a gazdasági életre - a hazai mikro- kis- és középvállalkozások helyzete - szakmai szimpózium 1. rész – Marjay Gyula elnökségi tag, VOSZ Budapesti és Pest Megyei Regionális Szervezete
Ezt követő adásaink