Külföld
Macron egyelőre nem cseréli le a kormányfőt, valamennyi parlamenti párttal egyeztet
MTI Kép: Reuters/Denis Balibouse
2022. június 21.

A francia nemzetgyűlési választásokat követően a szokásjognak megfelelően Élisabeth Borne miniszterelnök benyújtotta lemondását Emmanuel Macronnak, de az államfő nem fogadta el, hogy „a kormány a helyén maradhasson, és cselekvőképes legyen a következő napokban” – jelentette be kedden az elnöki hivatal.

Az államfő pártja és centrista szövetségeseinek Együtt! nevű koalíciója a választások vasárnapi második fordulójában elvesztette abszolút többségét a nemzetgyűlésben. Miután sem a baloldali szövetség, sem a jobboldali pártok nem szereztek elég képviselői helyet a többséghez, a kormánypárt mandátumvesztése bizonytalanná tette kormányzóképességét.

Az Elysée-palota tájékoztatása szerint Macron megkezdte a „politikai konzultációkat a franciák érdekeit szolgáló, lehetséges konstruktív megoldások megtalálására”.

Az államfő kedden és szerdán hivatalában fogadja a parlamentbe jutott pártok vezetőit, a miniszterelnök pedig kedden délután hivatalában konzultál kormánya tagjaival.

Az új nemzetgyűlés június 28-án tartja alakuló ülését, és kormányátalakítás is várható, miután az államfő kérésére a miniszterek és Borne kormányfő is elindult képviselőjelöltként, de annak a kormánytagnak, aki nem tudott győzni a választókerületében, le kell mondania kormányzati tisztségéről. Brigitte Bourguignon egészségügyi miniszter, Amélie de Montchalin, az ökológiai átmenetért felelős tárcavezető és Justine Bénin, a tengeri ügyekért felelős államtitkár nem szerzett mandátumot.

A kormánypártnak a következő öt évben csak 246 képviselői helye lesz az 577 fős nemzetgyűlésben, míg eddig 345 volt. Az abszolút többséghez 289 szavazat szükséges.

A kommunistákat, a zöldeket, a szocialistákat és a radikális baloldalt tömörítő baloldali szövetség (NUPES) 131 helyet szerzett meg, s ezzel a legfőbb ellenzéki erő lesz a parlamentben. A szövetséget vezető radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon azt kérte a NUPES-t alkotó négy párttól, hogy ne alkossanak külön frakciókat, de ezt a baloldali pártok elutasították.

Ezért a Marine Le Pen vezette szuverenista, jobboldali Nemzeti Tömörülés úgy tekinti, hogy ő alkotja majd a legnagyobb ellenzéki csoportot az alsóházban, miután 89 képviselővel 1986 óta először ismét önálló frakciót alakíthat. Marine Le Pen már jelezte, hogy pártja a nemzetgyűlés alelnöki posztjára és a hagyományosan a legnagyobb ellenzéki frakciót megillető pénzügyi bizottság vezetésére tart igényt.

A NUPES tagjai közül a radikális baloldali Lázadó Franciaország hétfőn jelezte, hogy július 5-én bizalmatlansági indítványt nyújt be az egy hónnappal ezelőtt kinevezett kormány ellen. A szocialisták és a kommunisták pedig nem tartják kizártnak, hogy részt vesznek Élisabeth Borne kormányának megbuktatásában.

Amennyiben a 62 fős csoporttal rendelkező konzervatív Köztársaságiak és a Nemzeti Tömörülés is támogatja a kezdeményezést, a kormány megbuktatható.

A Köztársaságiak már közölték, hogy nem akarják megszavazni a radikális baloldal által javasolt bizalmatlansági indítványt, miután a két pártnak nincsenek közös értékei az ország jövőjét illetően. A pártvezető, Christian Jacob azt is kizárta, hogy kormányzati szövetséget kötnek az államfővel. A párt egyelőre ellenzékben kíván maradni, de jelezte, hogy az ország érdekeit szolgáló törvényjavaslatokat a konzervatív képviselők meg fogják szavazni.

A mandátumok megoszlása a pártok között az 1958 óta tartó erős elnöki rendszerben teljesen új belpolitikai helyzetet teremtett, s a parlamentet helyezte a politikai játszmák középpontjába.

-