Gazdaság

Több mint 4 év és kétmilliárd forint – elkészült Magyarország egyik legmodernebb épülete

Télen 24 helyett már 20 foknál jól érezzük magunkat a szobában, a meleg víz ködös időben is napkollektorok segítségével kerül a csapokba, nyáron kisebb esélyünk van megfázni, mint a hagyományos légkondiban. Mindez hogyan lehetséges? Az új, energiatakarékos Szent-Györgyi Albert AGORA nevet viselő szegedi kulturális és tudományos intézmény építész-tervezőjét kérdeztük a részletekről.

Befejeződtek az építési munkálatok Szeged legújabb kulturális és tudományos intézményében. A Szent-Györgyi Albert AGORA még ebben az évben megnyitja kapuit. A gyermekházat, biofizikai látványlaboratóriumot, informatika történeti múzeumot és informatóriumot is üzemeltető 6800 négyzetméteres intézmény a jövőben konferenciák és egyéb rendezvények lebonyolítására is alkalmas lesz. Az összesen négy év alatt elkészülő épület az ország egyik legmodernebb és leggazdaságosabb intézménye, energiatakarékos rendszerekkel felszerelve.

„Nagyjából két év múlva lehet megmondani, hogy mennyivel kerül kevesebbe az üzemeltetése, mint ha hagyományos rendszerekkel működtetnénk az épületet” – mondta kérdésünkre Báger András. Az építész-tervező szerint legalább egy teljes szezon kell ahhoz, hogy minden beépített rendszernél a legoptimálisabb beállításokat el tudják végezni. „Egy úgynevezett épületfelügyeleti rendszeren keresztül az összes gépészeti rendszer működését egy számítógépen látni és befolyásolni lehet. Az összes vezérlőegység ezen keresztül irányítható” – magyarázta a szakember.

Az épület egyik modern technológiája keretében hőleadó felületként mennyezetfűtés és hűtés került kialakításra. „Ez egy nagyon jó hőérzetet biztosító rendszer, amely sugárzó módon adja le a hőt. Ez azt jelenti, hogy közvetlen a bőrünket, illetve a tárgyakat, felületeket hűti és fűti, nem pedig a levegőt. Ennek hatására már alacsonyabb hőmérsékleten is jó hőérzetet biztosít. Ha a hagyományos rendszereket nézzük, ott télen 24 foknál, míg az új technológiánál már 20 foknál is jól érezzük magunkat. Emellett nyáron sokkal jobban működik, mint a légkondicionáló berendezések, mert sokkal kiegyenlítettebben hűt, és kisebb a megfázás esélye. Mindezek mellett az új rendszer nem annyira érzékeny, ezért nem kell olyan sűrűn tisztítani, gombátlanítani pedig egyáltalán nem szükséges” – fejtette ki Báger.

Az intézményben talajszondás rendszer is beépítésre került, mely segítségével hőenergia nyerhető. Az 50 talajszonda egyenként 100 méter mély zárt cső, összesen tehát 10 kilométernyi cső fut lent a talajban, vízzel a belsejükben és egy hőszivattyún keresztül adja át a hőt a mennyezetfűtési rendszer hűtő-fűtő közegének.

Ami még újdonságnak számít, az a napkollektoros rendszer, amely téli, ködös időben is jól működik. „A nap által felmelegített vizet hőtároló tartályban tároljuk, ebből a tartályból pedig mindig megfelelő hőmérsékletű vizet nyerünk. A napkollektoros rendszer a hőszivattyús rendszerrel együtt biztosítja az épület használati meleg víz ellátását, az éves meleg víz igénynek körül belül 40 százalékát nyerjük napkollektorokból. Ezen kívül pótló, kiegészítő rendszerre nincs szükség, mert az épületnek nem olyan jelentős a meleg víz igénye” – tájékoztatott Báger András.

Az építész-tervező elmondása szerint a nagyjából kétéves tervezési és 15 hónapos építési időszak alatt európai uniós forrás felhasználásával elkészült intézmény két milliárd forintba került, és az új technikák beépítésének költsége nem volt számottevően magasabb, mint ha hagyományos rendszerekkel dolgoztak volna.

Related Posts