Mind a képzésekkor, mind a beilleszkedés segítésekor fontos alapozni a fiatalok generációs sajátosságaira – fogalmazott Balázs László egyetemi docens a Munkavállalói ismeretek oktatása a szállítási ágazatba belépő fiatalok részére című projekt és a kapcsolódó kutatások nyomán született tanulmány ismertetésekor.
A Dunaújvárosi Egyetem (DE) docense, a DE tulajdonában álló Ecotech Nonprofit Zrt. Tréning üzletágának vezetője kiemelte, hogy a projekt célja a fiatalok munkavállalói ismereteinek bővítése, a készségek és kompetenciák fejlesztése annak érdekében, hogy a szakmai felkészültség mellett a munka világára vonatkozó ismeretekkel is rendelkezzenek. A jelentőségét bemutatva emlékeztetett arra, hogy a szakmai, felsőoktatási képzések a szakmai ismeretekre fókuszálnak, és noha minden képzési területen vannak olyan szegmensek, amelyek a munkavállalói ismeretekkel foglalkoznak, ezek nem átfogóak és sok helyen alapvető hiányosságokkal lehet találkozni. Ezért fontos – hangsúlyozta -, hogy a szállítási ágazatba belépő fiatalok támogatást kapjanak ezen a téren, tisztázva például a munka világában használatos fogalmakat, a jogokat és kötelességeket, és bemutatva a lehetőségeket.
A szakember beszámolt arról is, hogy a program keretében megvalósul egy átfogó online tananyag fejlesztése, amit egy komplex tanulmány elkészítése előzött meg. „Ennek alapján áll össze a tananyag, ezt követően kerül sor a tananyag kipróbálásra, tesztelésére és az egyéb beavatkozási pontok meghatározására is. A tanulmány vizsgálati részében, illetve a későbbiek során a megvalósításban, a képzésben is három nagy cég vállalt szerepet: a GYSEV – Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt., a Rail Cargo Hungaria Zrt. és a Volánbusz Zrt. – tette hozzá
A kutatást ismertetve Balázs László elmondta, hogy a Munkavállalói ismeretek oktatása a szállítási ágazatba belépő fiatalok számára című tanulmány keretében három lépésben gyűjtöttek adatokat: amellett, hogy bemutatták a jelenlegi helyzetet a cégektől kapott tájékoztatás alapján, valamint elemezték a rendelkezésre álló adatokat, a szervezetektől további adatokat is kértek a későbbi kutatások megalapozása érdekében. Első lépésben adatszolgáltatás történt, ezt egy kérdőíves lekérdezés követte, közel 300 munkavállaló bevonásával, majd a cégek humánvezetőivel késztettek mélyinterjúkat. (A pandémia miatt ez az online térben zajlott.)
Az adatszolgáltatás elsősorban a humán erőforrás milyenségére vonatkozott. A kutatással nyert adatok elemzéseiből ki kell emelni, hogy mindegyik szervezet esetében nagy számban jelennek már meg online tananyagok is – mutatott rá, hozzátéve: a klasszikus értelemben vett belső képzések mellett tehát ilyen tananyagokkal is rendelkeznek, ami éppen a vírushelyzet okán nagy segítséget jelenthetett. „Az adatokból ugyanakkor jól látszik az elöregedő korfa, azaz a munkavállalók korfája egyre inkább az idős kor felé tolódik.” Ez azt jelenti – magyarázta -, hogy az utánpótlás sok helyütt nem biztosított, és számítani kell arra, hogy a nagy számú nyugdíjazást követően bizonyos pozíciók betöltése kihívások elé fogja állítani a szervezeteket.
Balázs László elmondta azt is, hogy a kérdőíves vizsgálatra 2020 októbere és decembere között került sor. Két kérdőívet kérdeztek le, azaz a kérdőív fókuszában egyrészt a végzős tanulók, hallgatók álltak, másrészt a friss munkavállalók az érintett szervezeteknél. Az eredményeket illetően a tanulói kérdőív esetében szignifikáns különbséget nem lehetett kimutatni az Észak-Alföldi, valamint a nyugat-dunántúli Régió között, ugyanakkor a válaszok alapján látható, hogy az észak-alföldi tanulóknak sokkal markánsabb elképzeléseik vannak a szakmaválasztásról, konkrétabb elképzeléseik vannak önmagukról a munka világában, kevésbé tartanak a munkahelyi beilleszkedés problémájától és sokkal inkább gondolják úgy, hogy az általuk választott szakmában sikereket fognak elérni ‒ összegezte.
A pályakezdők kérdőíve komplexebb volt ‒ folytatta ‒, hiszen sokkal több mindenre volt mód rákérdezni. Izgalmas eredmény, hogy a pályakezdők a szakmaválasztás szempontjából a szakma szeretetét és a jövedelmi szempontokat emelték ki legfontosabb tényezőként. A pályakezdők 41 százaléka végleges, hosszútávú döntésként éli meg jelenlegi szakmája választását. Szintén a pályakezdőké az az izgalmas állítás, hogy a tanulmányaik során megszerzett ismeretek nagyon jól alkalmazhatók és hasznosíthatók a munka világában.
A mélyinterjúk során a szervezetek humán vezetőit kérdezték arról, hogy milyen bevett gyakorlataik vannak a munkába való beillesztés elősegítésére, és milyen módon fejlesztik, oktatják az új munkavállalóikat – ismertette a szakember. Látható volt, hogy az egyes cégeknek megvannak a saját bevett gyakorlataik, szokásaik, ehhez kapcsolódóan pedig egyeztetés is történt, hogy létrejöjjön a jó gyakorlatok cseréje, egymás támogatása, az egyes cégek közötti kommunikáció, ami újabb mérföldkő lehet a folyamat fejlesztésében.
Az Ecotech Nzrt. tréning üzletágának vezetője a megszületett javaslatokról is beszámolt. Mint fogalmazott, alapvetően nemcsak tanulói és pályakezdői kérdőív-eredményekről, hanem Y és Z generációs eredményekről is beszélni. A javaslattétel egyik fókusza a friss munkavállalók, illetve a leendő fiatal munkavállalók személyes, generációs sajátosságaira vonatkozik, azaz „érdemes ezeket figyelembe venni és erre alapozni a célt szolgáló projekteket, folyamatokat kidolgozó szakembereknek, másfelől szem előtt kell tartani azt is, hogy milyen képzés formából milyen igényekkel érkeznek a fiatal munkavállalók az adott szervezethez. Olyan komplex, átfogó online tananyagot, segédanyagot kell összeállítani, amely részét képezheti egy beillesztési projektnek is adott esetben, ami reflektál a különböző képesítéssel és felkészültséggel érkező fiatalok igényeire, és támogatja őket abban, hogy helyt tudjanak állni a munka világában.”
