Belföld
A hétköznapok hősei
OPH Kép: OPH
2021. augusztus 13.

Ami a mi esetünkben katasztrófa, az az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál napi rutin. A magyar katasztrófavédelmi rendszer szerteágazó feladatköreiről Mukics Dániel tűzoltó alezredessel, a szervezet szóvivőjével beszélgetett az OrientPress.

Hogyan járul hozzá a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a közösségi közlekedés és az áruszállítás biztonságához?

Napról napra bővül az ország járműparkja. Amíg néhány évtizede családonként maximum egy autó volt a jellemző, ma már sok esetben több személyautó is van családonként, a fogyasztási szokások átalakulása pedig a logisztikai ágazat fejlődését eredményezte, továbbá az ipar fejlődése miatt növekedett a veszélyes anyagok szállított mennyisége is. Mindez egyre több közlekedési balesethez vezetett. Ez a helyzet a katasztrófavédelem egyre fokozottabb felkészültségét, a tűzoltók járműparkjának és speciális eszközeinek állandó fejlesztését, valamint az új tűzoltási és műszaki mentési taktikák alkalmazásának szükségszerűségét követeli meg.

A katasztrófavédelem látja el Magyarország mentő tűzvédelmét, részt vesz a létfontosságú infrastruktúra biztonságos működtetésében, illetve hatékonyan elvégzi a veszélyhelyzetek hatósági eszközökkel történő megelőzését. Ez a szervezet felel a tűzoltásért, tűzmegelőzésért és a tűzesetek kivizsgálásáért. De ugyanígy a katasztrófavédelem látja el a településeken az árvizek elleni védekezést, a veszélyes ipari üzemek engedélyezését és felügyeletét, a veszélyesáru-szállítás ellenőrzését, a lakosság kitelepítését, befogadásának és ellátásának megszervezését. Több száz hatósági jogköre van a szervezetnek, melyek között olyan feladatok vannak, mint a kéményseprőipari cégek feletti hatósági felügyelet, a vízügyi hatósági és vízvédelmi jogkör, vagy éppen a tűzvédelmi hatósági feladatok.

A katasztrófavédelem központi szerve működteti azt az országos képzési, felkészítési, informatikai, költségvetési, logisztikai, fejlesztési, riasztási, egészségügyi, hatósági, ellenőrzési, kommunikációs és beruházási rendszert, ami ahhoz kell, hogy az ország tűzvédelmét és a különféle veszélyhelyzetek elleni védekezést a nap 24 órájában elláthassák a szolgálatban lévő tűzoltók. A rendszer fenntartása és folyamatos fejlesztése, a gépjármű- és eszközpark fejlesztése, újonc tűzoltók kiképzése, a laktanyákkal kapcsolatos infrastrukturális teendők ellátása, a bérszámfejtés, a lakosságtájékoztatás, valamint a balesetek hatósági megelőzése állandó feladatot jelent.

Legyen szó közlekedési balesetről vagy viharkárról, veszélyes anyag szabadba jutásáról vagy kútba esett háziállatról, az emberek a tűzoltókat hívják. Akkor tudnak a tűzoltók a laktanyából a riasztás beérkezésétől számítva 120 másodpercen belül elindulni például egy közlekedési baleset helyszínére, ha ehhez minden körülmény adott, minden biztosítva van. Ez a katasztrófavédelem központi szervének egyik fontos feladata.

Mi a katasztrófavédelem eljárási protokollja a közösségi közlekedésben érintett jármű bajba jutása esetén?

A tűzoltók már a helyszínre vonulás közben összegyűjtik a belső adatbázisok, az autóban lévő informatikai rendszerek és az ügyelet segítségével a legfontosabb információkat: van-e torlódás, útlezárás, súlykorlátozás, magasság-korlátozás. Ha igen, akkor másik útvonalon kell megközelíteniük a bajba jutott járművet, járműveket. A forgalom várható torlódása miatt lehetőleg a sérült jármű menetirányával ellentétes irányból, illetve a legközelebbi keresztező útról kell megközelíteni a helyszínt. Veszélyes anyag szállítása során bekövetkezett káresetnél a meteorológiai és terepviszonyok figyelembevételével kell kivonulni.

A kiérkezést a helyzet felderítése követi. A tűzoltóknak meg kell győződniük arról, hogy a járművön, vagy annak vontatmányán vannak-e veszélyes anyag jelenlétére utaló veszélyt jelző táblák, vagy bárcák. Ha igen, akkor a veszélyes anyagnak megfelelő védőruházatban kell beavatkozni. Egy baleset helyszínén az első és legfontosabb feladat az életmentés. Életveszély esetén meg kell határozni a bajba jutott személyek számát és elhelyezkedésüket. Meg kell nézni, hogy a sérült mentését mi akadályozza, befolyásolja.

A rendőrség kiérkezéséig a tűzoltóknak kell biztosítaniuk a helyszínt, elterelni a forgalmat, vagy lezárni a területet. Ha a szabadba jutott valamilyen veszélyes anyag, akkor nem elég lezárni a területet, az anyagtól és az időjárástól függően ki kell üríteni a környéket, vagy fel kell szólítani az embereket, hogy zárják be otthon a nyílászárókat.

Ha nem nyílt ki a sérült kocsiban a légzsák, azt rögzíteni kell, hiszen ha a sérült kiemelése közben nyílik ki, akkor további sérüléseket is okozhat.

Több sérült járműnél úgy kell beavatkozni, hogy lehetőleg az összes helyszínen folyamatosan menjen a mentés. Különös körültekintéssel kell eljárni a roncsokba, vagy azok közé szorult emberek kimentésénél. Előfordulhat, hogy sérült az illető gerince és ha nem megfelelően mozdítják meg, csak rontanak a helyzetén. Ilyen sérülések esetén figyelembe kell venni az orvos, vagy a mentők véleményét. Az eszméleténél lévő sérültekkel folyamatos pozitív kommunikációt kell folytatni, a pánikban lévő személyeket meg kell próbálni megnyugtatni.
Több sérült esetén meg kell határozni a mentés sorrendjét, gondoskodni kell a balesetet szenvedettek segítségnyújtási, ellátási helyének kijelöléséről. Mindeközben pedig meg kell akadályozni az üzemanyag, vagy veszélyes anyagok kifolyását, szivárgását, szétszóródását.

A már kifolyt, kiszóródott anyagok továbbterjedését, csatornába, közműalagútba, aknába való jutását meg kell akadályozni.

El kell végezni a sérült közúti járművek áramtalanítását és elmozdulás elleni rögzítését is.

Ha már nincs életveszély és a jármű nem okoz forgalmi akadályt, a helyszínt át kell adni a rendőrség, közútkezelő helyszínre érkező szakemberének. A tűzoltóknak a fenti feladatokat úgy kell elvégezniük, hogy a helyszínt a legkisebb mértékben változtassák meg, ezzel is elősegítve a rendőrségi helyszínelést.

Milyen műszaki parkkal kell rendelkeznie a Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak autóbuszok, vonatok mentése céljából?

Az élet- és vagyonmentés hatékony végrehajtásához speciális eszközökre, gépekre van szükség, amelyek szakszerű alkalmazása és kezelése nagyban elősegíti az eredményes tűzoltói munkát. A közlekedés területén jelentkező tűzoltói beavatkozások sokszínűsége, gyakran bonyolultsága, a járműiparban alkalmazott műszaki, és biztonságtechnikai újítások okozta kihívásoknak, valamint a gyakran előforduló olyan káresemények, ahol a beavatkozói állomány a megszokottól eltérő veszélyforrásokkal találkozik, rámutat arra, hogy a közösségi közlekedés és áruszállítás az egyik legdinamikusabban változó veszélyforrás napjainkban. A tűzoltók az év 365 napján a nap 24 órájában kétezren vannak szolgálatban ötszáz járművel. A legalapvetőbb jármű a gépjárműfecskendő, amelyen tűzoltáshoz és műszaki mentéshez alkalmas eszközök is megtalálhatók. A katasztrófavédelem gépjárműparkjában a gépjárműfecskendők mellett vannak daruk, amelyekkel húsz-harminc, némelyikkel pedig ötventonnás járművek is mozgathatók. Vannak kifejezetten műszaki mentésre való járműveink, illetve olyan konténereink, amelyekben műszaki mentéshez szükséges szerszámok és eszközök vannak. Ezeket konténerszállító járművel tudjuk a helyszínre vinni.

Naponta átlagosan hány segélyhívás érkezik a műveletirányítás központjába?

Naponta átlagosan 100-150 tűzoltói beavatkozásra van szükség. Ezek kétharmada műszaki mentés, egyharmaduk pedig tűzeset. Természetesen vannak kiemelkedő napok, amikor akár az ezret is meghaladja a beavatkozások száma, például viharos időjárás esetén. A segélyhívások száma mindig több a beavatkozások számánál, hiszen egy balesetet vagy tüzet többen is bejelenthetnek.

Hogyan lehetne csökkenteni az esetszámokat, van-e olyan közlekedési szegmens, ahol viszonylag könnyen érhetünk el látványos javulást például a műszaki feltételek javításával, járműpark fiatalításával vagy mással?

Legyen szó lakástüzekről, szabadtéri tüzekről, vagy akár közlekedési balesetekről, vasúti átjárón történt balesetről, ezek keletkezési oka jellemzően emberi gondatlanságra vezethető vissza. A tüzek és balesetek megelőzése semmi mást nem igényel, mint egy kis odafigyelést, akár a munkában, akár a magánéletben.

Megfigyelhető, hogy akár az autósok, akár a közlekedés egyéb résztvevői egyre kevésbé adják meg az elsőbbséget a megkülönböztető jelzést használó járművek számára. Teljesen mindegy, hogy tűzoltókról, rendőrökről, vagy mentősökről van szó – minden esetben azonnal elsőbbséget kell biztosítani, szabaddá kell tenni előttük az utat. Ilyenkor minden másodperc számít, hiszen egy lakástűzben percek alatt kiéghet az egész lakás, egy műszaki mentésnél pedig másodperceken múlhat az autóba szorult személy élete. Egy 16 tonnás tűzoltóautóval mind a gyorsítás, mind pedig a lassítás komplikáltabb, mint ugyanez egy személyautóval.

A legfontosabb a körültekintő vezetés és a folyamatos figyelem. Sokan nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget annak, ha szirénát hallanak a távolban, és már csak akkor veszik figyelembe, amikor a mögöttük haladó, megkülönböztető jelzést használó jármű már fékezésre kényszerül. Ezzel akadályozzák a tűzoltók helyszínre érkezését, ami akár emberéleteket is követelhet. A legjobb, ha már akkor megpróbálja az ember kideríteni, hogy honnan érkezik a tűzoltógépjármű, amikor még csak a távolból hallja a sziréna hangját. Ha ugyanis időben észleli, könnyebb utat engedni és az esetleges balesetek is megelőzhetőek.

A katasztrófavédelem a veszélyesáru-szállításában érintett járművek és telephelyek folyamatos ellenőrzésével támogatja a közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés biztonságát, a szállítások során felmerülő kockázatok minimalizálását. Kollégáinak a vízi és légi közlekedés területén is járatosnak kell lennie? A kiképzés e területekre is kiterjed?

A Magyarországon veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek hatósági felügyelete során a katasztrófavédelem rendszeres ellenőrzéssel és hatósági kontrollal biztosítja az üzemek jogkövető és biztonságos működtetését.

A vegyi, biológiai és radiológiai anyagokkal kapcsolatos események kezelése, a lakosság, illetve a beavatkozó állomány védelme érdekében országszerte több katasztrófavédelmi mobil labor és katasztrófavédelmi sugárfelderítő egység teljesít szolgálatot. Ezekkel a járművekkel tudjuk detektálni a veszélyes anyagok jelenlétét, és megállapítani, hogy pontosan milyen anyagról és koncentrációról is van szó. Ha ezt ismerjük, azt is tudjuk, hogy hogyan kell beavatkoznunk.

A veszélyesáru-szállítási szakterületünk munkatársai évente több ezer ellenőrzés során több tízezres nagyságrendben ellenőriznek veszélyes árut szállító közúti, vasúti, és vízi járműveket, illetve légi szállítmányokat. Munkatársaink kiképzést kapnak az összes közlekedési ág speciális szabályaival kapcsolatban. A katasztrófavédelem idén a veszélyes áruk vízi szállításának ellenőrzésére beszerzett egy új speciális járőrhajót. A Tűzmadár májustól a Dunán teljesít szolgálatot.

Mennyire kötik le a katasztrófavédelem kapacitásait a közösségi közlekedés ügyei?

A tűzoltói beavatkozásoknak a kétharmadára nem tűzesetnél, hanem valamilyen műszaki mentést igénylő balesetnél van szükség. Évente 15 ezres nagyságrendű közlekedési balesetnél kell beavatkozniuk a tűzoltóknak.

Milyen kihívások elé állította a mostani viharszezon a Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, különbözik-e 2021 nyara egy átlagostól?

Ha június 1-je és augusztus közepe közötti időszakot nézzük, 2019-ben 6206, 2020-ban 4520, idén pedig 6289 viharkárnál kellett a tűzoltóknak beavatkozniuk.

Viharok során a legtöbb munkát az erős szélben letört faágak és kidőlt fák adják, amik utakra, sínekre, kerítésekre, házakra, autókra, elektromos vezetékekre dőlnek.
A tűzoltók ilyenkor a veszélyes faágak és fák eltávolítását végzik. Gyakori, hogy a fák elszakítják az elektromos vezetékeket, és emiatt áramkimaradások vannak. A tűzoltók és a szolgáltatók ilyenkor együtt dolgoznak az érintett területen.

Jellemző még, hogy tetőket, kéményeket bont meg az erős szél. Idén nyáron Somogy és Baranya megyében is több száz lakóépület teteje jégeső miatt károsodott.

Mennyire lehet felkészülni egy villámárvíz ellen? Milyen további veszélyforrásokról beszélhetünk ezekben az időkben? A hivatásos járművezetők hogyan készüljenek ezekre a helyzetekre?

Felhőszakadás idején előfordulhat, hogy annyi víz esik, amit a talaj nem tud felvenni és a csatornahálózat sem képes elvezetni. Ilyenkor az alacsonyabban fekvő részeken megáll a víz, ahol pedig szintkülönbségek vannak, villámárvizek keletkezhetnek. Ilyenkor pincék, alagsorok, garázsok és utak kerülhetnek víz alá. Megelőzni nem lehet a villámárvizet, de a hatásait csökkenthetjük. Tartsuk karban a felszíni vízelvezető árkokat, távolítsuk el az árokból a szemetet és a benőtt gazokat. Minél jobb állapotban van a vízelvezető árok, annál több vizet tud elvezetni. Autóval semmiképp se hajtsunk bele a magas állóvízbe, vagy az úton hömpölygő vízbe, mert ha a kocsi légszűrőjébe víz kerül, az autó nemcsak leáll, tönkre is fog menni. Gyalog és kerékpárral se vágjunk át a villámárvizeken, mert már néhány centiméteres vízfolyás is ledöntheti a lábáról az embert. Ha ilyen helyzettel találjuk szembe magunkat, változtassunk az útvonalunkon és kerüljük el.

Ha a meteorológiai szolgálat felhőszakadásra ad ki figyelmeztetést, az érintett területen érdemes áramtalanítani a pincét és magasabbra vinni azokat a tárgyakat, amelyekben a víz kárt tehet.

-