Kultúra
33 némafilmes ritkaságot is tartalmaz a filmlexikon
MMA MMKI Kép: MMA MMKI/Sándor Emese
2021. október 24.

A magyar filmkultúra 125 évének legfontosabb produkcióit ismertető weboldal után elkészült annak bővített könyvváltozata is. A Magyar filmek 1896–2021 című lexikon 516 szócikket tartalmaz, és 269 magyar rendező valamennyi filmtípust képviselő alkotását ismerteti. A kötet kiemelt figyelmet fordít a némafilmkincsre, illetve az 1945 előtti korszak mozgóképeire.

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) és az MMA Kiadó kezdeményezésére 2019-ben indult el a filmlexikon szerkesztése, amelynek első eredményei 2020-ban online váltak elérhetővé, 2021. október végétől pedig már nyomtatott formában is kézbe vehető. A 770 oldalas kötet – amelyet Gelencsér Gábor, a filmlexikon szerkesztőbizottságának vezetője Murai Andrással, Pápai Zsolttal és Varga Zoltánnal közösen szerkesztett – műközpontú, a kézikönyv a filmeket bemutatásuk időrendjében, a korszak hazai és nemzetközi trendjei, valamint a politikai hatások kontextusában vizsgálja. A 15 szócikkíró filmtörténetileg reprezentatívnak tekinthető és esztétikai értékkel bíró alkotásokat válogatott be a kötetbe. Az elbírálás során a legfontosabb értéket a történet eredetisége (téma) és a forma innovációja (téma bemutatása, megformáltsága) jelentette. A lexikon a mozikban bemutatott alkotások valamennyi típusából merít: 314 egész estés játékfilm mellett a 75 dokumentum-, 28 rövid-, 25 kísérleti, 10 ismeretterjesztő és 64 animációs film kapott benne helyet.

Kuriózumok a kötetben

A kötet sajátossága, hogy a némafilmkincs, illetve az 1945 előtti korszak hangsúlyosan jelenik meg benne. A magyar filmtörténet kezdeti időszakában készült mintegy 600 némafilm 90 százaléka szinte teljesen megsemmisült, de így is 33 alkotás kapott helyet a könyvben e ritkaságok közül. Időről-időre előkerül egy-egy elveszettnek hitt mozgókép, ilyen volt például 2008-ban Kertész Mihály kolozsvári némafilmje, A tolonc, amely megörökítette Jászai Mari és Várkonyi Mihály alakítását. A korabeli kolozsvári Újság az alkotást „a legelső jó magyar filmként” emlegette. Az első magyar film az 1901-ben bemutatott A táncz, amely az Uránia Tudományos Színház egyik ismeretterjesztő előadásának mozgóképes illusztrációjaként szolgált. A különböző népek táncait bemutató alkotások egyperces tekercsekre készültek és az Uránia tetőteraszán forgatott filmben többek közt olyan neves színészek működtek közre, mint például Blaha Lujza. Mivel a tekercsek elvesztek, így szócikk sem készülhetett róla. Az első, Magyarországon készült és megmaradt mozgóképeket a Lumière-testvérek megbízásából forgatták Budapesten, majd 1896. május 10-én vetítették le a Royal Szálló kávézójában.

Fotó: MMA MMKI/Sándor Emese

Ennek bemutatásával indul a filmlexikon, a kiadványt pedig a 2021-es Természetes fény című alkotás zárja. Érdekesség, hogy a kiadványban olyan némafilmek kaptak helyet, amelyekről most először lehet olvasni magyar nyelven. A némafilmes korszak reprezentatív produkciójának tekinthető az 1919-ben bemutatott Az aranyember, Korda Sándor rendezésében, vagy A bánya titka, amely a magyar filmgyártás első sikerkorszakát zárja. Az első teljes egészében hangos magyar film az 1931-es Lázár Lajos rendezésében készült Kék Bálvány, amely nem az első, magyarul megszólaló film, hiszen az 1929-es Gaál Béla Csak egy kislány van a világon című munkájának egyes részeit utólag zenekísérettel, zörejekkel és néhány hangos szóval egészítik ki. A Kék Bálvány története az Egyesült Államokban játszódik, ahol a hazájában tönkrement magyar földbirtokos, Lóránt György igyekszik új életet kezdeni. A produkció a korában nem aratott sikert, éppen ezért a közvélemény Székely István 1931-es Hyppolit, a lakáj című filmjét tartja az első magyar hangosfilmek, amely hivatalosan a második ebben a kategóriában. A korai hangosfilmes korszak másik nagy sikerfilmje a Gaál Béla-féle Meseautó című romantikus komédia.

A 2000-es évek

Az utolsó 20 évből olyan filmek kaptak helyet a lexikonban, mint például a 2001-es Moszkva tér (Török Ferenc), az Üvegtigris (Kapitány Iván – Rudolf Péter), a 2002-es Valami Amerika (Herendi Gábor), A Hídember (Bereményi Géza), 2003-ból a Kontroll (Antal Nimród), a Bánk Bán (Káel Csaba), 2004-ből a Nyócker! (Gauder Áron), a 2005-ös Sorstalanság (Koltai Lajos), a Csak szex és más semmi (Goda Krisztina), 2006-ból a Szabadság, szerelem (Goda Krisztina), 2011-ből A vizsga (Bergendy Péter), Az ember tragédiája (Jankovics Marcell), 2014-ből a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan (Reisz Gábor), a 2015-ös Liza, a rókatündér (Ujj Mészáros Károly), az Oscar-díjas Saul fia (Nemes Jeles László), a Hajnali láz (Gárdos Péter), 2016-ból a Mindenki (Deák Kristóf), A martfűi rém (Sopsits Árpád), a 2017-es Testről és lélekről (Enyedi Ildikó), az 1945 (Török Ferenc), 2016-ból a Napszállta (Nemes Jeles László), és 2021-ből a Természetes fény (Nagy Dénes).

A magyar filmtörténeti kánon áthangolása

A legnagyobb kihívást a filmlexikon készítése közben a kánon áthangolása jelentette, illetve 5000 karakterben egyszerre a filmet, az adott korszakot és magát a rendezőt is bemutatni, illetve mindezt értelmezni és elemezni. A filmtörténeti kánon finomítása elsősorban az egész estés játékfilmeket érinti. A jelentőségükhöz mérten hangsúlyosabb szerepűek a magyar filmtörténetírásban korábban kisebb figyelemhez jutó, sőt gyakran mellőzött populáris filmek.
Nagyobb súllyal van jelen az elsősorban szórakoztató filmeket gyártó korai hangosfilmkorszak: 54 szócikk ennek az időszaknak a filmjeiről szól.
A kötet célja a sokszínű magyar filmkincs népszerűsítése, a magyar filmkultúra iránti figyelem fenntartása – vagy akár felkeltése.

Az MMA MMKI és az MMA Kiadó által közösen készített lexikon október végétől kapható a nagyobb könyvesboltokban.

-