Kultúra
Festmények, zenei és irodalmi művek is közkinccsé váltak
SZTNH Kép: pioxabay.com
2022. január 8.

Szabadon felhasználhatóvá váltak Egry József festményei, Almásy László, Makkai Sándor, Sinclair Lewis, André Gide, Maróczy Géza, Henry de Vere Stacpoole írásai, Rosenberg Zsigmond zeneművei, illetve Fodor Jenő építészeti tervei 2022. január 1-jétől Magyarországon. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy bárki visszaélhet az eredeti szerzők műveivel.

Az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket mindig szerzői jog védi, melynek egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése. A szerzői alkotások jogi oltalma a hazai kulturális ipar működésének és fejlődésének elemi feltétele, ezáltal munkahelyek, vállalkozások, befektetések védelmét is jelenti.

A szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva jön létre és a szerző halálát követően még 70 évig él. Hazánkban 2022. január 1-jétől így közkinccsé váltak többek között a „Balaton festője”-ként is ismert Egry József alkotásai, Almásy László felfedező (akiről Az angol beteg című film főhősét mintázták), Makkai Sándor lelkész, Sinclair Lewis amerikai Nobel-díjas író művei, de André Gide francia író (a posztmodern irodalom meghatározó alakja), Maróczy Géza sakkolimpikon, Henry de Vere Stacpoole ír származású író (A kék lagúna szerzője) alkotásai is, Rosenberg Zsigmond zeneszerző szerzeményei, illetve a többek között az Úttörővasút (ma Gyermekvasút) épületeit tervező Fodor Jenő építész tervei, írásai is. Jövőre ugyanígy szabadon felhasználhatóvá válnak majd Molnár Ferenc művei, vagyis például A Pál utcai fiúk is.

A szerzői jogi alkotásoknál tehát nincs szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz a jogi védelemnek nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék. A szerző kérheti azonban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától művének önkéntes nyilvántartásba vételét, amely alapján kiállított tanúsítvány bizonyítja, hogy a nyilvántartásba vett mű az akkori tartalommal létezett. Az SZTNH-nál tavaly már a tízezredik önkéntes nyilvántartásba vétel is megtörtént.

A szerzői műveket a szerzői jog csak meghatározott ideig védi és előfordul, hogy országonként változó ideig. Az Európai Unió legtöbb tagállamában az alkotás a szerző életében és halálát követő 70 éven át részesül védelemben. De a védelmi idő mértéke Jemenben mindössze 30, Mexikóban viszont 100 év. Vagyis míg bizonyos országokban egyes művek szerzői jogi felhasználása már szabadon lehetséges, addig ez más nemzeteknél még koránt sem biztos, hogy így van. Kivételek és eltérések azonban nemcsak nemzetek, de egyes művek esetén is felfedezhetők. Például Mickey egérrel kapcsolatban 2024-ben lejár ugyan a szerzői jogi védelmi idő, ám a jogokat tulajdonló Disney olyan ügyesen körbebástyázta egyéb oltalmakkal a karaktert, hogy gyakorlatilag csak a legelső rajzfilmben megjelent figura kapcsán lehetséges a szabad felhasználás. A Pán Péter pedig örökös szerzői jogi védelmet kapott egy törvénymódosítással, így a jogokat tulajdonló Great Osmond Street-i gyermekkórház (akikre a szerző, James Matthew Barrie ezt ráhagyta) továbbra is kap bevételt a regény és a karakterek felhasználása után – de csakis az Egyesült Királyságon belüli felhasználásokból.

A védelmi időt egyébként a szerző – vagy ha a műnek több szerzője van, akkor az utolsóként elhunyt szerzőtárs – halálának hetvenedik évfordulóját követő év első napjától kell számolni. Ezután a mű közkinccsé válik, azaz azt bárki engedély nélkül felhasználhatja. Ugyanakkor az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.

-