Gazdaság
Kik igényelhetik a nők kedvezményes nyugdíját?
OPH
2021. július 30.

A Nők40 néven ismert, a világon egyedülálló nyugdíj feltételrendszerének útvesztőiben Dr. Farkas András nyugdíjszakértő kalauzolta el a VDSzSz videókonferenciájának hallgatóságát, aki egyúttal az özvegyi nyugdíj legfontosabb kérdéseire is kitért.


A Nők40-nél figyelembe kell venni a négyféle szolgálati időt

A nők kedvezményes nyugdíjának első számú tétele, hogy nem ugyanazt az időtartamot kell figyelembe venni a jogosultság elbírálásához, mint a nyugdíj összegének kiszámításához, azaz különválik a jogosító és a szolgálati idő fogalma – hangsúlyozta a szakember.

A helyzetet bonyolítja, hogy a szolgálati időnek is négy fajtája van: a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető idő, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idő, a keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett szolgálati idő és végül a nyugdíjszámításhoz figyelembe vehető szolgálati idő – sorolta. Az első, a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető idő az összes szolgálati időt magában foglalja, a nyári diákmunkától kezdve a tanulmányi időkön át a nyugdíjigénylés napjáig tartó valamennyi munkaviszonyt. A nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időt ezután azért kell különvenni, mert ebbe egy sor olyan időtartam nem számít bele, ami egyébként szolgálati időnek minősül (legjellemzőbb esetben a főiskolai, egyetemi tanulmányok ideje); ennek legalább 40 évnek kell lennie. Harmadikként külön figyelembe kell venni a munkával szerzett szolgálati időtartamot is, mert nem elég, hogy egy nő megszerzi a 40 év jogosító idejét, hanem azon belül a főszabály szerint munkával, keresőtevékenységgel járó szolgálati idővel is kell rendelkeznie, amelynek legalább 32 évnek kell lennie. Hogy még bonyolultabb legyen a dolog – fogalmazott a szakember –, a negyedik típusú időszak a nyugdíjszámításnál fontos, ugyanis ha volt olyan időszak az életünkben, amelyben nem értük el a minimálbért, akkor azt az adott szolgálati időszakot a nyugdíj kiszámításakor arányosítva lehet csak figyelembe venni. Összefoglalóként elmondta: hölgyek esetében a hatósági bizonyítványban vagy határozatban az előbbi négy kategóriából az első három helyen szereplő szolgálati idő mindig, napra pontosan szerepel, a negyedik pedig szükség esetén.

32+8=40

Ha teljesül a kettős időfeltétel – legalább 40 évi jogosító idő, azon belül legalább 32 év munka –, akkor adhatja be az érintett hölgy életkorától teljesen függetlenül a teljes öregségi nyugdíj iránti igényét – mondta a szakértő. Ez abszolút speciális szabály, teljesen hungarikum, mivel a világon az egyetlen olyan nyugellátás, amelyet annak ellenére nem terhel semmilyen levonás, malus, hogy a korhatár betöltése előtt lehet igénybe venni – tette hozzá.

A kedvezményes nyugdíj összegét az összes szolgálati idő alapján kell megállapítani. Dr. Farkas András közölte, hogy a nyugdíjszámítás során már sem a jogosító idő, sem a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő nem releváns.

A szolgálati időt akkor kell arányosítani, amikor kisebb a járulékalap, mint a minimálbér. Erre példaként a szakember azt hozta, ha valaki részmunkaidőre van bejelentve (a jogosultság megállapításánál teljes napot kap, aki 4 vagy 6 órát dolgozik, de a nyugdíjszámítás során a tényleges keresete és a minimálbér arányában arányosítani kell ezt a szolgálati időrészt, ha a keresete nem érte volna el a mindenkori minimálbér összegét), vagy ha 50 ezer forintos tételes adót fizető főállású katásról van szó, vagy ha őstermelő.

Mi nem számít bele?

Nagyon sok kérdés érkezett azzal kapcsolatban, hogy milyen szolgálati idő nem számítható be a kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe. A szakember első helyen említette valamennyi tanulmányi időtartamot, az egyetemi, főiskolai éveket; sőt aki szakmunkásképzőt végzett, annak ugyan teljes időtartama szolgálati idő, a nyugdíjszámításnál, illetőleg a korbetöltött öregségi nyugdíjnál – azonban a Nők40 esetében nem számítanak ezek az évek, kizárólag a kötelező nyári szakmai gyakorlat évi legfeljebb másfél hónapja adható hozzá – pontosította. Nem számítható be továbbá a megállapodással szerzett szolgálati idő sem, ez ugyan a nyugdíjszámítás során beszámít, viszont magához a jogosultsághoz nem vehető figyelembe. Bármennyire kellemetlen sokaknál, ugyanígy nem lehet beszámítani a felnőtt hozzátartozó ápolásával töltött időt sem sajnos – tette hozzá. A passzív táppénz – amelyre ma már nincs lehetőség, de korábban elterjedt volt – ugyancsak nem számítható be; ez a munkaviszony megszűnését követően járt 45 napig, s bár a normál szolgálati időbe beleszámít, a Nők40 jogosultságánál már nem lehet figyelembe venni – emlékeztetett. Semmilyen munkanélküli vagy álláskeresési ellátás vagy járadék sem számítható be, hiába nehezményezi sok hölgy. Sajnálatos módon nem számítható be semmilyen olyan időtartam, amely a megváltozott munkaképességűek ellátásaival kapcsolatos szolgálati idő – fejtette ki. Speciális eset, ha valaki rokkantsága mellett dolgozik, s így kereső tevékenységet folytat, ezáltal pedig természetesen olyan szolgálati időt szerez, amely már beszámít a kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe.

Mi számít bele?

Számos egyéb időszak viszont beleszámít a Nők40 jogosító idejébe. A gyermeknevelési ellátások folyósítási tartamával is lehet szolgálati időt szerezni, ezek egyúttal beszámítanak a jogosító időbe is. Itt kell megnevezni a terhességi gyermekágyi segélyt (tgyás, mai nevén csed, vagyis csecsemőgondozási díj), a gyest (amely gyermeknevelési segély helyett ma már a gyermeknevelést segítő ellátás rövidítése), a gyermekgondozási díjat (gyed), a főállású, 3 gyermeket nevelő anyáknak járó támogatást (gyet), a beteg gyermekek otthongondozási díját (gyod), továbbá az új elemek között szerepel az örökbefogadói díj, valamint a súlyosan fogyatékos gyermek ápolására biztosított díj – sorolta. Ezekkel összességében alapesetben legfeljebb 8 évet lehet szerezni a beszámításban a 40 évből, súlyosan fogyatékos gyermek nevelése esetén 10 évet, továbbá ha valakinek sok gyermeke van, akkor az ötödik gyermektől plusz 1-1 évet lehet szerezni – mondta.

Kérdésre reagálva Dr. Farkas András bemutatta, hogy aki nőként nehéz munkavégzés miatt korkedvezményt szerez, annak a 40. munkaévhez közeledve 3 döntési lehetőség közül kell választania. Dönthet úgy, hogy sem a Nők40-et nem veszi igénybe, sem a korkedvezményt nem választja, mert a lehető legmagasabb nyugdíjra törekszik és megvárja a korhatárt, vagy akár azután is dolgozik. Második lehetőség, hogy a 40. jogosító év és a 32 évnyi munka után igényli a nők kedvezményes nyugdíját, harmadik út pedig, hogy a korkedvezmény alapján igényli a korhatár előtti ellátását – mondta.

2014. december 31. egy éles cezúra, ezt követően nem lehet semmilyen jogcímen se további korkedvezményt szerezni, és azóta sincs helyette semmi, s ez nagyon fájó hiányosság a magyar nyugdíjrendszerben – értékelte a szakember.

A korkedvezményt akkor lehet igényelni, ha az adott munka szerepel a korkedvezményre jogosító munkakörök tételes jegyzékében – közölte Dr. Farkas András. Ha pedig nem szerepel az adott munkakör, akkor azonosítási eljárás alapján döntenek róla a munkáltató munkaköri leírása alapján; ha viszont ez sem tud segítséget nyújtani a munkaköri azonosításban, akkor az illetékes minisztérium és a szakszervezet központi szerve véleményének kikérése után a Magyar Államkincstár dönthet úgy, hogy azt az adott munkakört is el kell ismerni – magyarázta.

Az özvegyi nyugdíj

Az özvegyi nyugdíj szintén óriási terület, összehasonlításként: amíg a nők kedvezményes nyugdíja éves szinten most 320 milliárd forintba kerül, addig az özvegyi nyugdíj mintegy 370 milliárdba, amelyhez jön még az árvaellátás 40-45 milliárd forintja; ez utóbbi két tétel a teljes nyugdíjkasszának 12-13%-át képezi – szemléltette a szakember. Az özvegyi nyugdíj a törvény szerint az elhunyt személy nyugdíjának meghatározott százaléka, házastársak esetében először 60%-ot állapítanak meg ideiglenes özvegyi nyugdíjként egy évig. Élettársi kapcsolat esetén is jár az özvegyi nyugdíj, ha a pár legalább tíz évig együtt élt, vagy legalább egy évig együtt élt és van közös gyermekük. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj 12 hónapját követően – jogi megfogalmazással szólva – „feléled” az özvegyi nyugdíj, ami 3 esetben történhet meg. Egyrészt akkor, amikor az özvegy betölti a házastárs halála időpontjában hatályos szabályok szerinti nyugdíjkorhatárát; másrészt ha megváltozott munkaképességű az özvegy (legfeljebb 50%-os lehet az egészségügyi állapota); harmadik esetben pedig az özvegy legalább két (illetve egy fogyatékkal élő vagy tartósan beteg) olyan gyermek eltartásáról gondoskodik, aki az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult. Egyik esetben sem automatikus az özvegyi nyugdíj feléledése, ezt minden esetben külön kell kérni egy formanyomtatványon.

Ha egy özvegyi ellátásban részesülő személy újraházasodik, és a nyugdíjkorhatára betöltése előtt köti meg az új házasságot, akkor azzal megszűnik az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága, de ha a korhatár betöltését akár egy nappal követően köti meg az új házasságot, akkor megmarad ez a jogosultság – mondta el a szakember.

Egyébiránt az özvegyi nyugdíj megállapítása több mint 90%-ban a hölgyek javára szolgál, ők nyugdíjas korban átlagosan 4 évvel élnek tovább a férfiaknál – említette meg.

-