Kultúra
Önazonosság nélkül nem lehet érvényesülni a 21. század átalakuló világában
OPH Kép: OPH
2021. november 9.

„Önazonosság nélkül nem lehet érvényesülni a 21. század átalakuló, sok kihívással terhelt világában” – fogalmazott Grezsa István miniszteri biztos a „Szent István keresztény hagyatéka – a Szent Korona vármegyéi” című vándorkiállítás nyíregyházi megnyitóján.

A tárlat november 5-től december 2-ig látható a Váci Mihály Kulturális Központban.

A vándorkiállítás újabb állomásán Grezsa István miniszteri biztos azt hangsúlyozta, hogy a megmaradni parancsa mellett a teremteni kötelezettsége áll, és ez a teremtő alkotás végigkíséri a magyar történelmet. Mint mondta, olyan jövőképet kell teremteni, amelyben mindenki úgy érezheti, hogy övé az az ország, amelyben lakik.

Az itt látható képek – mondta – nem elsősorban a dicső múltról szólnak, hanem a jövőről, Trianon árnyékának meghaladására pedig az egyik lehetséges út annak tudomásul vétele, hogy a képekről visszatükröződő értékek nemcsak a magyaroké, hanem minden itt élő népé. Ezek a képek arról a jövőről szólnak – folytatta –, amelyben a történelmi gyanakvásokat felülírják azok a közös érdekek, amelyek egyre nyilvánvalóbbak. Grezsa István beszélt arról is, hogy a megmaradás és a teremtés azért volt lehetséges, mert ragaszkodtunk alapértékeinkhez, az Isten, a haza és a család hármasához, de szólt arról is, hogy „ahol mi, magyarok élünk, ott mindig esély van arra, hogy békejobbot, baráti jobbot nyújtva együtt tudjunk működni”.

Fotó: OPH

Az OrientPressnek nyilatkozva a miniszteri biztos emlékeztetett: nemcsak házat és hazát tudtunk teremteni a Kárpát-medencében, hanem meg tudtuk őrizni önbecsülésünket és anyanyelvünket, ami elengedhetetlen önazonosságunk megőrzéséhez, mert e nélkül nem lehet érvényesülni a 21. század átalakuló, sok kihívással terhelt világában.

Grezsa István kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy évek óta Kárpátalja a legveszélyeztetettebb nemzetrész, és a magyar kormány jelenléte nélkül ez a közösség már elhagyta volna szülőföldjét. A magyar kormány a 150 ezres magyar közösség mellett, esetenként erőn fölül, az ott élő többségen is segít, hiszen a területet évek óta jellemző társadalmi-gazdasági-politikai depresszió mindenki számára hátrányos helyzetet teremt – tette hozzá.

A megnyitón a Kárpátaljai Szövetség elnökének, Benza Györgynek a köszöntő szavait Seremet Sándor, a szövetség főtitkára tolmácsolta, aki egyebek mellett arra emlékeztetett, hogy a trianoni békediktátum következtében „milliók idegenként maradtak otthon és többszáz ezren kényszerültek arra, hogy idegenek legyenek itthon”. Mint fogalmazott, Kárpátalja ma, a független Ukrajnában is csak mostohagyerek, periférikus, elhanyagolt régió.

Fotó: OPH

A Kárpátaljai Szövetség kezdeményezéséről szólva felidézte, hogy a közösség méltó módon kívánt csatlakozni a 2020-as trianoni megemlékezéshez, ezért indította el monumentális projektjét, amely
„a művészet elfogulatlan nyelvén mutatja be mindazt, ami egykor eggyé tartozott”. Trianon mindenki számára mást jelent – fogalmazott –, más üzenetet hordoz: van, akinek tény, van, akinek tragédia, van, akinek múlt, és van, akinek történelem, „de leginkább mindegyik”. Benza György mindenki feladatának nevezte, hogy „megemlékezéseinkkel és tevékenységeinkkel az emlékezetet fenntartsuk, erősítsük, és hogy ez egységesítsen és ne megosszon minket”.

Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita üdvözlő szavait Szocska Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye püspöke tolmácsolta, aki a többi között arról szólt, hogy a magyar nemzet életében az Isten és az Istenbe vetett hit az a „hordozófelület”, amely megtartja a nemzetet. A fiatalokat megszólítva arra buzdította őket, hogy jövőjüket építsék a mindent megtartó keresztény hagyományra, a magyar nemzetet is összetartó Istenre.

Fotó: OPH

Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencében élő népek kultúrái az idők során közössé váltak, de beszélt arról is, hogy a város nagyon jó kapcsolatokat ápol kárpátaljai és szlovákiai településekkel, hogy segítsék az ott élő magyarságot és a közös kultúra megőrzését.

Az immár ötödik állomásához érkező tárlat kapcsán Seremet Sándor, a Kárpátaljai Szövetség főtitkára az OrientPressnek arról számolt be, hogy a 2020 júniusában indult vándorkiállítást a látogatók örömmel fogadták, és a képeknek köszönhetően olyan „utazáson” vehettek részt, amelyre keveseknek van lehetősége valóságosan. A főtitkár szimbolikusnak nevezte a nyíregyházi helyszínt, „hiszen – mint fogalmazott – sokaknak ezzel a várossal kezdődött annak idején Magyarország”.

Fotó: OPH

A nyíregyházi kiállításon részt vett mások mellett az alkotó Kovach Anton festőművész és Feledy Balázs művészettörténész.


A Kárpátaljai Szövetség által kezdeményezett, 17 állomásosra tervezett kiállítássorozat tavaly júniusban indult útjára Esztergomban. A hároméves projekt eredményeként létrejött tárlat a trianoni sorstragédiára való emlékezés jegyében született, Kovach Anton festőművész által alkotott képeken keresztül mutatja be a történelmi Magyarország vármegyeszékhelyeit. A magyar gyökerekkel rendelkező neves kárpátaljai ruszin festőművész több éven és több ezer kilométeren át tartó művészeti, kulturális és történelmi utazásából született alkotások a valamikor történelmi „Nagymagyarország” 64 vármegyeszékhelyét mutatják be a képzőművészet eszközeivel.


Kapcsolódó cikkek
Az otthon és a hűség képei

Debrecenben látható a Kárpátaljai Szövetség „Szent István keresztény hagyatéka – a Szent Korona vármegyéi” című vándorkiállítása.

Újraindult a Kárpátaljai Szövetség vándorkiállítása

A tárlat július 2. és július 28. között látható az Agora Szombathelyi Kulturális Központban.

Szekszárdra érkezett a Magyar Szent Korona vármegyéi vándorkiállítás

Csak az önazonosság teheti ismét naggyá a magyarokat – emelte ki az augusztus 20-ai megnyitón Grezsa István.

Megnyílt a Szent Korona vármegyéi című vándorkiállítás Esztergomban

A programsorozat ünnepélyes nyitórendezvényét az egykori megyeháza dísztermében tartották – az OrientPress bővített beszámolója.

-