Közigazgatás
Állj! Elsőbbségadás kötelező!
OPH
2021. július 30.

Az elsőbbségadási szituáció az, ahol a legnagyobb esély van két jármű ütközésére – vezette fel Pető Attila, a Kreszprofesszorként ismert szakember a VDSzSz május 6-i videókonferenciáját, amelyet Szabó Imre, a szakszervezet szakértője moderált.



Az az igazi elsőbbség, amit meg is adnak – idézte az örökérvényű klasszikust Pető Attila. Ez akár meg is állhatja a helyét a hétköznapokban, de nem árt kiegészíteni a szabállyal, miszerint „akinek elsőbbsége van, azt nem szabad hirtelen fékezésre kényszeríteni”. A Kreszprofesszor ezt a tételt mindjárt tovább is vezette: itt a hirtelen szónak fontos szerepe van, ugyanis egy enyhe fékezés, lassítás szituációtól függően belefér a partneri közlekedésbe: az életben számtalan olyan helyzet adódik, amikor a másik fél közreműködése szükséges. Itt olyanokra kell gondolni, hogy sávváltoztatáskor segíteni illik a másikat, ez elvárható magatartásként belefér az elsőbbségadásba – tette hozzá.

Érdekes módon a vonat a KRESZ-ben nem az elsőbbségadásnál szerepel, hiszen neki mint első számú közlekedési partnernek mindig, feltétel nélkül meg kell adni az elsőbbséget – mondta. Ha ott szerepelne, akkor – definíció szerint – enyhe lassításra kényszeríthetnénk a vonatot.

A megkülönböztető jelzéseit használó járművek esetében viszont annál inkább beszélünk elsőbbségadási kötelességről – folytatta –, zebrán még a gyalogosok is kötelesek elengedni a szirénázó mentőautót, amelynek még a villamossal szemben is elsőbbsége van. Ha pedig két megkülönböztető jelzéseit használó jármű találkozik egy kereszteződésben, akkor az általános szabályok érvényesülnek, például egy jobbkezes utcánál a jobbról érkező mentőnek lesz előnye.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a táblák kihelyezését jogszabály rögzíti, ami az elsőbbségadás kötelező tábla esetében különösen fontos, hiszen ezek az alakjuknál fogva hátulról is egyértelműen felismerhetőek – magyarázta. Kirívóan rossz negatív példaként említette azt az egykori gyakorlatot, hogy a stoptáblát a jobb láthatóság érdekében rikító sárgászöld, ám négyszögletes mezőbe helyezték, persze később, a probléma észlelése után ezeket kicserélték stoptábla formájúra, hogy hátulról is fel lehessen ismerni. Kérdéses esetben pedig inkább megéri óvatosan közeledni a kereszteződéshez, mert ezzel balesetet előzhetünk meg – ajánlotta.

Vannak olyan helyzetek, amelyekben nincsen „tökéletes” tankönyvi megoldás. Ennek illusztrálására Pető Attila azt a tipikus példát említette, amelyben egy keskenyebb kereszteződéshez két autó egymással szemből érkezik, és mindketten nagy ívben kanyarodnának balra, egymás útját keresztezve. A helyzetet nyilván meg kell oldani, és ahogyan mondani szokás, a kölcsönös udvariasság elve dönt, viszont itt nem „udvariaskodni” kell, hanem megegyezni. A Kreszprofesszor nyugtázta, hogy ezekben a helyzetekben az autósok túlnyomórészt megtalálják a jó megoldást.

Érdekes és gyakori szituáció a buszmegállóból elinduló, indexelő autóbusz és a mögüle párhuzamosan érkező autó esete. Sokan azt gondolnák, hogy ilyenkor a busznak úgymond elsőbbsége van, és a gyakorlatban ki is szoktuk engedni a buszt, hadd menjen; azonban a busznak nincs elsőbbsége, továbbra is az érkező járműnek van előnye – mondta. Viszont van egyfajta segítési kötelezettség, ennek értelmében lassítással, enyhe fékezéssel, megállással biztosítani kell a busz elindulását – fogalmazott. Ha ilyen esetben a busz és a mögüle érkező autó összeütközne, valószínűleg mindketten hibásak lennének: a busz azért, mert nem adott elsőbbséget, az autó pedig azért, mert nem tette lehetővé a busz elindulását – érvelt. Ez a segítési kötelezettség csak lakott területen belül kötelezően alkalmazandó szabály (és nem pusztán egy opcionálisan választható ajánlás), ugyanakkor városon kívül nem kell alkalmazni, tehát a sárga Volán-busz mellett nyugodtan elsuhanhatunk – mondta. A buszsofőrök természetesen meg szokták köszönni, ha elengedjük őket, hiszen ezzel a közlekedést segítjük – tette hozzá.

Vetélkedőbe illő kérdés lehetne, hogy kinek van elsőbbsége akkor, ha egy kétsávos úton pont egyszerre szűnik meg középen az egyik sáv, és két autó pontosan egyszerre ér a szűkülethez. Pető Attila a gyakori válaszok közül megemlítette azt a téveset, hogy „a kölcsönös udvariasság elve” alapján előre engedi az egyik a másikat; persze a jó megoldás az, hogy a jobboldali járműnek van elsőbbsége. Az életben ennyire ideális szituációk nem szoktak előfordulni, a valóságban az mehet elsőként, aki jelentősen előbbre van és nem kényszeríti hirtelen fékezésre a másik járművet – fűzte hozzá.

Az egyenesen haladó jármű elsőbbsége annyira erős szabály, hogy még a kanyarodó villamos esetében is az autónak adja meg az előnyt, vagyis alapvetően nem igaz, hogy a villamosnak „mindig” elsőbbsége van – hangsúlyozta Pető Attila. Sok példa van erre Budapesten is: szembe jön a villamos, balra kanyarodik, az autó pedig egyenesen megy el előtte, esetleg lámpával segítik a közlekedését – mondta. Arra az esetre, ha nem működne a lámpa, a zárt pályán a villamos előtt ott van az elsőbbségadás kötelező tábla, hogy így figyelmeztessen.
A jobbkézszabálynál is előfordulhat a sokat emlegetett kölcsönös udvariasság elve speciális esetekben, ilyen például az, ha egy egyenrangú kereszteződésbe pontosan egyszerre érkezik négy autó. A Kreszprofesszor szerint ilyenkor betűsorrendes „jó” megoldás nincs, az életben pedig ezt a szituációt úgy szokták kezelni, hogy a megegyezést követően elindul az egyik autó, majd az óramutató járásával megegyezően, a jobbkézszabályt betartva pedig a többi követi.

Szabó Imre közbevetette, hogy probléma sokszor nem is az elsőbbségadást jelző táblákkal vagy a kölcsönös udvariassággal szokott lenni, hanem egy megszokott környezet hirtelen megváltozásával: mondjuk amikor egy nagy csomópontban nem működik a jelzőlámpa, és anélkül kell megoldani az elsőbbségadás kérdését. Erre reagálva Pető Attila megemlítette a Gellért tér ügyét, amely éveken át rosszul volt kitáblázva, s ez a nem működő lámpák esetén komoly problémákhoz vezetett. Igaz, ritkán sötétedik el egy jelzőlámpa, és a javítás is gyorsan meg szokott történni, viszont ilyen esetben a többség nem tudja például, hogy a Keleti pályaudvarnál hogyan kell biztonságosan áthajtani. Ha nem működik a lámpa a Blaha Lujza téren, kinek van elsőbbsége? – tette fel a kérdést a Kreszprofesszor, majd meg is válaszolta: a Rákóczi útról érkezőknek van kitéve az elsőbbségadás tábla, feltehetően a villamosvonal védelmében.

Ha olyan helyzetbe kerülünk, hogy nem látszik a tábla vagy nem működik a lámpa, egyszerűen sokkal óvatosabban kell közlekedni, s ha pedig szükséges, akár az elsőbbségünkről is érdemes lemondanunk, csak ne legyen baleset – javasolta a szakértő.

A kanyarodó főúttal a gyakorlatban a vezetőknek gyakran adódik gondja, noha ezt a típusú kereszteződést jól láthatóan mindig mind a négy sarkon ki szokták táblázni – mondta a szakember. A logika itt is az, hogy előbb elmennek azok, akik a főútról érkeznek, ezt követően a mellékútról jövők kerülnek sorra a jobbkézszabályt figyelembe véve. Pető Attila ezzel kapcsolatban egy ökölszabályt is ismertetett: annak lesz elsőbbsége, aki meglátja a balra kanyarodó főút táblát, a többi autó pedig az óramutató járásával egyező sorrendben követi, akármilyen helyszínen van a kanyarodó főút. Azt is tanácsolta, hogy ne csak akkor indexeljünk, amikor kötelező (vagyis a kanyarodó főútra történő fel- és lehajtáskor), hanem akkor is, amikor a kanyarodó főútvonal ívét tesszük meg, mert ezzel a többletinformációval is segíthetünk a többieknek.

A villamosra visszatérve a Kreszprofesszor bemutatta, hogy ez a „mumusként” kezelt, nagy sárga jármű – szemben a szintén kötöttpályás vonattal – lényegében olyan jogú közúti partner, mint a többi autó, és az elsőbbségadási szabályok is érvényesek rá, vagyis köteles elengedni a zebránál a gyalogost, a szirénázó mentőautót, a védett úton haladó kocsikat, továbbá a szemből egyenes vonalon érkező autót a sínek kanyarodása esetén is – sorolta. Egyébiránt a villamosok vonalát jellemző módon lámpák és táblák szegélyezik, segítve ezzel az egyébként is egyértelmű kereszteződéseket. Egy kivétel mégis van: tábla híján a balról érkező villamosnak elsőbbsége van. Erre példa a Hidegkuti Nándor Stadionnál az a zsákutca, amelyen áthalad a remízhez vezető sínpár és tábla helyett egy nem mindig működő sárga lámpa szabályozza az áthajtást – tette hozzá. Ugyancsak a kivételek, ritka példák közé tartozik a körforgalmon áthaladó szegedi villamos, amelynek elsőbbséget kell adni – egészítette ki.

A gyalogosok elsőbbségének témáját érintve összefoglalta: nem zavarhatjuk az áthaladását, ha lelép, akkor biztosítani kell, hogy át tudjon menni. Ha nincs zebra, a gyalogosnak mégis elsőbbsége van abban az esetben, ha a járművem jobbra vagy balra kanyarodik és a két útvonal találkozási pontja a kanyaron túl van – hangsúlyozta. Ha az autó a két útvonal találkozási pontja után kanyarodik csak el, akkor nincs elsőbbsége a gyalogosnak – mondta.


-