Közigazgatás
Fenntartható pénzügyi jövőképre van szükség
OPH Kép: OPH
2021. július 30.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019 februárjában hirdette meg a zöld programot. Hogy ez miképp kapcsolódik például a közösségi közlekedéshez és mi a jelentősége, arról Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője beszélt az OrientPressnek.

Fenntartható jövőképet kell célul kitűzni a pénzügyek terén is, és nem csak a Magyar Nemzeti Banknak, de az egész pénzügyi szektornak – kezdte a beszélgetést Binder István. A jegybank zöld programja arról szól, hogy nemcsak a különböző iparágaknak vagy az agráriumnak kell átállni a zöld gondolkodásra, hanem a forrásoldalnak is, azaz a bankok oldalán is meg kell ennek lennie. A pénzügyi szektoroknak, bankoknak, biztosítóknak, egyéb piaci szereplőknek nagyon nagy felelőssége van abban, hogy a különböző iparágak átálljanak a zöld gondolkodásra, a barna iparágak pedig visszaszoruljanak, átalakuljanak, modernizáljanak és fenntartható pályára álljanak. Ha új környezetbarát iparágak indulnak el, akkor arra is jusson forrás. Ha ez nem történik meg, ha nem jutnak elegendő forráshoz a termelő, szolgáltató szektorok az átalakításhoz, akkor nem tudja ezt az átállást végrehajtani. Márpedig a 24. órában vagyunk, a fenntartható fejlődés elengedhetetlen és nagyon gyorsan át kell állítani ezeket az iparágakat. Ebben segít a Magyar Nemzeti Bank zöld programja is – emelte ki.

Binder István a program közösségi közlekedéssel való kapcsolatát illetően emlékeztetett: tavaly év végén hirdette meg a Magyar Nemzeti Bank az úgynevezett „zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programját”, amelyet a lakossági program után a vállalatoknak és az önkormányzatoknak is felajánlanak. Az MNB a pénzügyi piaci szereplőket felügyeli, a közösségi közlekedésnek pedig tipikus tulajdonosai és koordinátorai például a bankhiteleket igénylő vagy azok számára kötvényeket felajánló önkormányzatok. De itt a folyamatban résztvevő szereplők lehetnek vállatok is – folytatta –, például amelyek ilyen autóbuszokat, villamosokat fejlesztenek. Az ő számukra is meg kell teremteni a zöld finanszírozási lehetőségeket, és itt kap szerepet ez a bizonyos zöld tőkekövetelmény program. Ha egy önkormányzat vagy egy vállalat úgy szeretne fejleszteni, hogy modern, elektromos buszok, kis károsanyag-kibocsátású közösségi közlekedési eszközök jelenjenek meg az utakon, akkor elképzelhető, hogy kötvénykibocsátással teremt erre forrást. Ha ezeket a kötvényeket egy magyarországi bank jegyzi le, akkor a jegybank ebben tud támogatást adni a banki oldalon. Mint Binder István magyarázta, minden banki kihelyezésnél – tehát akár hitelkihelyezésnél, akár kötvények lejegyzésénél – van egyfajta kockázata egy banknak, ezért tartalékot kell képezniük a hitelintézeteknek ezekre a kihelyezésekre. Ha ezt a bank zöld módon teszi meg, tehát fenntartható célokat támogat – például elektromos buszpark önkormányzati beszerzését támogatja vagy olyan vállalatokat, amelyek ilyen közlekedési eszközöket fejlesztenek –, akkor a Magyar Nemzeti Bank abban tud segíteni, hogy a kockázatos kihelyezés utáni céltartaléknál picit kevesebbet kell betennie a „kasszába”, azaz kevesebb „holt” (újabb hitelként ki nem helyezhető) tőkét kell megképeznie. Ez a bizonyos tőkekövetelmény-kedvezmény program ugyanis azt mondja ki, hogy ezek fenntartható zöld célokat szolgáló programok, és nagy valószínűséggel ezek biztonságosan meg fognak térülni, ezért nem kell akkora kockázati céltartalékot képezni. A bank mozgástere így nagyobb, s ezt az előnyt ügyfeleivel is meg tudja osztani – például úgy, hogy kötvényeikből többet jegyez le vagy nagyobb volumenű hitelt nyújt számukra.

A pénzügyi stabilitás, a biztonság fenntartása mellett a Magyar Nemzeti Bank másik szerepe a pénzügyi fogyasztóvédelem – hívta fel a figyelmet a felügyeleti szóvivő. Ennek pedig fontos eleme a pénzügyi edukáció, az ügyfelek tudatosítása a zöld pénzügyek területén is. A Magyar Nemzeti Bank a zöld program keretében létrehozott egy családi zöld pénzügyek honlapot is, ahol praktikus tanácsokat adnak az ügyfeleknek. Nem csak saját lakásuk energiahatékonyabbá tételében, például árnyékolástechnikában, az energiahatékony víz- vagy fenntartási rendszer átalakításában, de akár rámutatnak a közösségi közlekedés használatára is. Megmutatják az érdeklődőknek, hogy mit tudnak tenni, mit tudnak spórolni nem csak a saját pénztárcájuknak, de a világ egésze, az ökoszisztéma szempontjából is.

A magyar családok utazási költségeivel kapcsolatban Binder István arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes a nemzetgazdaság szintjén tervezni. Mint mondta, van három-négy olyan, világszerte ismert és használt mutató a környezetvédelmi területre, amelyek jó jelzések. Az egyik ilyen a környezeti teljesítmény index, amelyet az amerikai Yale és Columbia Egyetem alakított ki. 180 ország közül Magyarország ebben a 33. helyen áll, ami nagyon kedvező pozíció világszerte. Viszont az Európai Unión belül nem állunk olyan jól – tette hozzá, ott az alsó harmadban tartózkodunk. „Meg kell nézni tehát, hogy pénzügyi környezetvédelmi oldalról mi ennek az oka.” Az egyik legfontosabb probléma a levegőszennyezettség – mutatott rá –, a városi közlekedés okozta károsanyag-kibocsátás, de akár a városi fűtés vagy a gépjárművek elavultsága. „Az egyik legfontosabb teendőnk a levegőminőség javítása, például a közösségi közlekedés erőteljes igénybevételével, azon belül is a kötöttpályás közlekedés előnyben részesítésével.” Ez az ügyfelek pénztárcájára is nagy hatással tudna lenni – emelte ki –, hiszen sokszor rövid távolságokat teszünk meg autóval, ahelyett hogy a közösségi közlekedés különböző formáit, különösen kötöttpályás közlekedést választanánk, de a legjobb megoldás, ha gyalog vagy biciklivel mennénk. Ha ezeket a környezetbarátabb megoldásokat választanánk, egyfelől nagyon sokat tudnánk spórolni, másfelől közelíteni tudnánk Európa számos országához – például a skandináv vagy a Benelux-államokhoz – fűzte hozzá.

Hogy mennyiben változtatta meg például a pandémia az idei nyári utazásainkat, avval kapcsolatban Binder István megjegyezte: a távolsági buszos közlekedésben – Európát és Magyarországot illetően is – az élenjárók között vagyunk, emellett a világjárvány előrelépést hozott a környezet védelme, a fenntarthatóság szempontjából. Nagyon sokan kétszer is meggondolják az esetleg kockázatosabb távoli országokba való utazást, és már előtérbe került kicsit az is, hogy a közelben, Magyarországon belül – és fenntartható módon – menjünk nyaralni. A fenntarthatóság azt jelenti – fejtette ki a szakember –, hogy nem feltétlenül a világ túlsó felén kell az egzotikus dolgokat megnézni, ha itt is találhatunk csodákat. Egy repülőre való felülés nagyon nagy károsanyag-kibocsátással jár, ha viszont akár a vonatot, akár buszt választjuk itt Magyarországon, azzal csökkentjük a környezet terhelését. Ha pedig mindenáron autóval kell mennünk, akkor minél többen üljünk az autóban, hogy ne pazaroljunk ezen a téren sem. Binder István hangsúlyozta, hogy a családi zöld pénzügyeket tárgyaló honlap a mindennapok összes területét felöleli. Például hogy helyi ételt fogyasszunk még nyaralásunkkor is, és ne olyat, amely a világ túlsó feléről származik, és szintén súlyos kibocsátással jár. Az étkezéshez kapcsolódó terület példája lehet, hogy milyen arányban megyünk el vendéglőbe, éttermekbe, mert ezek az otthon elkészített ételekhez képest magasabb károsanyag-kibocsátást jelentenek. De fontos szempont az is, hogy mennyire jól határozzuk meg az étel mennyiségét, azaz mennyit kell a végén kidobni. Egy harmadik szempont pedig – hívta fel a figyelmet –, hogy mennyire fogyasztunk feldolgozatlan ételeket, zöldséget, gyümölcsöt, és mennyire elkészített ételeket, illetve mekkora az aránya a hazai, a közelben termelt nyersanyagnak, amihez nem kapcsolódnak magas szállítási költségek.

A hétköznapi életnek az is fontos eleme, hogy megtervezzük-e előre, milyen közlekedési eszközt használunk, akár a városon belül is. Ma már egyre nagyobb arányban kezdik előnyben részesíteni a fenntartható közlekedést a magyarországi átlag polgárok is – a pandémia ehhez nagy lökést adott –, nagyon sokan kezdtek el biciklizni a járvány időszakában, egyszerűen azért, mert veszélyesnek tartották az egyéb közlekedési formákat. A közösségi közlekedésnek a lehetőségeit is egyre többen próbálják kihasználni. Az is nagyon fontos, hogy hova – messzire vagy esetleg egy közelebbi boltba – megyünk el bevásárolni, és ehhez milyen eszközt választunk – részletezte a felügyeleti szóvivő. Mint megjegyezte, az is a környezettudatosság része, hogy viszünk-e magunkkal fenntartható, természetes anyagokból készült zsákot az élelmiszerek vagy adott esetben edényt az ömlesztett áru számára. Figyelni kell saját bevásárlószokásainkra, saját mindennapi közlekedési formáinkra, mert „az egész világot meg tudjuk változtatni, ha a nappalinkból elkezdjük a zöld forradalmat”.

-