Belföld
„Jövő most van” címmel tartottak nemzetközi konferenciát 
Emmi Kép: Pixabay
2020. október 17.

A „Jövő most van” címmel tartottak nemzetközi konferenciát a digitális egészségügy képviselői október 13-án, ahol a digitális átalakulás korszakváltásáról, annak hosszú távú előnyeiről és a benne rejlő lehetőségekről esett szó.

Speciális helyzet alakult ki az év elején indult világjárvány következtében. Olyan kihívás előtt állnak az országok, amelyben felértékelődik az egészségügy szerepe, az emberi élet védelme kerül előtérbe, mondta Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára. A digitális egészségügyi megoldások, mint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér is, amely gyorsan reagált a megváltozott helyzetre, nagy segítséget jelentettek a járvány elleni védekezésben. „Ha korábban voltak vágyálmaink a digitális egészségüggyel kapcsolatos fejlesztésekről, azok sürgető szükséggé váltak tavasszal. Az EESZT képes volt segíteni a vírus elleni küzdelmet, ennek a rendszernek volt köszönhető, hogy a 65 év feletti orvosok teledoktorként tudtak funkcionálni, eRecepteket írhattak fel pácienseknek, a krónikus betegségben szenvedőknek, akik a koronavírus fertőzés veszélyét minimalizálva, otthonukat nem elhagyva, családtagjaik vagy meghatalmazottaik által is hozzájuthattak gyógyszereikhez, és tehetik ezt a jövőben is. Meggyőződésem, hogy a digitális medicina sok ember életét mentette meg, érdemes volt a fejlesztéseket tavasztól felgyorsítani – mondta Horváth Ildikó.

Ma Európában tanúi vagyunk az egészségügy egységesítésének a határokon átnyúló adatcsere és az egységes európai egészségügyi adattér kialakítása kapcsán is. A konferencián magukat képviselő országok közül Finnország és Horvátország az elsők között csatlakozott a határon átnyúló európai egészségügyi adatcsere programhoz (CEF – Connect European Facilities).

Horváth Ildikó támogatja, hogy bilaterális szinten is lehetőség nyíljon az e-receptek alkalmazására olyan országokkal együttműködve, ahol már rendelkeznek működő digitális egészségügyi rendszerrel. Jó példa erre Horvátország, akikkel az esetlegesen megvalósuló kétoldalú kapcsolat a magyar és a horvát állampolgárok számára is egyaránt hasznos lenne, mert az országba elutazó magyarok és a Magyarországon élő horvátok is könnyebben tudnának hozzájutni gyógyszereikhez.

A digitális technikák elérhetőbbé és biztonságosabbá tették az egészségügyi szolgáltatás működését. Hazánk, 2017-ben az Elektronikus Szolgáltatási Tér kifejlesztésével élen járt a digitális egészségügy alapjainak megteremtésében, mely infrastruktúra továbbra is Európa legjobbja. „Elhisszük, hogy tudunk nagyobbat is lépni, képesek vagyunk jelentősen gyorsítani a digitális átállást. Azt szeretnénk, ha még több magyar ember számára lennének hozzáférhetőek a digitális egészségügyi megoldások, amelyek új funkciókkal is bővülnek, mondta az államtitkár.

A 2021-2027 közötti időszakra a digitalizáció előtérbe helyezésével olyan tervek és programok megvalósítása a cél, melyekkel a betegek, az orvosok, a kórházigazgatók, az egészségügy vezetői, egyszóval az egészségügy érintettjei mind jól járnak. Az intézmények vezetői hatékonyabban tudnak tervezni, kivitelezni és megvalósítani, ezáltal pedig gyorsabban képesek reagálni a 21. század olyan nagy kihívásaira, mint például a világméretű pandémia.

Következő adásunk
Téma: Egyedülálló hazai innováció az online földbirtok-értékelés / digitális megoldások a földforgalomban - háttérbeszélgetés – Dr. Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium; Sáhó Ákos ügyvezető, Agrotax Kft.
Ezt követő adásaink