OPH Kép: Reuters/Fabrizio Bensch
A sajtóban Taigetosz-törvényként emlegetett módosítás nem érinti a sajátos nevelési igényű gyermekek osztályozását, így a diagnosztizált fogyatékossággal, fejlődési zavarral ‒ például diszlexiával ‒ küzdő tanulók továbbra sem kapnak jegyet teljesítményükre. A törvénymódosítás az olyan beilleszkedési-tanulási-magatartási nehézségekkel küzdő gyerekeket érinti, akiknél ezek a problémák fejlesztéssel orvosolhatók ‒ hívta fel a figyelmet Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár a Rádió Orienten.
A napokban látott napvilágot a sajtóban, nevezetesen a Népszavában az a hír, miszerint csendben elfogadták a „Taigetosz-törvényt”, amely szerint megszűnik az a lehetőség, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek felmentést élvezzenek az osztályozás alól. Emellett arról is ír a cikk, hogy a törvény lehetőséget teremt arra, hogy ‒ megfelelő számú szakember híján ‒ ne csak gyógypedagógusok, hanem „szakképesítés nélküli” pedagógusok is foglalkozhassanak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel.
Erre regálva a Rádió Orientnek Maruzsa Zoltán elmondta,
a törvénymódosítás nem érinti az olyan sajátos nevelési igényű gyermekek teljesítményének értékelését,
akik orvosilag, illetve szakértői bizottság véleményezésével alátámasztott, veleszületett fogyatékossággal vagy fejlődési zavarral küzdenek. A törvény csupán
a beilleszkedési-tanulási-magatartási nehézségekkel bíró tanulók számára írja elő 2018 szeptemberétől a jegyadási kötelezettséget.
Olyan esetekben tehát, ahol a probléma a tanulónál fejlesztőpedagógus segítségével meghaladható, kinőhető, ezáltal a tanulási nehézségek leküzdhetőek lesz kötelező a jegyadás.
Szakképesítés nélküli oktatás?
Szintén a sajtóban jelent meg a hír, hogy a törvénymódosítással szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhatnak az enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel. Mint arra a helyettes államtitkár rámutatott, csupán az olyan „készségtárgyak”, mint az ének, a rajz, a technika, illetve az etika esetén engedi meg a módosítás, hogy elegendő az ezeket a tárgyakat oktató tanárok jelenléte az órákon. „Itt ugyanis nem indokolt a szakkképzett gyógypedagógusok bevonása” ‒ hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy mindez
nem jelenti azt, hogy mindenféle képzettség nélkül lehetne tanítani, hiszen az említett tárgyak oktatói diplomával rendelkező szakemberek.
Mi lesz az oktatási jogok biztosával?
Ami az oktatási jogok biztosát érinti ‒ akinek státuszát jelenleg miniszteri rendelet szabályozza 1999 óta ‒, a módosítással törvényi jogerőre emelkedik a felhatalmazása, ami mind a köz-, mind a felsőoktatási törvény szövegébe bekerül. „Nem jogelvonásról, hanem újraszabályozásról van tehát szó magasabb jogszabályi szinten, ez közös érdekünk” ‒ zárta szavait Maruzsa Zoltán.
