Belföld
Szigetvár: drónokkal Szulejmán síremléke nyomában
Kossuth Rádió
2016. június 7.

Múlt év végén jelentették be a hírt, hogy megtalálták azt a helyet, ahol I. Szulejmán török szultán síremlékét, vagyis türbéjét sejtik. A munka két hete kezdődött és rövidesen kiderül, hogy a régészek jó helyen járnak-e. A Szigetvár melletti szőlőhegyen folyó kutatást óriási nemzetközi érdeklődés kíséri. Ha bebizonyosodik, hogy ott van a türbe, az régészeti világszenzációnak számít.

Vajon mi köti össze Jeruzsálemet a Baranya megyei kisvárossal, Szigetvárral? Nem más, mint maga I. Szulejmán szultán, aki Szigetvár mellett hunyt el, és akinek türbéjét ezekben a napokban tárják fel.Nemcsak Magyarország és Bécs meghódítására törekedett, de Salamon nyomdokaiba is vágyott, és máig szilárd alapokat hagyott a közel-keleti városban.

Pap Norbert, a Pécsi Egyetem Kelet-mediterrán és Balkán Tanulmányok Dokumentációs Központjának igazgatója a Kossuth Rádió Közelről című műsorában elmondta, a kutatás 2012 végén indult, a kutatócsoportban pedig több szakma képviselői különböző módszerekkel és eszközökkel – például drónokkal, műszerekkel – dolgoznak együtt.

A vizsgálatok az elmúlt évre hozták meg azt az eredményt, hogy meg tudták állapítani, hogy a Szigetvári vártól 4 kilométerre fekvő területen egy oszmán település volt a 16-17. században, itt pedig sikerült is néhány épület falait már beazonosítani.
Kiderült, hogy az épületeknek Mekkára tájolt falai voltak, és miután tavaly októberben elkezdtek itt ásni, feltártak egy épületet, mely a valószínűleg maga a türbe. A sírkomplexum további elemeit idén kezdik kiásni, jelenleg pedig egy másfélszer nagyobb épületet, valószínűleg a dzsámi maradványait tárják fel – magyarázta Pap Norbert.

szulejman.jpeg (110 KB)

Hozzátette azt is, hogy a szultán itt halt meg. Halálát eltitkolták, a legenda szerint pedig a belső szerveit eltávolították, majd a helyszínen eltemették. A Szultán teste ugyanakkor jelenleg is Isztambulban van a neki épített síremlékben. Pap Norbert mindemellett nem hiszi, hogy emberi maradványok előkerülnek, hiszen nem tartja valószínűnek, hogy ennyi idő alatt bármi is megmaradt volna.
Az 1600-as évek végén ezt turbéknak neveztek, melynek központjában állt néhány nagy épület, a türbe, mellette a dzsámi, és emellett a dervis kolostor.

Mintegy három hektár kiterjedésű az a terület, ahol az ásatásokat végzik.A kutatók jelenleg egy kisebb, egy nagyobb, valamint egy U alakúvá kiegészített épületet is találtak. Miután csak egyetlen ilyen épületcsoport épült a hódoltság kori Magyarországon, ez azt mutatja, hogy a megfelelő helyen kutatnak, a kérdés már csak az, hogy melyik épület a türbe – húzta alá a kutató.

A kutatás óriási jelentőségű, és miután a történet, a haláleset is annyira unikális, és sok szempontból aktuális, így óriási érdeklődésre tart számot a világsajtó, a filmes szakma részéről is – mondta Pap Norbert.

-