Gazdaság
Agrárminisztérium: történelmi jelentőségű lépés következik be az osztatlan földek kapcsán január elsejével
OPH Kép: Shutterstock
2020. augusztus 28.

2020. július 3-án az Országgyűlés elfogadta az osztatlan közös földtulajdon megszüntetését szolgáló törvényt. A jogszabály a felszámolás egyszerűsítését és gyorsítását teszi lehetővé. A téma aktualitása kapcsán Nagy János, az Agrárminisztérium (AM) földügyekért felelős helyettes államtitkára beszélt a törvény jelentőségéről az OrientPress Hírügynökségnek augusztus 25-én.

A törvénnyel – hosszú idő után – végre érdemi előrelépés történt az osztatlan közös földtulajdon megszüntetése irányába – hívta fel a figyelmet Nagy János. Mint mondta, ezek a földtulajdoni viszonyok hatalmas béklyót jelentenek a magyar mezőgazdaságban, a tárca ezért elengedhetetlennek tartotta a probléma hatékony kezelését. A földtulajdonosok az új törvényben már láthatják azokat a módszereket, amelyek a megoldások felé vihetik őket, azaz létrehozhatják saját, 1/1 tulajdonukat.

A törvényt hosszas előkészítő szakmai munka előzte meg – idézte fel a Nagy János –, de már az elmúlt években is történtek intézkedések a probléma kezelésére. 2012-ben ingyenes kimérési program indult, ami mintegy 55 ezer ingatlant érint, s ennek tapasztalatait is felhasználva igyekeztek olyan új megoldásokat keresni, melyek sokkal nagyobb arányban, sokkal gyorsabban és sokkal egyszerűbben vezethetnek el az osztatlan közös földtulajdon felszámolásához. Emlékeztetett: az ilyen típusú tulajdon jelenleg legnagyobbrészt örökléssel keletkezik, illetve korábban a kárpótlási folyamatok és a részarány-földkiadás során jöttek létre ilyenek, ami egyébként igazi „hungarikumnak” is tekinthető. Gondot jelentett az is, hogy ez a tulajdoni forma számos problémához, visszaéléshez is vezetett az elmúlt években. Megjegyezte: sokan nem is tudnak róla, hogy van ilyen földjük, ezzel összefüggésben pedig megjelent a földhasználat problémája is, hiszen elképzelhető, hogy közben valaki használja azt a földet. A jogilag tisztázatlan helyzetet adott esetben rosszhiszeműen is ki lehet használni, aminek szintén gátat kívánnak vetni. „Tiszta földtulajdoni viszonyokat akarunk teremteni”, és az intézkedés a tárca várakozásai szerint jelentős hatással lesz a magyarországi földpiacra.

Nagy János beszélt arról is, hogy a szabályozást művelési ághoz igazítottan alakították, amivel a földek aprózódását kívánják megakadályozni.

Fotó: Shutterstock

A kormány bízik abban – folytatta –, hogy a közel 4 millió tulajdonostárs jelentős része kezdeményezni fogja az osztatlan megszüntetését, mert ki tudja választani a törvényben biztosított – és számára megfelelő – valamelyik módszert. Hozzávetőleg 1,1 millió földingatlant érint a probléma, ami mintegy 2,4 millió hektárnyi földet jelent. Magyarországon jelenleg nagyjából 180 ezer a regisztrált földműves van, miközben az osztatlan földek tulajdonosainak a száma 3,5-4 millió. A kormány azért döntött amellett, hogy nem csupán a földműveseknek minősülő tulajdonostársaknak engedi meg, hogy részt vegyenek a rendezési folyamatban, mert fontosabb érdek fűződik a tiszta, átlátható, gazdaságosan művelhető birtokstruktúra létrejöttéhez.

A folyamatok gyorsítása fontos szempont – mutatott rá a helyettes államtitkár –, ugyanakkor minden ingatlant egyenként kell megvizsgálni, s ilyenkor lehet szembesülni például az adathiányos tulajdoni lapokkal. Ez a helyzet indokolta a limit meghúzását, hiszen jelenleg a XIX. században született ingatlantulajdonosok száma 20-30 ezer. Ennek megoldásra több módszert kínál a törvény, így például hirdetményként többször közzé téve igyekeznek értesíteni az esetleges leszármazottakat, ha azonban ez nem vezet eredménye, az államra száll az adott tulajdoni hányad. Ez azonban csak végső esetben, utolsó megoldásként jön szóba – közölte. Nagy János hangsúlyozta: az állami szerepnél a segítő jelleget tekintik elsődlegesnek. Ha egyetlen törvényi módszer sem segít az osztatlan közös földtulajdon felszámolásában, mert például közel 1 600 tulajdonosa van egy 8,5 hektáros ingatlannak, akkor a tulajdonostárs kérheti az államtól a kisajátítást – mondta –, mert ilyen esetben szinte lehetetlen az 1/1-es tulajdon más módon való létrejötte.

A területek nagyságát illetően azok művelési ágtól függően lettek meghatározva – tájékoztatott a helyettes államtitkár. A főbb művelési ágaknál – így például a szántónál vagy erdőnél – 1 hektár a minimum, a zártkerti ingatlanoknál pedig 1 500 négyzetméter a minimumhatár. Ez az ingatlanok elaprózódását akadályozza meg – emelte ki a szakember.

Fotó: Shutterstock

A folyamat felgyorsítása kapcsán Nagy János felidézte: a 2012-es Osztatlan Közös Tulajdon Megszüntetése (OKTM) projekt tapasztalatai szerint átlagosan 500 napra volt szükség egy ingatlan megosztáshoz, és itt hét különböző jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésre. Jól látható, hogy a legtöbb esetben a tulajdonostársak el tudnák maguk között dönteni, hogyan lehetne megosztani a földet – tette hozzá. Ezért – folytatta – a tárca az egyezségpárti megoldás felé vitte az új jogszabályt, ami 50 százalék + 1 főben határozza majd meg az arányt a megosztásról való egyezség megszületéséhez. Megjegyezte: az a tulajdonostárs, aki kifejezetten tiltakozik az ellen, hogy az egyezségben részt vegyen, továbbra is maradhat osztatlan közösben, ha annak a feltételei adottak.

Nincs kötelezettség a megosztásra – húzta alá a tárca helyettes államtitkára –, továbbra is fennmaradhat az osztatlan közös tulajdon, azaz nincs állami, jogszabályi kényszer. Nagy János beszélt arról is, hogy az egyezség létrejöttét segítő eljárás díja mindössze 15 ezer forint, és a remények szerint a különböző ösztönző elemek a megosztásra sarkallják majd a tulajdonostársakat. Megemlítette: az ingyenes „osztószoftver” szintén az olcsóbb, gyorsabb, egyszerűbb eljárást szolgálja. A program segítségével például berajzolható a tulajdoni struktúra, tartalmazza a hiteles adatokat, és adott esetben még megközelítési utakat is meg tud jeleníteni az új ingatlanokhoz. A szakember kiemelte: az állam irányába – a 15 ezer forintos eljárási díjon kívül – semmilyen további anyagi kötelezettség nem merül fel, hozzátette ugyanakkor, hogy az ügyvédi közreműködés nem hagyható el az okiratok benyújtásakor.

Nagy János hangsúlyozta azt is: a korábbiakhoz képest már nincs földmérő igénybe vételére vonatkozó kötelezettség.

A helyettes államtitkár kitért a korábban „tagosításnak” nevezett problémára is. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy például egy család esetében a nem egybefüggő, szétszabdalt tulajdoni hányadok csere útján egybe kerüljenek, a törvény lehetőséget teremt a tulajdonostársak egymás közötti cseréjére. Erre egyébként nagy igény van – fűzte hozzá.

Fotó: Shutterstock

Beszélt arról is, hogy az új törvény hatálya kiterjed mindenre, ami a földforgalmi törvény alá tartozik, a határvonal pedig a zártkerti ingatlanok kérdése, ahol a jogszabály különbséget tesz a mező-, erdőgazdasági célúak és a „hagyományos”, életvitelszerűen lakott zártkertek között. Szintén érdekes a tanyák kérdése – fűzte hozzá: amennyiben tartozik hozzá például szántó alrészlet, akkor arra az egyszerűsített megosztási szabály vonatkozik.

Nagy János szerint azok számára is kínálnak használható megoldást a megosztásra, akik egyébként nem foglalkoztak a tulajdonuk kérdésével korábban, mert például egész életükben városban laktak, és esetleg valamikor öröklés útján jutották a tulajdonukhoz. Mint tanácsolta, ilyen esetben elsőként a tulajdoni lapot érdemes megnézni, és az ott lévő adatok alapján érdemes döntést hozni a föld sorsáról. Ha például elsősorban pénzt kíván kapni belőle, akkor érdemes eladni a tulajdonostársaknak. Megerősítette: az új jogszabály szerint nem kell földművesnek lenni, ugyanakkor legalább hároméves tulajdonostársi viszony szükséges. Nagy János hozzátette: ez utóbbi a visszaélések megakadályozását szolgálja. Kifejtette azt is: a 300 hektáros birtokmaximum-korlátozás meghaladható az osztatlan közös földtulajdon felszámolásával összefüggésben, azaz túlléphető ez a nagyság, de csak akkor, ha ez az osztatlan felszámolását eredményezi.

Az osztatlan közös földtulajdonnal érintettek hatalmas száma miatt a tárca számos megoldási javaslattal kívánta motiválni ennek a tulajdonformának a felszámolását.

A föld tulajdonosa és a föld használója nagyon sok esetben elválik – emlékeztetett –, az új lehetőségek kihasználása pedig a bérlőnek is érdeke, hiszen sokkal jobb egy tulajdonosnak fizetni, mint például harminckettőnek. Ez arra ösztönözheti a bérlőt, hogy akár érdemes hozzájárulnia neki is a rendezéshez – tette hozzá.

A garanciális szabályok témáját érintve az AM helyettes államtitkára hangsúlyozta: senkit nem lehet kényszeríteni az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére, hiszen „mindig meg kell lennie a kisebbségben lévők védelmének.” De garanciális szabály a tulajdonostársakat védő hároméves tulajdoni jogviszony előírása is – emlékeztetett. Hozzátette: a bérlők védelmét célozza, hogy a bérleti szerződés nem szűnik meg, viszont hozzá kell igazítani az új tulajdonosi viszonyokhoz.

Fotó: Shutterstock

Nagy János arra hívta fel a figyelmet, hogy július elsejétől már hatályos, hogy a tulajdonostársak számára az egyes tulajdoni hányadok adásvétele esetén egyértelmű elővásárlási jog biztosított harmadik személyekkel szemben. A földforgalmi törvény immár garantálja, hogy a tulajdonostársak olyan elővásárlási joggal rendelkeznek, melyet egy külső, harmadik személy nem tud felülmúlni.

Nagy János kitért arra is, hogy amennyiben az egész ingatlan sem éri el a területi minimumot, szóba kerülhet a bekebelezés (tulajdoni hányad pénzzel történő megváltása útján történő tulajdonszerzés), de – ebben az esetben – mód van arra, hogy az egyik tulajdonostárs a többiekkel megegyezve olyan 1/1-es tulajdont hoz létre, amely egyébként nem éri el a minimumot. A szakember ismét rámutatott: a tulajdonostárs tehát vagy földingatlant fog kapni, vagy pénzt.

Jól jelzi, hogy mennyire szerteágazó módon kellett végiggondolni a szabályozást, hogy a parlamenti vita során több bevett egyház, illetve szervezetek jelezték, hogy sok esetben hadisír, háborús emlékhely vagy akár feltáratlan tömegsír érintett az osztatlan közös tulajdonnal, méghozzá úgy, hogy az állam is szerepel tulajdonostársként – mondta Nagy János. Ebben az esetben a rendezést úgy kell kialakítani, hogy a sírhellyel, emlékhellyel érintett területen az állam szerezzen többségi tulajdont és ő oldja meg a hasznosítást.

A beszélgetés végén a helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy július 1-jétől hatályosak már azok az új földforgalmi szabályok, amelyek a föld forgalmát kívánják egyszerűsíteni. A tárca a jogalkotáskor odafigyelt a jogalkalmazók és ügyfelek visszajelzéseire – mutatott rá. Az egyszerűbb, gyorsabb ügymenetet több, aprónak tűnő lépés segíti, például a helyben lakó szomszéd fogalmának pontosítása vagy a hatvannapos online kifüggesztés, „január elsejétől azonban történelmi jelentőségű lépés következik be az osztatlan földek kapcsán. „Számításaink szerint alapvetően alakulhat át a birtokstruktúra, méghozzá jelentős állami beavatkozás nélkül, és megvalósulása esetén az egész földpiacot megváltoztathatja ez a tulajdonosi átrendeződés.” Mint Nagy János fogalmazott, a várakozások szerint sok tulajdonostárs fog fantáziát látni abban, hogy megkezdje az osztatlan közös tulajdona megszüntetését. Hozzátette: jelentősége lesz annak is, hogy ki kezdeményezi elsőként az eljárást. Mint felhívta a figyelmet, a lefolytatás maximális 90 napja jól mutatja, hogy gyorsaságra törekedtek a jogszabály megalkotásakor – mondta. A helyettes államtitkár aláhúzta: arra törekedtek, hogy minden egyes élethelyzetre, tulajdonosi szerkezetre, tulajdonosi számra, minden egyes művelési ágra, tulajdoni hányadra valamifajta megoldást kínáljanak, és „most már az érintetteken a sor.”

Megjegyezte: a tárca és a kormányzat feladata pedig az, hogy minél jobban elmagyarázza a megjelenő új lehetőségeket, és minél hatékonyabban eljuttassa az információt az érintettekhez. A szakember tájékoztatott arról is, hogy a megkezdett munka végét az jelenti majd, ha a probléma legfőbb forrását, azaz az örökléssel keletkező osztatlan közös tulajdont is rendezni tudják. Ennek módja, hogy – együttműködve a megfelelő tárcával – az agrárkormányzat szabályozással olyan rendszert hozzon létre, amely megakadályozza a földek elaprózódását a jövőben. „Olyan agráröröklési szabályozási rendszer kialakítása előtt állunk, amelynek létrejötte nagyon fontos, s melynek az eredménye az lesz, hogy egy stabilabb és átláthatóbb birtokszerkezettel tud majd működni a magyar mezőgazdaság.”

Most adásban
Téma: Szent István keresztény hagyatéka - a Szent Korona vármegyéi vándorkiállítás Szekszárdon – Benza György elnök, Kárpátaljai Szövetség; dr. Grezsa István miniszteri biztos; Ács Rezső polgármester, Szekszárd; dr. Feledy Balázs művészettörténész, kurátor; dr. Dupka György elnök, Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége
Ezt követő adásaink